1 וַאֲנָשִׁים יָרְדוּ מִיהוּדָה וַיְלַמְּדוּ אֶת־הָאַחִים לֵאמֹר אִם־לֹא תִמּוֹלוּ כְּדָת משֶׁה לֹא תִּוָּשֵׁעוּן | 1 Eközben néhányan azok közül, akik lejöttek Júdeából, így tanították a testvéreket: »Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.« |
2 וַיְהִי עַל־זֹאת רִיב וּמַחֲלֹקֶת לֹא־קַלָּה לְפוֹלוֹס וּלְבַר־נַבָּא עִמָּהֶם וַיִּגְזְרוּ כִּי־פוֹלוֹס וּבַר־נַבָּא וַאֲחֵרִים מֵהֶם יַעֲלוּ יְרוּשָׁלַיִם אֶל־הַשְּׁלִיחִים וְהַזְּקֵנִים עַל־אֹדוֹת הַשְּׁאֵלָה הַזֹּאת | 2 Mivel pedig Pál és Barnabás nagyon felháborodtak ezen, elhatározták, hogy Pál, Barnabás és még néhányan a többiek közül menjenek fel Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a kérdésnek az ügyében. |
3 וַתְּלַוֶּה אֹתָם הַקְּהִלָּה וַיַּעַבְרוּ אֶת־פִינוּקְיָא וְאֶת־שֹׁמְרוֹן מְסַפְּרִים אֶת־תְּשׁוּבַת הַגּוֹיִם וַיְשַׂמְּחוּ אֵת כָּל־הָאַחִים שִׂמְחָה גְדוֹלָה | 3 Az egyház elkísérte őket, ők pedig átmentek Fönícián és Szamarián. Elbeszélték a pogányok megtérését, nagy örömet szerezve az összes testvérnek. |
4 וַיְהִי כְּבֹאָם יְרוּשָׁלַיִם וַיְקַבְּלוּ אֹתָם הַקְּהִלָּה וְהַשְּׁלִיחִים וְהַזְּקֵנִים וַיַּגִּידוּ לָהֶם אֶת־אֲשֶׁר הִגְדִּיל הָאֱלֹהִים לַעֲשׂוֹת עִמָּהֶם | 4 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek fogadták őket, ők pedig elbeszélték, hogy milyen nagy dolgokat művelt velük az Isten. |
5 וַיָּקוּמוּ אֲנָשִׁים מַאֲמִינִים מִכַּת הַפְּרוּשִׁים וַיֹּאמְרוּ כִּי־חוֹבָה הִיא לָמוּל אֹתָם וּלְצַוֹּתָם לִשְׁמֹר אֶת־תּוֹרַת משֶׁה | 5 De egyesek, akik a farizeusok felekezetéből lettek hívők, előálltak, és azt mondták, hogy azoknak is körül kell metélkedniük, és nekik is meg kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét. |
6 וַיִּקָּהֲלוּ הַשְּׁלִיחִים וְהַזְּקֵנִים לְעַיֵּן בַּדָּבָר הַזֶּה | 6 Emiatt az apostolok és a presbiterek összegyűltek, hogy megvizsgálják ezt a kérdést. |
7 וַיְהִי בִּרְבוֹת הַמַּחֲלֹקֶת קָם פֶּטְרוֹס וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אֲנָשִׁים אַחִים אַתֶּם יְדַעְתֶּם כִּי מִיָּמִים רִאשֹׁנִים בִּי בָּחַר הָאֱלֹהִים מִכֻּלָּנוּ אֲשֶׁר יִשְׁמְעוּ הַגּוֹיִם מִפִּי אֶת־דְּבַר הַבְּשׂוֹרָה וְיַאֲמִינוּ | 7 Mivel azonban nagy vitatkozás támadt, Péter felállt, és így szólt hozzájuk: »Férfiak, testvérek! Tudjátok, hogy Isten a régmúlt napoktól fogva kiválasztott engem közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium igéjét és hívők legyenek. |
8 וְהָאֱלֹהִים יֹדֵעַ הַלְּבָבוֹת הֵעִיד עֲלֵיהֶם בְּתִתּוֹ גַם־לָהֶם אֶת־רוּחַ הַקֹּדֶשׁ כַּאֲשֶׁר נָתַן לָנוּ | 8 És Isten, aki ismeri a szíveket, tanúságot tett, mert nekik éppúgy megadta a Szentlelket, mint nekünk. |
9 וְלֹא הִבְדִּיל בֵּינֵינוּ וּבֵינֵיהֶם כִּי טִהַר אֶת־לְבָבָם עַל־יְדֵי הָאֱמוּנָה | 9 Nem tett semmi különbséget köztünk és közöttük, amikor a hit által megtisztította szívüket. |
10 וְעַתָּה מַה־תְּנַסּוּ אֶת הָאֱלֹהִים לָשֹוּם עֹל עַל־צַוְּארֵי הַתַּלְמִידִים אֲשֶׁר גַּם־אֲבוֹתֵינוּ גַּם אֲנַחְנוּ לֹא יָכֹלְנוּ לָשֵׂאת | 10 Most tehát miért kísértitek Istent azzal, hogy azt az igát rakjátok a tanítványok nyakára, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elviselni? |
11 אֲבָל בְּחֶסֶד יֵשׁוּעַ הַמָּשִׁיחַ אֲדֹנֵינוּ נַאֲמִין לְהִוָּשֵׁעַ כְּמוֹהֶם כָּמוֹנוּ | 11 Ellenkezőleg, mi hisszük, hogy Jézus Krisztus kegyelme által üdvözülünk, amint ők is.« |
12 וַיַּחֲרִישׁוּ כָל־הַקָּהָל וַיִּשְׁמְעוּ אֶל־בַּר־נַבָּא וְאֶל־פּוֹלוֹס מְסַפְּרִים אֶת־הָאֹתוֹת וְהַמּוֹפְתִים אֲשֶׁר הִרְבָּה הָאֱלֹהִים לַעֲשׂוֹת עַל־יְדֵיהֶם בְּקֶרֶב הַגּוֹיִם | 12 Erre az egész sokaság elhallgatott, aztán meghallgatta Barnabást és Pált, akik elbeszélték, milyen nagy jeleket és csodatetteket művelt Isten a pogányok között általuk. |
13 וַיְכַלּוּ לְדַבֵּר וַיַּעַן יַעֲקֹב וַיֹּאמַר אֲנָשִׁים אַחִים שִׁמְעוּ אֵלָי | 13 Miután ők elhallgattak, Jakab szólalt meg: »Férfiak, testvérek, hallgassatok meg engem! |
14 שִׁמְעוֹן סִפֵּר אֵיךְ הָאֱלֹהִים רָאָה לוֹ בָרִאשׁוֹנָה לָקַחַת מִבֵּין הַגּוֹיִם עַם לִשְׁמוֹ | 14 Simon elbeszélte, hogyan és mi módon történt Isten látogatása első ízben azért, hogy a pogányok közül támasszon népet az ő nevének. |
15 וְלָזֹאת מַסְכִּימִים דִּבְרֵי הַנְּבִיאִים כַּכָּתוּב | 15 Ezzel egyeznek a próféták mondásai is, amint meg van írva: |
16 אַחֲרֵי זֹאת אָשׁוּב וְאָקִים אֶת־סֻכַּת דָּוִיד הַנֹּפֶלֶת וַהֲרִסוֹתֶיהָ אָקִים וּבְנִיתִיהָ | 16 ‘Ezután majd visszatérek, és felállítom Dávidnak leomlott hajlékát, kijavítom falainak repedéseit, és ami romba dőlt, megújítom, |
17 לְמַעַן יִדְרְשׁוּ שְׁאֵרִית אָדָם אֶת־יְהוָֹה וְכָל־הַגּוֹיִם אֲשֶׁר־נִקְרָא שְׁמִי עֲלֵיהֶם נְאֻם־יְהוָֹה עֹשֶׂה כָל־אֵלֶּה | 17 hogy keresse az Urat az emberek maradéka és minden nép, amely segítségül hívta nevemet – így szól az Úr, és meg is teszi azt’, |
18 נוֹדָעִים לֵאלֹהִים מֵעוֹלָם כָּל־מַעֲשָׂיו | 18 ami ismert volt öröktől fogva. – |
19 וְעַל־כֵּן אֲנִי דָן שֶׁלֹּא לְהַחֲמִיר עַל־הַשָּׁבִים מִן־הַגּוֹיִם לֵאלֹהִים | 19 Ennélfogva úgy gondolom, hogy nem kell háborgatni azokat, akik a pogányok közül megtérnek Istenhez, |
20 רַק לִכְתֹּב אֲלֵיהֶם אֲשֶׁר יִרְחֲקוּ מִטֻּמְאַת הָאֱלִילִים וּמִן־הַזְּנוּת וּמִבְּשַׂר הַנֶּחֱנָק וּמִן־הַדָּם | 20 hanem meg kell írni nekik, hogy tartózkodjanak a bálványoktól, nehogy tisztátalanná váljanak, a paráznaságtól, a fojtott állatoktól és a vértől. |
21 כִּי משֶׁה מִדֹּרֹת עוֹלָם יֶשׁ־לוֹ מַגִּידָיו בְּכָל־עִיר וָעִיר וְיִקָּרֵא בְּבָתֵּי הַכְּנֵסִיּוֹת מִדֵּי שַׁבָּת בְּשַׁבַּתּוֹ | 21 Mert akik Mózest hirdetik, a régi időktől fogva ott vannak minden városban a zsinagógákban, és minden szombaton felolvassák azt.« |
22 וַיִּיטַב בְּעֵינֵי הַשְּׁלִיחִים וְהַזְּקֵנִים עִם־כָּל־הַקָּהָל לִבְחֹר מֵהֶם אֲנָשִׁים וְלִשְׁלֹחַ אֹתָם אֶל־אַנְטְיוֹכְיָא עִם־פּוֹלוֹס וּבַר־נַבָּא אֶת־יְהוּדָה הַמְכֻנֶּה בַּר־שַׁבָּא וְאֶת־סִילָא אַנְשֵׁי־שֵׁם בֵּין הָאַחִים | 22 Erre az apostolok és a presbiterek az egész egyházzal együtt jónak látták, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül, és elküldjék Antióchiába Pállal és Barnabással Júdást, akit melléknevén Barszabásnak hívnak, és Szilást – ők a testvérek között vezetők voltak –, |
23 וַיִּכְתְּבוּ וַיִּשְׁלְחוּ עַל־יָדָם לֵאמֹר אֲנַחְנוּ הַשְּׁלִיחִים וְהַזְּקֵנִים וְהָאַחִים שֹׁאֲלִים לִשְׁלוֹם הָאַחִים אֲשֶׁר מִן־הַגּוֹיִם בְּאַנְטְיוֹכְיָא וּבְסוּרְיָא וּבְקִילִיקְיָא | 23 és kezük által ezt az írást küldték: »Üdvözlet az apostoloktól és a presbiter testvérektől a pogányokból lett testvéreknek, akik Antióchiában, Szíriában és Kilíkiában vannak! |
24 יַעַן וּבְיַעַן שָׁמַעְנוּ כִּי יָצְאוּ מֵאִתָּנוּ מְבַלְבְּלִים אֶתְכֶם וּמְקַלְקְלִים נַפְשֹׁתֵיכֶם בִּדְבָרִים בְּאָמְרָם לָכֶם לְהִמּוֹל וְלִשְׁמֹר אֶת־הַתּוֹרָה אֲשֶׁר לֹא צִוִּינוּ אוֹתָם | 24 Mivel hallottuk, hogy némelyek, akik közülünk kerültek ki, megzavartak titeket szavaikkal, és feldúlták lelketeket, bár tőlünk megbízást nem kaptak, |
25 לָכֵן טוֹב בְּעֵינֵי כֻּלָּנוּ יַחְדָּו לִבְחֹר אֲנָשִׁים לְשָׁלְחָם אֲלֵיכֶם עִם־חֲבִיבֵינוּ בַּר־נַבָּא וּפוֹלוֹס | 25 jónak láttuk, miután megállapodásra jutottunk, hogy férfiakat válasszunk ki és küldjünk el hozzátok a mi igen kedves Barnabásunkkal és Pálunkkal, |
26 אֲנָשִׁים אֲשֶׁר מָסְרוּ נַפְשָׁם עַל־שֵׁם אֲדֹנֵינוּ יֵשׁוּעַ הַמָּשִׁיחַ | 26 ezekkel az emberekkel, akik életüket adták a mi Urunk, Jézus Krisztus nevéért. |
27 עַל־כֵּן שָׁלַחְנוּ אֶת־יְהוּדָה וְאֶת־סִילָא אֲשֶׁר גַּם־הֵמָּה יַגִּידוּ זֹאת בְּפִיהֶם | 27 Elküldtük tehát Júdást és Szilást, akik mindezt személyesen, élőszóval is tudtotokra adják. |
28 כִּי טוֹב לִפְנֵי רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וּלְפָנֵינוּ לְבִלְתִּי שֹוּם עֲלֵיכֶם מַשָּׂא אַחֵר לְבַד מֵאֵלֶּה הַדְּבָרִים הַצְּרִיכִים | 28 Úgy tetszett ugyanis a Szentléleknek és nekünk, hogy semmi további terhet ne rakjunk rátok, csak azt, ami szükséges: |
29 אֲשֶׁר תִּרְחֲקוּ מִזִּבְחֵי אֱלִילִים וּמִן־הַדָּם וּמִבְּשַׂר הַנֶּחֱנָק וּמִן־הַזְּנוּת אִם־מֵאֵלֶּה תִּשְׁמְרוּ אֶת־נַפְשֹׁתֵיכֶם תֵּיטִיבוּ לַעֲשׂוֹת וְשָׁלוֹם לָכֶם | 29 hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fojtott állatoktól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek. Jó egészséget!« |
30 וַיְשֻׁלְּחוּ הָאֲנָשִׁים וַיָּבֹאוּ אֶל־אַנְטְיוֹכְיָא וַיַּקְהִילוּ אֶת־הָעָם וַיִּתְּנוּ לָהֶם אֶת־הָאִגָּרֶת | 30 Azok tehát, miután elbocsátották őket, lementek Antióchiába. Itt egybegyűjtötték a sokaságot, és átadták a levelet. |
31 וַיִּקְרְאוּ אֹתָהּ וַיִּשְׂמְחוּ עַל־הַנֶּחָמָה | 31 Amikor elolvasták, örültek a vigasztalásnak. |
32 וִיהוּדָה וְסִילָא אֲשֶׁר גַּם־הֵם נְבִיאִים נִחֲמוּ הָאַחִים בִּדְבָרִים רַבִּים וַיְחַזְּקוּם | 32 Júdás és Szilás pedig, akik maguk is próféták voltak, sok beszéddel vigasztalták a testvéreket és megerősítették őket. |
33 וַיִּהְיוּ שָׁם יָמִים אֲחָדִים וַיְשַׁלְּחוּם הָאַחִים בְּשָׁלוֹם אֶל־הַשְּׁלִיחִים | 33 Miután pedig egy ideig itt időztek, a testvérek visszabocsátották őket békében azokhoz, akik küldték őket. |
34 וַיִּיטַב בְּעֵינֵי סִילָא לָשֶׁבֶת שָׁם | |
35 וּפוֹלוֹס וּבַר־נַבָּא יָשְׁבוּ בְאַנְטְיוֹכְיָא וַיְלַמְּדוּ וַיְבַשְּׂרוּ אֶת־דְּבַר יְהוָֹה הֵמָּה וְגַם־רַבִּים אֲחֵרִים עִמָּם | 35 Pál és Barnabás is Antióchiában időztek. Tanítottak a többiekkel együtt, és hirdették az Úr igéjét. |
36 וַיְהִי מִקֵּץ יָמִים וַיֹּאמֶר פּוֹלוֹס אֶל־בַּר־נַבָּא לְכָה וְנָשׁוּבָה וְנִפְקְדָה אֶת־אַחֵינוּ בְּכָל־עִיר וָעִיר אֲשֶׁר קָרָאנוּ־שָׁם אֶת־דְּבַר יְהוָֹה וְנִרְאֶה מָה הֵמָּה | 36 Néhány nap múlva azonban Pál így szólt Barnabáshoz: »Menjünk vissza, és városról városra mindenütt, ahol hirdettük az Úr igéjét, látogassuk meg a testvéreket, hogy vannak.« |
37 וּבַר־נַבָּא יָעַץ לָקַחַת אִתָּם אֶת־יוֹחָנָן הַמְכֻנֶּה מַרְקוֹס | 37 Barnabás magával akarta vinni Jánost, akit Márknak is hívnak. |
38 אַךְ פּוֹלוֹס לֹא אָבָה לָקַחַת אִתָּם אֶת־הָאִישׁ אֲשֶׁר סָר מֵעֲלֵיהֶם בְּפַמְפּוּלְיָא וְלֹא־הָלַךְ אִתָּם בִּמְלַאכְתָּם | 38 Pál azonban kérte őt, hogy ne kelljen visszafogadni azt, aki elvált tőlük Pamfíliától kezdve, s nem ment velük a munkába. |
39 וַיְהִי־רֹגֶז עַד אֲשֶׁר נִפְרְדוּ אִישׁ מֵאָחִיו וַיִּקַּח בַּר־נַבָּא אֶת־מַרְקוֹס וַיִּסַּע בָּאֳנִיָּה אֶל־קַפְרוֹס | 39 Így nézeteltérés támadt köztük, és különváltak egymástól. Barnabás Ciprusba hajózott, miután maga mellé vette Márkot. |
40 וּפוֹלוֹס בָּחַר־לוֹ אֶת־סִילָא וַיִּמְסְרֻהוּ הָאַחִים אֶל־חֶסֶד יְהוָֹה וַיֵּצֵא | 40 Pál viszont Szilást választotta, és útra kelt, miközben a testvérek őt Isten kegyelmébe ajánlották. |
41 וַיַּעֲבֹר בְּסוּרְיָא וּבְקִילִיקְיָא וַיְחַזֵּק אֶת־הַקְּהִלּוֹת | 41 Bejárta Szíriát és Cilíciát, megerősítette az egyházakat, és megparancsolta, hogy tartsák meg az apostolok és a presbiterek rendelkezéseit. |