1 Ogni amico dice: «Anch'io ho stretto amicizia [con lui] »; ma c'è l'amico ch'è amico solo di nome. Non è ella una tristezza sino alla morte, | 1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság, |
2 [quando] un compagno e amico si volta a inimicizia? | 2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát! |
3 O idea scellerata! donde sbucasti tu a coprir la terra di malizia e d'inganno? | 3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal? |
4 Il compagno [egoista] se la gode con l'amico nell'allegria, e al tempo della tribolazione si fa avversario. | 4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle. |
5 Il compagno [egoista] si travaglia con l'amico per la [propria] pancia, e in faccia al nemico imbraccia lo scudo [a sua propria difesa]. | 5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben. |
6 Non dimenticare in cuor tuo il tuo amico, e non ti scordar di lui nella tua opulenza. | 6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban! |
7 Non ti consigliare con colui che t'insidia, e ai gelosi di te nascondi il [tuo] disegno. | 7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád. |
8 Ogni consigliere spaccia consigli, ma c'è chi consiglia nel proprio interesse. | 8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot. |
9 Sta' in guardia verso il consigliere, e cerca di saper prima qual è il suo bisogno, poiché a se stesso egli penserà; | 9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik, |
10 affinchè egli non pianti un piuolo in terra, e ti dica: | 10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked: |
11 «Buona è la tua via», e si metta di faccia a veder ciò che ti accadrà. | 11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled. |
12 Con l'uomo irreligioso tratta di santità, e con l'ingiusto di giustizia! [Non ti consigliare] con una donna a proposito della sua rivale, e con un pusillanime a proposito di guerra, con un commerciante sur uno scambio, e col compratore sulla vendita, con un invidioso circa la riconoscenza, | 12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról, |
13 e con uno spietato circa la benignità, con un disonesto sull'onestà, con un neghittoso sur un lavoro qualsiasi, | 13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról, |
14 con l'operaio fissato per un anno sul da compiersi nell'anno e col servo pigro sul molto lavoro: non t'appoggiare a costoro per nessun consiglio. | 14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! |
15 Ma frequenta l'uomo pio, chiunque tu conosca timorato di Dio; | 15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár, |
16 la cui anima è secondo l'anima tua, e che, se barcollerai nelle tenebre, prenderà parte alle tue pene. | 16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz! |
17 E tienti a ciò che il cuore ti consiglia, che non c'è nessuno più fedele di lui: | 17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél! |
18 l'anima d'un uomo pio dice talvolta il vero, meglio che sette sentinelle poste sur un'altura a spiare, | 18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek. |
19 E prega inoltre l'Altissimo, che diriga sicuramente la tua via. | 19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat. |
20 Principio d'ogni opera sia la riflessione, e ad ogni azione vada innanzi il ponderato consiglio. | 20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet! |
21 Una malvagia parola muta lì cuore, da che nascono quattro cose: il bene e il male, la vita e la morte; e dominatrice di esse è costantemente la lingua. C'è l'uomo scaltro, maestro di molti, ma ch'è inutile a se stesso. | 21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára. |
22 L'uomo sperimentato istruisce molti, ed è piacevole a se stesso. | 22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja. |
23 [C'è] chi vuol fare il saccente nel parlare, [ed] è odioso: sarà privo d'ogni cosa, [anche del pane]. | 23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza; |
24 Il Signore non gli ha concesso d'esser gradito, perchè privo d'ogni sapienza. | 24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége. |
25 C'è il sapiente ch'è sapiente a suo proprio vantaggio e i frutti del suo sapere son lodevoli. | 25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik, |
26 L'uomo sapiente istruisce il suo popolo, e i frutti del suo sapere sono sicuri. | 26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók. |
27 L'uomo sapiente sarà ricolmo di benedizioni, e quanti lo vedono lo chiameran beato. | 27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják. |
28 La vita dell'uomo è un certo numero di giorni, ma i giorni d'Israele son senza numero. | 28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni! |
29 Il sapiente si acquista onore [e fiducia] presso il popolo, e il suo nome vivrà in eterno. | 29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él! |
30 Figliuolo, durante la tua vita saggia l'anima tua, e s'è malvagia non le dar potere. | 30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak. |
31 Perchè non tutto conviene a tutti, e non ogni anima trova in ogni cosa soddisfazione. | 31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét. |
32 a Non esser -ingordo mai nel banchettare, e non ti gettare su ogni vivanda. | |
33 Perchè i molti cibi cagionano gravezza, e l'insaziabilità conduce sino alla colica. | |
34 Per intemperanza molti perirono, ma chi s'astiene [dagli eccessi], prolunga la vita. | |