Evangélium Máté szerint 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Біблія
1 Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe.	1 «Царство Небесне подібне до чоловіка-господаря, який рано-вранці вийшов найняти робітників у свій виноградник.
2 Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe.	2 Домовившись із робітниками по динарію денно, послав їх у свій виноградник.
3 Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat ott ácsorogni tétlenül a piactéren.	3 А коли вийшов, близько третьої години побачив інших, що бездільно стояли на ринку.
4 Azt mondta nekik: ‘Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek.’	4 Він же їм сказав: Ідіть і ви в мій виноградник, що буде по справедливості, дам вам.
5 Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett.	5 І ті пішли. Коли ж знову вийшов, близько шостої та дев’ятої години, зробив так само.
6 Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: ‘Miért álltok itt egész nap tétlenül?’	6 Близько одинадцятої вийшовши, стрінув інших, що стояли, і сказав їм: Чого тут увесь день бездільно стоїте?
7 Azt felelték neki: ‘Mert senki sem fogadott fel minket.’ Erre azt mondta nekik: ‘Menjetek ki ti is a szőlőbe.’	7 Кажуть йому: Бо ніхто не найняв нас. Сказав їм: Ідіть і ви в виноградник.
8 Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: ‘Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.’	8 Коли ж настав вечір, власник виноградника наказав своєму управителеві: Поклич но робітників та роздай їм заплату, почавши від останніх аж: до перших.
9 Jöttek azok, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt.	9 Ті, що прийшли близько одинадцятої години, взяли по динарію.
10 Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.	10 Коли приступили перші, думали, що більше дістануть. І вони взяли по динарію.
11 Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen:	11 А взявши, стали ремствувати на господаря,
12 ‘Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.’	12 Той, відповідаючи одному з них, сказав: Друже, не кривджу тебе; чи не за динарія погодився зо мною?
13 Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: ‘Barátom! Nem vagyok hozzád igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem?
14 Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.	14 Бери своє та йди! Хочу бо й цьому останньому дати, що й тобі.
15 Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?’	15 Хіба не дозволено мені робити зо своїм, що захочу? Чи око ж твоє лукаве з того, що я добрий?!
16 Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.«	16 Так то останні будуть перші, а перші — останні!»
17 Jézus ezután fölment Jeruzsálembe. Útközben külön magához hívta a tizenkét tanítványt, és azt mondta nekik:	17 Коли Ісус вирушав у Єрусалим, узяв осібно дванадцятьох і дорогою сказав їм:
18 »Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt,	18 «Отож ми вирушаємо в Єрусалим, і Син Чоловічий буде відданий первосвященикам і книжникам, і засудять його на смерть.
19 és átadják a pogányoknak, hogy kicsúfolják, megostorozzák és keresztre feszítsék, de harmadnapon föltámad.«	19 І віддадуть його поганам, щоб ті глумилися, катували та розіп’яли його; а третього дня воскресне.»
20 Akkor Zebedeus fiainak az anyja odament hozzá a fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit.	20 Тоді підійшла до нього мати Заведеєвих синів зо своїми синами і вклонилась, щоб його про щось попросити.
21 Jézus megkérdezte: »Mit kívánsz?« Az így válaszolt: »Rendeld el, hogy az én két fiam közül az egyik a jobbodon, a másik a balodon üljön országodban.«	21 Той же сказав їй: «Чого бажаєш?» Відповіла йому: «Скажи, щоб оці два сини мої сіли в твоєму Царстві — один праворуч, другий ліворуч тебе.»
22 Jézus ezt válaszolta: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én inni fogok?« Azt felelték neki: »Tudunk!«	22 У відповідь Ісус мовив: «Не знаєте, про що просите. Чи спроможні ви пити чашу, яку я маю пити?» Сказали йому: «Спроможні.»
23 Ő erre azt mondta nekik: »A kelyhemből ugyan inni fogtok, de nem az én dolgom eldönteni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön. Az azoké lesz, akiknek Atyám készítette.«	23 Промовив до них: «Чашу мою питимете, але сісти праворуч мене чи ліворуч, — не моє це давати, лише — кому мій Отець приготував.»
24 Amikor a többi tíz meghallotta ezt, nagyon megharagudott a két testvérre.	24 Почувши це, десятеро почали нарікати на двох братів.
25 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: »Tudjátok, hogy a nemzetek fejedelmei uralkodnak a népeken, és a nagyok hatalmaskodnak felettük.	25 Ісус же, закликавши їх, сказав: «Ви знаєте, що князі народів панують над ними, а вельможі гнітять їх.
26 Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagy akar lenni köztetek, legyen a szolgátok,	26 Не так має бути між вами. Але як хтось хотів би у вас бути великий, нехай буде вам слуга.
27 és aki első akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgálótok.	27 І хто б хотів у вас бути перший, нехай стане вам за раба.
28 Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.«	28 Так само Син Чоловічий прийшов не для того, щоб йому служили, але — послужити й дати життя своє на викуп за багатьох.»
29 Amikor kimentek Jerikóból, nagy tömeg követte őt.	29 Коли вони виходили з Єрихону, йшло за ним багато народу.
30 És íme, ott ült az út mellett két vak. Amint meghallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: »Könyörülj rajtunk, Uram, Dávid Fia!«	30 Отож два сліпці сиділи собі край дороги, а коли почули, що Ісус переходить мимо, закричали, кажучи: «Господи, Сину Давида, змилуйся над нами!»
31 A tömeg rájuk parancsolt, hogy hallgassanak, de azok még hangosabban kiáltották: »Könyörülj rajtunk, Uram, Dávid Fia!«	31 Люди ж картали їх, щоб замовкли. А ті ще більше голосили: «Змилуйся над нами, Господи, Сину Давида!»
32 Jézus megállt, odahívta őket és így szólt: »Mit akartok, hogy tegyek veletek?«	32 Ісус же зупинився, закликав їх і мовив: «Що бажаєте, щоб учинив я вам?»
33 Azok azt felelték neki: »Uram! Hogy megnyíljon a szemünk.«	33 Вони кажуть йому: «Господи, щоб очі нам відкрилися.»
34 Jézusnak megesett rajtuk a szíve és megérintette a szemüket. Azonnal látni kezdtek és követték őt.	34 Змилувався Ісус, доторкнувсь їхніх очей, і негайно же прозріли й пішли слідом за ним.