1 Jesús les habló otra vez en parábolas, diciendo: | 1 Ezután Jézus újra beszélni kezdett, és ismét példabeszédekben szólt hozzájuk: |
2 «El Reino de los Cielos se parece a un rey que celebraba las bodas de su hijo. | 2 »Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített fiának. |
3 Envió entonces a sus servidores para avisar a los invitados, pero estos se negaron a ir. | 3 Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak eljönni. |
4 De nuevo envió a otros servidores con el encargo de decir a los invitados: "Mi banquete está preparado; ya han sido matados mis terneros y mis mejores animales, y todo está a punto: Vengan a las bodas". | 4 Ekkor más szolgákat küldött ezekkel a szavakkal: ‘Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre.’ |
5 Pero ellos no tuvieron en cuenta la invitación, y se fueron, uno a su campo, otro a su negocio; | 5 De azok nem törődtek vele. Elmentek, egyik a földjére, a másik az üzlete után, |
6 y los demás se apoderaron de los servidores, los maltrataron y los mataron. | 6 a többiek pedig megragadták a szolgáit, gyalázatokkal illették és megölték. |
7 Al enterarse, el rey se indignó y envió a sus tropas para que acabaran con aquellos homicidas e incendiaran su ciudad. | 7 Haragra gerjedt erre a király, s elküldte hadseregét. A gyilkosokat elpusztította, a városukat pedig felégette. |
8 Luego dijo a sus servidores: "El banquete nupcial está preparado, pero los invitados no eran dignos de él. | 8 Azután azt mondta a szolgáinak: ‘A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. |
9 Salgan a los cruces de los caminos e inviten a todos los que encuentren". | 9 Menjetek hát ki a bekötő utakra, s akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre.’ |
10 Los servidores salieron a los caminos y reunieron a todos los que encontraron, buenos y malos, y la sala nupcial se llenó de convidados. | 10 A szolgák kimentek az utakra és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, s a menyegzős ház megtelt vendégekkel. |
11 Cuando el rey entró para ver a los comensales, encontró a un hombre que no tenía el traje de fiesta. | 11 Amikor a király bement, hogy megnézze az asztalnál ülőket, észrevett ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. |
12 "Amigo, le dijo, ¿cómo has entrado aquí sin el traje de fiesta?". El otro permaneció en silencio. | 12 Azt mondta neki: ‘Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzős ruha nélkül?’ Az nem szólt semmit. |
13 Entonces el rey dijo a los guardias: "Atenlo de pies y manos, y arrójenlo afuera, a las tinieblas. Allí habrá llanto y rechinar de dientes". | 13 Erre a király azt mondta a felszolgálóknak: ‘Kötözzétek meg kezét-lábát és dobjátok ki őt a külső sötétségre. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’ |
14 Porque muchos son llamados, pero pocos son elegidos». | 14 Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.« |
15 Los fariseos se reunieron entonces para sorprender a Jesús en alguna de sus afirmaciones. | 15 Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. |
16 Y le enviaron a varios discípulos con unos herodianos, para decirle: «Maestro, sabemos que eres sincero y que enseñas con toda fidelidad el camino de Dios, sin tener en cuenta la condición de las personas, porque tú no te fijas en la categoría de nadie. | 16 Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját az igazság szerint tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. |
17 Dinos qué te parece: ¿Está permitido pagar el impuesto al César o no?». | 17 Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?« |
18 Pero Jesús, conociendo su malicia, les dijo: «Hipócritas, ¿por qué me tienden una trampa? | 18 Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: »Miért kísértetek engem, ti képmutatók! |
19 Muéstrenme la moneda con que pagan el impuesto». Ellos le presentaron un denario. | 19 Mutassátok meg nekem az adópénzt!« Azok odahoztak neki egy dénárt. |
20 Y él les preguntó: «¿De quién es esta figura y esta inscripción?». | 20 Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« |
21 Le respondieron: «Del César». Jesús les dijo: «Den al César lo que es del César, y a Dios, lo que es de Dios». | 21 Azt felelték neki: »A császáré.« Erre azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« |
22 Al oír esto, quedaron admirados y, dejando a Jesús, se fueron. | 22 Azok ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt és elmentek. |
23 Aquel mismo día se le acercaron unos saduceos, que son los que niegan la resurrección, y le propusieron este caso: | 23 Azon a napon odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt: |
24 «Maestro, Moisés dijo: "Si alguien muere sin tener hijos, que su hermano, para darle descendencia, se case con la viuda". | 24 »Mester! Mózes azt mondta: ‘Ha valaki meghal gyermekek nélkül, akkor a testvére vegye magához a feleségét, és támasszon utódot testvérének’ . |
25 Ahora bien, había entre nosotros siete hermanos. El primero se casó y como murió sin tener hijos, dejó su esposa al hermano. | 25 Nos, volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, de meghalt, és nem lévén utóda, ráhagyta a feleségét a testvérére. |
26 Lo mismo ocurrió con el segundo, después con el tercero, y así sucesivamente hasta el séptimo. | 26 Hasonlóan a második és a harmadik is, sőt, mind a hét. |
27 Finalmente, murió la mujer. | 27 Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. |
28 Respóndenos: cuando resuciten los muertos, ¿de cuál de los siete será esposa, ya que lo fue de todos?». | 28 A feltámadáskor melyiknek lesz a felesége a hét közül? Hiszen mindegyiké volt.« |
29 Jesús les dijo: «Están equivocados, porque desconocen las Escrituras y el poder de Dios. | 29 Jézus így válaszolt nekik: »Tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát. |
30 En la resurrección ni los hombres ni las mujeres se casarán, sino que todos serán como ángeles en el cielo. | 30 A feltámadottak ugyanis nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. |
31 Y con respecto a la resurrección de los muertos, ¿no han leído la palabra de Dios, que dice: | 31 Nem olvastátok a halottak feltámadásáról, amit Isten mondott nektek: |
32 "Yo soy el Dios de Abraham, el Dios de Isaac y el Dios de Jacob"? ¡El no es un Dios de muertos, sino de vivientes!». | 32 ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.« |
33 La multitud, que había oído esto, quedó asombrada de su enseñanza. | 33 Mikor a tömeg ezt meghallotta, csodálkozott a tanításán. |
34 Cuando los fariseos se enteraron de que Jesús había hecho callar a los saduceos, se reunieron en ese lugar, | 34 Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szaddúceusokat elnémította, összegyűltek egy csoportba, |
35 y uno de ellos, que era doctor de la Ley, le preguntó para ponerlo a prueba: | 35 és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle: |
36 «Maestro, ¿cuál es el mandamiento más grande de la Ley?». | 36 »Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?« |
37 Jesús le respondió: «Amarás al Señor, tu Dios, con todo tu corazón, con toda tu alma y con todo tu espíritu. | 37 Ő azt felelte neki: »‘Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből’ . |
38 Este es el más grande y el primer mandamiento. | 38 Ez a legnagyobb, az első parancs. |
39 El segundo es semejante al primero: Amarás a tu prójimo como a ti mismo. | 39 A második hasonló ehhez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’ . |
40 De estos dos mandamientos dependen toda la Ley y los Profetas». | 40 Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.« |
41 Mientras los fariseos estaban reunidos, Jesús les hizo esta pregunta: | 41 Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus megkérdezte őket: |
42 «¿Qué piensan acerca del Mesías? ¿De quién es hijo?». Ellos le respondieron: «De David». | 42 »Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia ő?« Azt felelték neki: »Dávidé.« |
43 Jesús les dijo: «¿Por qué entonces, David, movido por el Espíritu, lo llama "Señor", cuando dice: | 43 Erre megkérdezte tőlük: »Akkor Dávid miért hívja őt a Lélek által Úrnak, amikor így szól: |
44 "Dijo el Señor a mi Señor: Siéntate a mi derecha, hasta que ponga a tus enemigos debajo de tus pies"? | 44 ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’. |
45 Si David lo llama "Señor", ¿cómo puede ser hijo suyo?». | 45 Ha tehát Dávid Úrnak hívja őt, hogyan lehet az ő fia?« |
46 Ninguno fue capaz de responderle una sola palabra, y desde aquel día nadie se atrevió a hacerle más preguntas. | 46 Senki sem tudott válaszolni neki egy szót sem, és attól a naptól fogva senki nem merte őt többé kérdezni. |