Jeremiás siralmai 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!	1 Spomeni se, Jahve, što nas je snašlo, pogledaj, vidi sramotu našu!
2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.	2 Baština naša pade u ruke strancima, domovi naši pripadoše tuđincima.
3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.	3 Siročad smo: oca nemamo, majke su nam kao udovice.
4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.	4 Vodu što pijemo plaćamo novcem, i za drvo valja nam platiti.
5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.	5 Jaram nam je o vratu, gone nas, iscrpljeni smo, ne daju nam predahnuti.
6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.	6 Pružamo ruke k Egiptu i Asiriji da se kruha nasitimo.
7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.	7 Oci naši zgriješiše i više ih nema, a mi nosimo krivice njihove.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.	8 Robovi nama zapovijedaju, a nitko da nas izbavi iz ruku njihovih.
9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.	9 Kruh svoj donosimo izlažući život maču u pustinji.
10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.	10 Koža nam gori kao peć užarena, ognjicom od plamena gladi.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.	11 Oskvrnuli su žene na Sionu i djevice u gradovima judejskim.
12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.	12 Svojim su rukama vješali knezove, ni lica staračka nisu poštivali.
13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.	13 Mladići su nosili žrvnjeve, djeca padala pod bremenom drva.
14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.	14 Starci su ostavili vrata, mladići više ne sviraju na lirama.
15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.	15 Radosti nesta iz naših srdaca, naš ples se pretvori u tugovanje.
16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!	16 Pao je vijenac s naše glave, jao nama što zgriješismo!
17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;	17 Evo zašto nam srce boluje, evo zašto nam oči se zastiru:
18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.	18 zato što gora sionska opustje i po njoj se šuljaju šakali.
19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.	19 Ali ti, Jahve, ostaješ zauvijek, tvoj je prijesto od koljena do koljena.
20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?	20 Zašto da nas zaboraviš zauvijek, da nas ostaviš za mnoge dane?
21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!	21 Vrati nas k sebi, Jahve, obratit ćemo se, obnovi dane naše kao što nekoć bijahu.
22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?	22 Il' nas hoćeš sasvim zabaciti i na nas se beskrajno srditi?