Báruk könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Vétkeitek miatt, amelyekkel vétkeztetek Isten ellen, Nebukadnezár, a babiloniak királya fogságba hurcol majd titeket Babilóniába.	1 Prijepis poslanice koju je poslao Jeremija sužnjima koje je kralj Babilonaca uskoro imao odvesti u Babilon da im saopći preporuke što mu ih je povjerio Bog. Zbog grijeha što ste ih pred Bogom počinili, Nabukodonozor, kralj Babilonaca, odvest će vas kao sužnje u Babilon.
2 Elmentek tehát Babilonba, és ott maradtok számos évig és hosszú ideig, hét nemzedéken át; azután azonban kihozlak titeket onnan békességben.	2 Kada stignete u Babilon, ostat ćete ondje mnogo godina i za dugo vrijeme, do sedmog naraštaja, a potom ću vas odande u miru izvesti.
3 Nos, ti Babilóniában aranyból, ezüstből, kőből és fából való isteneket fogtok látni, amelyeket vállon hordoznak, és amelyek félelmet keltenek a pogányokban.	3 A u Babilonu vidjet ćete bogove – srebrne, zlatne i drvene – koji se nose na leđima i koji neznabošcima strah zadaju.
4 Vigyázzatok tehát, hogy ti is úgy ne tegyetek, mint az idegenek, ne féljetek és meg ne rettenjetek tőlük,	4 Čuvajte se! Ne povodite se za tuđim narodima i nemojte da vas pred tim bogovima strah obuzme
5 amikor azt látjátok, hogy a tömeg elöl-hátul imádja őket, hanem mondjátok szívetekben: »Urunk, téged illet az imádás!«	5 kad opazite pred njima i za njima mnoštvo koje im se klanja. Recite u srcu: »Tebi se, Gospode, jedinomu treba klanjati.«
6 Az én angyalom ugyanis veletek lesz, én pedig számon kérem lelketeket.	6 Jer s vama je moj anđeo – njemu ste životom svojim odgovorni.
7 Hiszen azoknak a nyelvét az ács gyalulta simára, ők maguk pedig arannyal-ezüsttel bevont csalárdságok és beszélni sem tudnak.	7 Jezik im je izgladio umjetnik, drugi su ih obložili zlatom i srebrom: obmana su i govoriti ne mogu.
8 Mint valami ékességet kedvelő leány számára aranyat vesznek elő	8 Kao za gizdavu djevojku, uzimaju zlato i prave krune za glave svojih bogova.
9 és koronát készítenek isteneik fejére. Megesik aztán, hogy papjaik leveszik róluk az aranyat és az ezüstöt, és a saját hasznukra fordítják,	9 A dogodi se te svećenici potkradaju sa svojih bogova zlato i srebro i troše ga za sebe;
10 sőt a parázna személyeknek is adnak belőle, és szemérmetlen nőket ékesítenek vele, és amikor visszakapják a parázna nőktől, megint ékesítik vele isteneiket.	10 daruju ga čak i bludnicama u bludilištima. Ukrašuju ih haljinama kao ljude –
11 Ezek a rozsdától és a féregtől mentesek nem maradnak,	11 te bogove, srebrne, zlatne i drvene, no oni se od rđe i crvotoči obraniti ne mogu
12 mert bíborruha borítja őket, és arcukról le kell törölni a ház porát, amely bőségben van rajtuk.	12 usprkos grimizu kojim ih odijevaju. Potrebno im je čistiti lica od hramske prašine koja napada na njih.
13 Jogara van, mint az ország emberi bírájának, de az ellene vétőt nem öli meg.	13 Jedan drži žezlo kao poglavar pokrajine, ali nikog tko bi ga uvrijedio ne može pogubiti;
14 Kard is van kezében meg csatabárd, de nem szabadíthatja meg magát sem a háborútól, sem a rablóktól. Tudjátok meg ebből, hogy nem istenek ők,	14 drugi u desnici drži mač i sjekiru, ali se ne može obraniti ni od rata ni od razbojnika. Po tom jasno slijedi: to bogovi nisu – njih se, dakle, ne bojte!
15 ne féljétek tehát őket! Mert amint az ember edénye, ha összetörik, hasznavehetetlen, olyanok az ő isteneik is.	15 Kao što posuda kojom se čovjek služi postaje beskorisnom kada se razbije, tako je i s njihovim bogovima koji su postavljeni u hramovima.
16 Ha felállítják őket a házban, szemük megtelik a belépők lábának porával.	16 Oči su im pune prašine što je dižu noge onih koji ulaze.
17 És amint akörül, aki a királyt megsértette, vagy amint a halálra ítélt körül, körben elreteszelik az ajtókat, éppúgy őrzik a papok az ajtókat zárakkal és reteszekkel, hogy ki ne fosszák őket a rablók.	17 I kao što su na sve strane zatvorena vrata onome koji se ogriješio o kralja te ima biti pogubljen, tako svećenici utvrđuju hramove ovih bogova vratima, bravama i zasunima, bojeći se da ih razbojnici ne opljačkaju.
18 Lámpákat gyújtanak nekik, még pedig sokat, pedig egyet sem láthatnak közülük, mert olyanok, mint a gerendák a házban.	18 Užižu im svjetiljke u mnogo većem broju negoli sebi samima, ali nijedne od njih bogovi ne mogu vidjeti.
19 Mondják, hogy bensejüket kieszik a föld csúszómászói, de amikor azok megeszik őket és ruházatukat, ők meg sem érzik.	19 Nalik su na grede hrama: srce im iznutra, kažu, crvi rastaču – crvi koji gmižu iz zemlje te rastaču njih i njihove haljine.
20 Arcuk kormossá lesz a ház füstjétől.	20 Oni i ne osjećaju da im je lice pocrnjelo od dima što se diže u hramu.
21 Testükre és fejükre baglyok, fecskék és más madarak röpködnek és macskák ugrálnak.	21 Na njihova tijela i glave dolijeću šišmiši, lastavice i druge ptice; a ima i mačaka.
22 Tudjátok meg ebből, hogy nem istenek; ne féljétek tehát őket!	22 Po tim ćete znacima prepoznati da to bogovi nisu – njih se, dakle, ne bojte!
23 Ha valaki le nem törli a rozsdát az aranyról, amely ékességül rajtuk van, nem ragyognak; hiszen azt sem érezték, amikor öntötték őket.	23 Ne očiste li im naslagu sa zlata kojim su obloženi za ukras, sami ga neće osvjetlati. Nisu ni osjećali dok su ih salijevali.
24 Minden árat megadtak értük, bár lélek nincsen bennük.	24 Kupovali su ih za najvišu cijenu, a nema u njima životnoga daha.
25 Mivel nincsen lábuk, vállon viszik őket, így megmutatják alávalóságukat az emberek előtt. Szégyenüljenek meg azok is, akik tisztelik őket!	25 Bez nogu su, pa ih na ramenima nose i tad pokazuju svoje ruglo ljudima; stide ih se i oni koji im služe,
26 Ugyanígy ha földre esnek, maguktól fel nem kelnek, és ha valaki fel nem állítja őket, maguktól fel nem kelnek. Mint a halottak elé, úgy teszik eléjük is a nekik szánt ajándékokat.	26 jer padne li koji bog na zemlju, oni ga moraju podići; usprave li ih, oni se sami od sebe neće pomaći; ako se nagnu, ne mogu se uspraviti.
27 Áldozataikat papjaik eladják és felhasználják, mint ahogy asszonyaik is vesznek belőlük, de sem betegnek, sem szegénynek nem adnak belőlük.	27 Kao mrtvacima darove im prinose. Svećenici im njihovi tada odnose žrtve da izvuku korist prodajući ih. Isto tako i njihove žene prigrabe po dio, ne dijeleći ništa siromasima i nemoćnima. Njihovih se žrtava dotiču žene u čišćenju, a i rodilje.
28 Gyermekágyas és havibajos nők is érintik áldozataikat. Tudjátok meg tehát ebből, hogy nem istenek ők, és ne féljétek őket.	28 Po tom dobro znate: to bogovi nisu – ništa ih se ne bojte!
29 De miért is hívják őket isteneknek? Azért, mert az asszonyok odarakják ajándékaikat az ezüstből, aranyból és fából való istenek elé,	29 Ta kako biste ih mogli zvati bogovima? Tima srebrnim, zlatnim i drvenim bogovima žrtve prinose žene.
30 házaikban pedig papok ülnek tépett ruhában, borotvált fejjel és szakállal, födetlen fővel.	30 U njihovim hramovima svećenici sjede poderanih haljina, obrijane glave i brade, ne pokrivajući glave;
31 Közben oly hangosan ordítanak isteneik előtt, akárcsak a halotti toron.	31 tule i viču pred svojim bogovima, kao na mrtvačkim gozbama.
32 Ruháikat elviszik a papok, és ráadják feleségeikre és fiaikra.	32 Svećenici im skidaju haljine te njima odijevaju svoje žene i djecu.
33 Akár rosszat, akár jót tesznek velük, nem viszonozhatják; királyt nem állíthatnak, sem le nem tehetnek.	33 Učine li im kakvo dobro ili zlo, oni to ne mogu uzvratiti;
34 Nem adhatnak gazdagságot sem, és a rosszat sem viszonozhatják. Azt sem kérik számon, ha valaki fogadalmat tesz nekik és nem teljesíti.	34 niti mogu koga učiniti kraljem ili ga svrgnuti; niti mogu dati bogatstvo ili novac. Učini li im tko zavjet pa ga ne održi, oni ga ne mogu prisiliti da za to odgovara.
35 Az embert a haláltól meg nem szabadíthatják, sem a gyengét a hatalmasabbnak kezéből ki nem ragadhatják.	35 Oni ne mogu čovjeka spasiti od smrti niti slabijeg osloboditi od jačeg;
36 A vaknak nem adják vissza a látást, az embert a nyomorúságtól meg nem szabadítják.	36 ne mogu slijepcu vratiti vid niti izbaviti čovjeka iz nevolje;
37 Nem könyörülnek az özvegyen, és az árvákkal jót nem tesznek.	37 ne mogu se smilovati udovici niti učiniti dobro siroti.
38 Isteneik olyanok, mint a hegy kövei: fából, kőből, aranyból és ezüstből vannak, és akik tisztelik őket, megszégyenülnek.	38 Nalik su na kamenje iz planine, ti bogovi obloženi zlatom i srebrom. Oni koji ih štuju stidjet će se!
39 Hogyan lehetne tehát őket isteneknek gondolni vagy mondani?	39 Kako se, dakle, mogu smatrati ili nazivati bogovima!
40 Hiszen még maguk a káldeaiak is tiszteletlenül bánnak velük! Ha meghallják ugyanis, hogy valaki néma és beszélni nem tud, elviszik Bélhez, és azt kívánják tőle, hogy az beszélni tudjon!	40 I sami ih Kaldejci obeščašćuju; jer videći nijema čovjeka koji ne može govoriti, oni ga dovode Belu i traže da čovjek progovori, kao da bi ga bog mogao čuti;
41 Mintha érteni tudnának azok, akik mozogni nem tudnak! Ők maguk is, ha ezt belátják, otthagyják őket, mert isteneiknek maguknak sincs értelmük.	41 i nesposobni su promisliti o tome i ostaviti te bogove, toliko su lišeni razbora!
42 Az asszonyok szalaggal körülövezve ülnek az utak mentén és korpát égetnek.	42 Žene opasane užetom sjede na putovima i pale kâd od maslinovih ljusaka;
43 Ha aztán valamelyik járókelő magával viszi egyiküket és vele alszik, az a társnője szemére veti, hogy a másikat nem tartották erre méltónak úgy, mint őt, és nem tépték le a szalagját.	43 kada koju od njih snubi prolaznik da mu se poda, ona se ruga svojoj susjedi što je nisu zapazili kao nju i što joj uže nije prekinuto.
44 Csalárdság mindaz, ami náluk történik. Hogyan lehetne hát őket isteneknek gondolni vagy mondani?	44 Sve što se događa u blizini tih bogova prijevara je; kako ih, dakle, mogu smatrati ili nazivati bogovima?!
45 Ácsok és aranyművesek készítették őket. Semmi mássá sem lesznek, mint azzá, aminek a mesteremberek akarják.	45 Načiniše ih drvodjelje i zlatari, i nisu drugo doli tvorevina njihova.
46 Maguk a művészek, akik őket készítik, nem hosszú életűek; lehetnek-e hát istenek azok, amiket ők készítettek?	46 Njihovi izrađivači ne žive dugo; kako bi njihove rukotvorine bile bogovi?
47 Csalárdságot és gyalázatot hagynak hátra utódaiknak.	47 Jer svojim će potomcima ostaviti samo obmanu i sramotu.
48 Mikor ugyanis háború és veszedelem jön rájuk, a papok azon tanakodnak egymás közt, hogy hová rejtőzzenek el velük.	48 Ako ljude pogodi rat ili nevolja, svećenici se među sobom savjetuju gdje da se s njima sakriju;
49 Hogyan lehetne tehát isteneknek tartani azokat, akik sem a háborútól nem tudják megszabadítani magukat, sem a veszedelmekből meg nem szabadulnak?	49 kako ne uvidjeti da to nisu bogovi kad ni sami sebe ne mogu izbaviti od rata i od nevolja?
50 Mivel arannyal és ezüsttel bevont fából vannak, később megtudja valamennyi nemzet és király, hogy csalárdságok. Nyilvánvalóvá lesz, hogy nem istenek, hanem emberek kezének művei, és semmiféle isteni cselekvés sincs bennük.	50 Po svemu tomu znat će se: ti drveni idoli, obloženi zlatom ili srebrom, samo su prijevara! Svima, narodima i kraljevima, bit će jasno: nisu to bogovi, nego su djela ruku ljudskih: nikakva Božjeg udjela u njima nema!
51 Ki ne tudná hát, hogy nem istenek?	51 Kome, dakle, neće biti jasno: to bogovi nisu?
52 Királyt nem támasztanak az országnak és esőt sem adnak az embereknek.	52 Ta ne mogu oni postaviti kralja u nekoj zemlji niti dati kišu ljudima;
53 Sem igazságot nem szolgáltatnak, sem az országokat meg nem mentik az igazságtalanságtól, mert tehetetlenek, mint a varjak az ég és a föld között.	53 ne mogu presuditi u svojim poslovima niti izbaviti potlačenog; nemoćni su oni poput vrana između neba i zemlje.
54 Ha pedig tűzvész üt ki a fából, ezüstből és aranyból való istenek házában, papjaik ugyan elfutnak és megmenekülnek, ők azonban, mint a gerendák, bennégnek.	54 Neka padne vatra na hram tih drvenih bogova obloženih zlatom ili srebrom, njihovi će svećenici pobjeći i spasiti se, dok će oni ondje izgorjeti kao grede.
55 Sem a király, sem a harcosok előtt helyt nem állnak: hogyan lehetne tehát azt gondolni vagy elfogadni, hogy istenek?	55 Oni se ne mogu opirati ni kralju ni neprijatelju.
56 Sem tolvajoktól, sem rablóktól nem védik meg magukat a fából és kőből készített és arannyal meg ezüsttel bevont istenek. Akik erősebbek náluk,	56 Kako onda pomisliti ili povjerovati da su to bogovi?
57 azok elveszik tőlük az aranyat, az ezüstöt és a ruhát, amely betakarja őket, és elmennek, ők pedig nem tudnak segíteni magukon.	57 Ti drveni bogovi obloženi srebrom i zlatom ne mogu se obraniti ni od kradljivaca ni od razbojnika: kako su ovi jači od njih, opljačkat će im zlato i srebro i otići s haljinama u koje su odjeveni; oni su nesposobni sebi samima pomoći.
58 Jobb dolog tehát királynak lenni, mert az megmutathatja erejét, vagy hasznos szerszámnak a házban, mert azzal birtokosa dicsekszik, vagy ajtónak a házban, mert az megvédi mindazt, ami benne van, – mint hamis isteneknek.	58 Zato je bolje biti kralj koji dokazuje svoju hrabrost, ili u kući korisna posuda kojom se vlasnik služi nego lažni bogovi; bolja su i vrata u kući koja čuvaju ono što je u njoj nego lažni bogovi; i drveni stup u kakvoj palači bolji je nego lažni bogovi.
59 A nap, a hold és a csillagok, amelyek ragyogva világítanak, és arra vannak rendelve, hogy hasznosak legyenek, engedelmeskednek;	59 Sunce, mjesec i zvijezde, dok sjaju da izvrše službu, poslušni su.
60 ugyancsak gyönyörűség nézni a villámot is, ha feltűnik, éppúgy a szél is az egész földön fúj.	60 Milina je vidjeti i munju kada sijevne. A vjetar donosi dah svoj zemlji,
61 Teljesítik a parancsot a felhők is, ha Isten azt parancsolja nekik, hogy járják be az egész földkerekséget.	61 i oblaci, kada im Gospod zapovjedi da oblete svu zemlju, odmah izvrše nalog Božji. Vatra, poslana odozgo da sažeže gore i šume, izvršava što joj je naloženo.
62 Teljesíti a parancsot a felülről küldött tűz is: megemészti a hegyeket és az erdőket. Ők azonban sem szépség, sem erő tekintetében nem hasonlók ezek egyikéhez sem.	62 Sa svim ovim ti se bogovi ni ljepotom ni snagom usporediti ne mogu.
63 Ezért nem szabad azt gondolni, sem azt mondani, hogy istenek, hiszen nem tudnak sem igazságot szolgáltatni, sem más hasonlót cselekedni az embereknek.	63 Zato se ne može misliti ni reći da su to bogovi, jer nisu sposobni kazniti niti učiniti dobra ljudima.
64 Mivel tehát tudjátok, hogy nem istenek, ne féljétek őket!	64 Kada, dakle, znate da to bogovi nisu, njih se ne bojte!
65 Mert sem átkot, sem áldást nem mondanak a királyokra.	65 Oni ne mogu ni prokleti ni blagosloviti kraljeva;
66 Jeleket sem mutatnak az égen a nemzeteknek; sem nem fénylenek, mint a nap, sem nem világítanak, mint a hold.	66 niti mogu narodima pokazati znamenja na nebu; oni ne sjaju kao sunce niti svijetle kao mjesec.
67 Az állatoknak, amelyek födél alá futhatnak és segíthetnek magukon, jobb sorsuk van, mint nekik.	67 Zvijeri su od njih bolje; pobjeći one mogu u skrovište i sebi pomoći.
68 Tehát mindenképpen nyilvánvaló előttünk, hogy nem istenek; ezért ne féljétek őket!	68 Nikako nam, dakle, nije jasno da su to bogovi; stoga ih se ne bojte!
69 Mert mint az uborkaföldön a madárijesztő, amely semmit sem őriz meg, olyanok az ő fából készített, ezüsttel és arannyal bevont isteneik.	69 Kao ptičje strašilo u nečuvanu polju lubenica, takvi su njihovi drveni bogovi obloženi zlatom i srebrom.
70 Olyanok azok, mint a kertben a fehér tövis, amelyre minden madár rászáll. Hasonlóképpen olyanok az ő fából való, arannyal és ezüsttel bevont isteneik, mint a sötét helyre kivetett holttest.	70 Jednako su slični glogovu grmu u vrtu na koji sjeda svaka ptica ili mrtvacu bačenu u mrak – ti drveni bogovi obloženi zlatom i srebrom.
71 S a bíborról és a bársonyról is, amelyeket a moly megrág rajtuk, tudjátok, hogy nem istenek. Végül ők maguk is felemésztődnek, és gyalázattá lesznek a földön.	71 Po grimizu i crvenilu što na njima trune prepoznat ćete da to nisu bogovi. Napokon i sami budu izjedeni te postanu na sramotu zemlji.
72 Jobb tehát az igaz embernek, akinek bálványai nincsenek, mert nem lesz része a gyalázatban.	72 Koliko je bolji pravednik koji nema kumirâ; sramota je daleko od njega!