Izajás könyve 47

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Szállj le, és ülj a porba, Babilon szűz leánya! Ülj le a földre, nincs trónus, káldeaiak leánya! Mert nem hívnak téged többé elpuhultnak és kényesnek.	1 SCENDI, e siedi sopra la polvere, vergine, figliuola di Babilonia; siedi in terra; non vi è più trono, o figliuola de’ Caldei; certo, tu non continuerai più ad esser chiamata:
2 Fogd a kézimalmot, és őrölj lisztet! Vedd le fátyladat, emeld fel uszályodat, fedd fel combodat, kelj át folyókon!	2 Morbida e delicata. Metti la mano alle macine, e macina la farina; scopri la tua chioma, scalzati, scopriti la coscia, passa i fiumi.
3 Táruljon fel meztelenséged, és legyen láthatóvá szégyened! »Bosszút állok, és nem kímélek senkit«	3 Le tue vergogne saranno scoperte, ed anche la tua turpitudine sarà veduta; io prenderò vendetta, e non ti verrò incontro da uomo.
4 – mondja a mi megváltónk, Seregek Ura az ő neve, Izrael Szentje.	4 Il nome del nostro Redentore è il Signore degli eserciti, il Santo d’Israele.
5 Ülj csendben, és menj a sötétbe, káldeaiak leánya, mert nem hívnak téged többé országok úrnőjének!	5 Siedi tacita, ed entra nelle tenebre, figliuola de’ Caldei; perciocchè tu non sarai più chiamata: La Signora de’ regni.
6 Megharagudtam népemre, megfosztottam szentségétől örökségemet, és kezedbe adtam őket; nem gyakoroltál velük irgalmat, az öregre is ráraktad súlyos igádat.	6 Io mi adirai gravemente contro al mio popolo, io profanai la mia eredità, e li diedi in man tua: tu non usasti alcuna misericordia inverso loro; tu aggravasti grandemente il tuo giogo sopra il vecchio
7 Azt mondtad: »Örökké úrnő leszek!« Nem szívlelted meg ezeket, nem gondoltál a végére.	7 E dicesti: Io sarò signora in perpetuo; fin là, que giammai non ti mettesti queste cose in cuore, tu non ti ricordasti di ciò che avverrebbe alla fine.
8 De most halld ezt, te elpuhult, aki biztonságban laksz, és azt mondod szívedben: »Én vagyok, és rajtam kívül nincs más; nem fogok özvegyen lakni, és nem ismerem a gyermektelenséget!«	8 Ora dunque, ascolta questo, o deliziosa, che abiti in sicurtà, che dici nel cuor tuo: Io son dessa, e non vi è altri che me; io non sederò vedova, e non saprò che cosa sia l’essere orbata di figliuoli; ascolta questo:
9 Elér majd téged mind a kettő, hirtelen, egyetlen napon: a gyermektelenség és özvegység; egy szempillantás alatt elérnek téged, hiába sok varázslatod, és varázsigéid nagy ereje.	9 Queste due cose ti avverranno in un momento, in un medesimo giorno; orbezza di figliuoli, e vedovità; ti verranno appieno addosso, con tutta la moltitudine delle tue malie, con tutta la gran forza delle tue incantagioni.
10 Gonoszságodban bíztál, és azt mondtad: »Nincs senki, aki látna engem.« Bölcsességed és tudományod vezetett félre téged, hogy azt mondd szívedben: »Én vagyok, és rajtam kívül nincs más.«	10 E pur tu ti sei confidata nella tua malizia, ed hai detto: Non vi è niuno che mi vegga; la tua sapienza e la tua scienza ti hanno sedotta. E tu hai detto nel tuo cuore: Io son dessa, e non vi è altri che me.
11 Elér majd téged a baj, nem tudod elhárítani, és rád szakad a veszedelem, nem bírod elfordítani; elér téged egy szempillantás alatt a pusztulás, melyet nem ismersz.	11 Perciò, un male ti verrà addosso, del quale tu non saprai il primo nascimento; e ti caderà addosso una ruina, la quale tu non potrai stornare; e ti sopraggiungerà di subito una desolazione, della quale tu non ti avvedrai.
12 Állj elő hát varázsigéiddel és sok varázslatoddal, melyekkel ifjúkorod óta vesződtél! Hátha hasznot húzhatsz, hátha félelmet keltesz.	12 Sta’ ora in piè con le tue incantagioni, e con la moltitudine delle tue malie, intorno alle quali tu ti sei affaticata fin dalla tua fanciullezza; forse potrai far qualche giovamento, forse ti fortificherai.
13 Kimerültél sok tervedben; álljanak hát elő, és szabadítsanak meg téged, akik az eget vizsgálják, akik a csillagokat nézik, és tudtul adják minden újholdkor, mi történik majd veled!	13 Tu ti sei stancata nella moltitudine de’ tuoi consigli; ora dunque presentinsi gli astrologhi, che contemplano le stelle, e di mese in mese fanno de’ pronostichi; e salvinti da’ mali che ti sopraggiungeranno.
14 Íme, olyanok lettek, mint a tarló, tűz égeti el őket, nem mentik meg életüket a láng hatalmából; nem parázs az, melynél melegedhetnének, nem tűzhely, hogy előtte ülhetnének.	14 Ecco, son divenuti come stoppia; il fuoco li ha arsi; non hanno potuto scampar le lor persone dalla fiamma; non ne rimarrà alcuna bracia da scaldarsi, nè alcun fuoco per sedervi davanti.
15 Így jársz azokkal, akikkel vesződtél, akikkel ifjúkorod óta kereskedtél; mindegyik a maga útján tévelyeg, nincs, aki megszabadítson téged.	15 Tali ti sono state le cose, intorno alle quali tu ti sei affaticata. Quant’è a’ tuoi mercatanti, coi quali tu hai mercatantato fin dalla tua fanciullezza, son fuggiti chi qua, chi là, ciascuno alle sue parti; non vi è niuno che ti salvi