1 Ogni amico dirà; feci amistade. Ma elli è amico per lo nome solo. Or non hai tu tristizia (di cotale amico) di qui alla morte? | 1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság, |
2 Il compagno della mensa e l'amico si convertono a nimistade. | 2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát! |
3 O presunzione malvagissima! onde se' tu creata di coprire l'arida malizia e lo inganno di colui? | 3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal? |
4 Il compagno (nella mensa) nel diletto s' allegrerae coll' amico; e nel tempo della tribulazione fia suo avversario. | 4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle. |
5 Questo compagno (non) si conduole per lo amico, per cagione del ventre; contro allo nimico prenderae lo scudo. | 5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben. |
6 Non ti dimenticare l'amico tuo nell' animo tuo; e non dimenticherai di colui nelle opere tue. | 6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban! |
7 Non ti consigliare col suocero tuo; di coloro che sono gelosi nascondi il consiglio tuo. | 7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád. |
8 Ogni consigliere manifesta il consiglio; ma egli è anco consigliere in sè medesimo. | 8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot. |
9 Guarda l'anima tua dallo (reo) consigliere; sappi prima quale sia la sua necessitade; ed elli penserà | 9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik, |
10 forse di (non) mettere la pertica nella terra e dirae a te: | 10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked: |
11 Buona è la via tua; e staratti dirimpetto per vedere quello che t'avviene. | 11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled. |
12 Con l'uomo irreligioso tratta della santitade, e collo ingiusto della giustizia, e colla femina di quelle cose ch' ella invidia; col pauroso della guerra; col mercatante tratta di passare altrove (per la mercatanzia ch' elli hae); col comperatore tratta della vendita, collo invidioso, di quelle cose che si vogliono donare; | 12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról, |
13 collo crudele, della pietade, col disonesto, della onestade, collo lavoratore de' campi, di tutti li tempi; | 13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról, |
14 collo operaio che sta per anno, dello compimento dello anno; col pigro servo, di molto lavorare; non credere a costoro in ogni consiglio. | 14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! |
15 Ma sii continuo con l' uomo santo; con qualunque tu conoscerai che guardi il timore di Dio, | 15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár, |
16 e la cui anima è secondo l'anima tua, e che quando vacillerai nelle tenebre, (non) averae compassione di te. | 16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz! |
17 E ordina teco cuore di buono consiglio; non ti sia alcuna cosa più cara di quello. | 17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél! |
18 L'anima dell' uomo santo annunzia alcuna volta cose vere, più che li sette savi che seggono alti alla vista. | 18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek. |
19 E in tutte queste cose priega l' Altissimo, che dirizzi la via tua nella veritade. | 19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat. |
20 Inanzi a tutte l' opere tue, vera parola vadi dinanzi da te; e proceda stabile consiglio inanzi a ogni atto. | 20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet! |
21 La malvagia parola cambierae il cuore; dello quale quattro parti nascono: bene e male, vita e morte; e la continua lingua sì è loro signoreggiatrice | 21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára. |
22 L'uomo savio molti ammaestroe, ed è suave della sua anima. | 22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja. |
23 Colui che parla sofisticamente, sì è odioso; in ogni cosa ingannarae. | 23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza; |
24 Non è a lui data grazia da Dio; ogni sapienza hae fraudata. | 24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége. |
25 Il savio è savio dell' anima sua; il frutto del suo senno sì è laudabile. | 25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik, |
26 L'uomo savio ammaestra il suo popolo, e li frutti del senno suo sono fedeli. | 26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók. |
27 L'uomo savio si empierae di benedizioni, e coloro che il vederanno, il loderanno. | 27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják. |
28 La vita dell' uomo si è numero di dì; ma li dì (del popolo) d' Israel sono innumerabili. | 28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni! |
29 Il savio nel popolo erediterà onore; il nome suo sarà vivente in eterno. | 29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él! |
30 Figliuolo, nella vita tua cerca l'anima tua; e s'ella fia rea, non le dare signoria. | 30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak. |
31 Però che tutte le cose non si convengono a ciascuno, e non piace a ciascuna anima ogni generazione. | 31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét. |
32 Non essere desideroso in ogni mangiare, e non ti gettare su ciascuna vivanda. | |
33 In molti mangiari fia infirmitade; il desiderio s' appresserà infino alla collera. | |
34 Molti morirono per lo soperchio mangiare; e a colui che s'astiene cresce la vita. | |