| 1 Ekkor azt mondta nekem: »Emberfia, ami előtted van, edd meg; edd meg ezt a tekercset és menj, beszélj Izrael fiaihoz.« | 1 Сказав він до мене: «Сину чоловічий! Спожий те, що тут перед тобою; спожий оцей сувій, та й іди, говори до дому Ізраїля.» |
| 2 Erre felnyitottam számat, s ő megetette velem azt a tekercset | 2 Я відкрив уста, і він дав мені спожити той сувій |
| 3 és így szólt hozzám: »Emberfia, a gyomrod vegye be, és belső részeid teljenek meg ezzel a tekerccsel, amelyet én neked adok.« Erre megettem azt, és olyan édes lett a számban, mint a méz. | 3 і сказав до мене: «Сину чоловічий! Нагодуй твої нутрощі й наповни твою утробу цим сувоєм, що передаю тобі.» Я спожив його, і був він устам моїм солодкий, як мед. |
| 4 Azt mondta nekem: »Emberfia, menj Izrael házához és intézd hozzájuk az én igéimet. | 4 Тоді він сказав до мене: «Сину чоловічий! Іди до дому Ізраїля і говори до них моїми словами. |
| 5 Mert nem érthetetlen beszédű és ismeretlen nyelvű néphez szól a te küldetésed, hanem Izrael házához, | 5 Посилаю бо тебе не до народу з темною Мовою й незрозумілим язиком, а до Дому Ізраїля. |
| 6 és nem számos, érthetetlen beszédű és ismeretlen nyelvű néphez, amelyeknek nyelvét nem tudod megérteni – ha azokhoz küldenélek, ők hallgatnának rád! – | 6 І не до різних народів з темною мовою й незрозумілим язиком, що їх слів ти не збагнув би, — якби я послав тебе до них, вони тебе послухали б, |
| 7 Izrael háza azonban nem akar rád hallgatni, mert nem akar rám hallgatni; Izrael egész házának ugyanis kemény a homloka és megátalkodott a szíve. | 7 — дім же Ізраїля не схоче тебе слухати, бо вони не хочуть мене слухати, тим, що ввесь дім Ізраїля твердолобий і запеклого серця. |
| 8 Íme, arcodat keményebbé teszem az ő arcuknál, és homlokodat keményebbé az ő homlokuknál. | 8 Ось я зроблю твоє лице твердим, як їхні лиця, і лоб твій твердим, як їхні лоби. |
| 9 Gyémánthoz és kovához teszem hasonlóvá arcodat; ne félj tőlük és ne ijedj meg arcuktól, mert ellenszegülő ház ez!« | 9 Як алмаз, що твердіший від каменя, зроблю я твій лоб. Не бійся їх і не страхайся їхніх облич, бо вони дім бунтарів.» |
| 10 Azt mondta nekem: »Emberfia! Minden beszédemet, amelyet hozzád intézek, fogadd szívedbe és hallgasd meg füleddel; | 10 Далі мовив до мене: «Сину чоловічий! Усі мої слова, що говоритиму до тебе, прийми собі до серця і вислухай твоїми вухами. |
| 11 aztán menj a száműzöttekhez, néped fiaihoz, szólj hozzájuk és mondjad nekik: Így szól az Úr Isten! Hátha meghallgatják és elhagyják bűneiket!« | 11 Оце ж іди — простуй до вигнанців, до синів твого народу. Говори до них і скажи їм: Так говорить Господь Бог! — Чи слухатимуть вони, чи не слухатимуть.» |
| 12 Erre a lélek elragadott engem, és magam mögött nagy földindulás robaját hallottam, amint Isten dicsősége felemelkedett a helyéről, | 12 І підняв мене дух угору, і я почув позад себе луну величезного гомону: «Благословенна слава Господня на притаманнім місці!» |
| 13 és az élőlények egymást verdeső szárnyainak csattogását, az élőlényeket kísérő kerekek robogását, meg a nagy földindulás robaját. | 13 То був шум крил звірів, що били одне об одне, і гуркіт коліс коло них, і гук величезного гомону. |
| 14 Engem is felemelt a lélek és elragadott. Ekkor elmentem keserűséggel lelkem felindulásában, de az Úr keze velem volt és megerősített engem. | 14 Отже підняв мене дух й узяв мене, і я йшов, сумний і стривожений серцем, і рука Господня тяжіла на мені важко. |
| 15 Erre elmentem a száműzöttekhez Tel-Abíbba, azokhoz, akik a Kebár folyó mellett laktak; aztán leültem oda, ahol ők ültek, és hét napig maradtam ott és szomorkodtam közöttük. | 15 Прибув я так у Тел-Авів, до вигнанців, що жили над Кевар-річкою, туди, де вони пробували, і провів між ними сім днів у безтямі. |
| 16 Amikor pedig elmúlt a hét nap, az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: | 16 А по сімох днях надійшло до мене слово Господнє: |
| 17 »Emberfia, őrállóul rendeltelek Izrael házához; ha hallod a szót az én számból, hirdesd azt nekik az én nevemben. | 17 «Сину чоловічий! Я поставив тебе на варті дому Ізраїля: як почуєш з моїх уст якесь слово, то попередиш їх від мене. |
| 18 Ha azt mondom a gonosznak: ‘Halállal halsz meg!’ – és te nem hirdeted neki, és nem beszélsz, hogy megtérjen gonosz útjáról és éljen, maga a gonosz a saját gonoszsága miatt hal ugyan meg, de a vérét a te kezeden keresem. | 18 Як я скажу безбожникові: Ти помреш! — і ти його не попередиш і не говоритимеш, остерігаючи безбожника від лихої його дороги, щоб він жив, — то безбожник той умре в своїм грісі, я ж домагатись буду з твоїх рук його крови. |
| 19 Ha azonban hirdeted a gonosznak, de ő nem tér meg gonoszságából és gonosz útjáról, ő maga ugyan meghal istentelensége miatt, te azonban megmentetted lelkedet. | 19 Коли ж ти попередиш безбожника, і він не навернеться від своєї безбожности й від лихої дороги, то він умре в своїм грісі, а ти врятуєш твою душу. |
| 20 De ha az igaz is eltér igazságosságától és istentelenséget cselekszik, akkor akadályt rakok elé és ő meghal; azért, mivel te nem figyelmeztetted őt, meghal bűne miatt, és nem lesz emlékezete igazságosságának, amelyet cselekedett, vérét azonban a te kezeden keresem. | 20 І коли праведник відступить від своєї праведности й учинить зло, і як я поставлю перед ним щось, об що він спотикнеться, і він умре — тому, що ти його не попередив, — він помре в своїм грісі, і не згадаються більше справедливі вчинки, що він учинив, але я домагатимусь від тебе його крови. |
| 21 Ha azonban te figyelmeztetted az igazat, hogy ne vétkezzék az igaz, és ő nem vétkezik, valóban élni fog, mert figyelmeztetted őt, s így megmentetted lelkedet.« | 21 Коли ж ти остережеш праведника, щоб не грішив, і він не грішитиме, то він житиме, бо дав остерегти себе, і ти врятуєш твою душу. |
| 22 Akkor rajtam volt az Úr keze, és azt mondta nekem: »Kelj fel, menj ki a mezőre, hogy ott beszéljek veled.« | 22 Рука Господня була там на мені, і він сказав мені: „Встань, вийди на рівнину, і я там говоритиму з тобою.“ |
| 23 Felkeltem, kimentem a mezőre, és íme, ott állt az Úr dicsősége, mint az a dicsőség, amelyet a Kebár folyó mellett láttam; és arcra borultam. | 23 Встав я і вийшов на рівнину, і ось — постала там слава Господня, така слава, яку я бачив коло Кевар-річки, і я впав лицем до землі. |
| 24 Erre belém jött a lélek és lábra állított; beszélt nekem és így szólt hozzám: »Menj be és zárkózz be házad belsejébe. | 24 Тоді увійшов у мене дух і поставив мене на ноги; і став він говорити до мене й сказав мені: „Іди та зачинися у твоїй домівці. |
| 25 Rád pedig, emberfia, íme, bilincseket raknak, megkötöznek velük, és nem mégy ki közülük. | 25 Сину чоловічий, ось накладуть на тебе мотуззя, і зв’яжуть тебе ним, і ти не з’явишся посеред них більше. |
| 26 A nyelvedet szájpadlásodhoz tapasztom; néma leszel, s nem leszel olyan, mint a korholó férfi, mert ellenszegülő ház ez! | 26 Я приліплю тобі язик до піднебіння, ти занімієш і не будеш їм дорікати, бо це дім бунтарів. |
| 27 Amikor pedig szólok neked, megnyitom szádat, és te ezt mondod nekik: Így szól az Úr Isten: a Aki hallja, hallja meg, és aki elhagyja, hagyja el bűnét, mert ellenszegülő ház ez!« | 27 А як я буду говорити до тебе, то відімкну тобі уста, і ти будеш до них говорити: Так говорить Господь Бог: Хто хоче слухати — слухай, а хто не хоче слухати — нехай не слухає, бо це дім бунтарів.“ |