1 كلام ارميا بن حلقيا من الكهنة الذين في عناثوث في ارض بنيامين | 1 Jeremiásnak, Helkija fiának az igéi, aki az Anatótban, Benjamin földjén élő papok közül való volt. |
2 الذي كانت كلمة الرب اليه في ايام يوشيا بن آمون ملك يهوذا في السنة الثالثة عشرة من ملكه. | 2 Őhozzá hangzott az Úr igéje Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban, uralkodásának tizenharmadik esztendejében; |
3 وكانت في ايام يهوياقيم بن يوشيا ملك يهوذا الى تمام السنة الحادية عشرة لصدقيا بن يوشيا ملك يهوذا الى سبي اورشليم في الشهر الخامس | 3 majd hangzott Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának napjaiban, míg le nem telt Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának tizenegyedik esztendeje, és fogságba nem vitték Jeruzsálemet az ötödik hónapban. |
4 فكانت كلمة الرب اليّ قائلا | 4 Így hangzott az Úr igéje hozzám: |
5 قبلما صورتك في البطن عرفتك وقبلما خرجت من الرحم قدستك. جعلتك نبيا للشعوب. | 5 »Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, ismertelek, és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek; prófétául rendeltelek a nemzetek számára.« |
6 فقلت آه يا سيد الرب اني لا اعرف ان اتكلم لاني ولد. | 6 Erre így szóltam: »Jaj, Uram, Isten! Íme, nem tudok én beszélni, hiszen gyermek vagyok!« |
7 فقال الرب لي لا تقل اني ولد لانك الى كل من ارسلك اليه تذهب وتتكلم بكل ما آمرك به. | 7 De ezt mondta nekem az Úr: »Ne mondd azt: ‘Gyermek vagyok’, hanem menj el, ahová csak küldelek, és mondd el mindazt, amit parancsolok neked! |
8 لا تخف من وجوههم لاني انا معك لانقذك يقول الرب. | 8 Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megmentselek!« – mondta az Úr. |
9 ومد الرب يده ولمس فمي وقال الرب لي ها قد جعلت كلامي في فمك. | 9 Majd kinyújtotta kezét az Úr, hozzáérintette a számhoz, és így szólt hozzám az Úr: »Íme, szádba adtam igéimet! |
10 انظر. قد وكلتك هذا اليوم على الشعوب وعلى الممالك لتقلع وتهدم وتهلك وتنقض وتبني وتغرس | 10 Nézd, a mai napon a nemzetek és a királyságok fölé rendeltelek, hogy gyomlálj és irts, hogy pusztíts és rombolj, hogy építs és ültess!« |
11 ثم صارت كلمة الرب اليّ قائلا. ماذا انت راء يا ارميا. فقلت انا راء قضيب لوز. | 11 Majd így hangzott az Úr igéje hozzám: »Mit látsz, Jeremiás?« Azt feleltem: »Mandulafavesszőt látok.« |
12 فقال الرب لي احسنت الرؤية لاني انا ساهر على كلمتي لاجريها. | 12 Erre ezt mondta nekem az Úr: »Jól láttad; mert virrasztok igém felett, hogy beteljesítsem.« |
13 ثم صارت كلمة الرب اليّ ثانية قائلا ماذا انت راء. فقلت اني راء قدرا منفوخة ووجهها من جهة الشمال. | 13 Másodszor is hangzott az Úr igéje hozzám: »Mit látsz?« Azt feleltem: »Gőzölgő fazekat látok, mely észak felől jelenik meg.« |
14 فقال الرب لي من الشمال ينفتح الشر على كل سكان الارض. | 14 Erre ezt mondta nekem az Úr: »Északról szabadul rá a veszedelem az ország minden lakójára. |
15 لاني هانذا داع كل عشائر ممالك الشمال يقول الرب. فيأتون ويضعون كل واحد كرسيه في مدخل ابواب اورشليم وعلى كل اسوارها حواليها وعلى كل مدن يهوذا | 15 Mert íme, én elhívom az északi királyságok minden nemzetségét, – mondja az Úr – eljönnek, és mindegyikük felállítja trónját Jeruzsálem kapuinak bejáratában, egész fala mentén körös-körül, és Júda minden városával szemben. |
16 واقيم دعواي على كل شرهم لانهم تركوني وبخروا لآلهة اخرى وسجدوا لاعمال ايديهم | 16 Kimondom ítéletemet fölöttük minden gonoszságukért; mert elhagytak engem, más isteneknek tömjéneztek, és kezük művei előtt borultak le. |
17 اما انت فنطّق حقويك وقم وكلمهم بكل ما آمرك به. لا ترتع من وجوههم لئلا اريعك امامهم. | 17 Te azért övezd fel derekadat, kelj föl, és mondd el nekik mindazt, amit én parancsolok neked! Ne ijedj meg tőlük, különben én ijesztelek meg előttük! |
18 هانذا قد جعلتك اليوم مدينة حصينة وعمود حديد واسوار نحاس على كل الارض. لملوك يهوذا ولرؤسائها ولكهنتها ولشعب الارض. | 18 Íme, én ma megerősített várossá tettelek téged, vasoszloppá és ércfallá az egész országgal szemben, Júda királyai és fejedelmei előtt, papjai és a föld népe előtt. |
19 فيحاربونك ولا يقدرون عليك لاني انا معك يقول الرب لانقذك | 19 Harcolnak majd ellened, de nem bírnak veled; mert én veled vagyok, – mondja az Úr –, hogy megmentselek téged.« |