Luke 6

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now it happened that, on the second first Sabbath, as he passed through the grain field, his disciples were separating the ears of grain and eating them, by rubbing them in their hands.	1 Történt pedig, hogy szombaton, amikor a vetések közt járt, tanítványai tépdesték a kalászokat, és kezeikkel kimorzsolva megették.
2 Then certain Pharisees said to them, “Why are you doing what is not lawful on the Sabbaths?”	2 A farizeusok közül egyesek azt mondták: »Miért teszitek azt, amit szombaton nem szabad?«
3 And responding to them, Jesus said: “Have you not read this, what David did when he was hungry, and those who were with him?	3 Jézus ezt felelte nekik: »Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor éhezett, ő és akik vele voltak ?
4 How he entered into the house of God, and took the bread of the Presence, and ate it, and gave it to those who were with him, though it is not lawful for anyone to eat it, except the priests alone?”	4 Miként ment be az Isten házába, hogyan vette el a kitett kenyereket, evett, és a vele levőknek is adott azokból, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak egyedül a papoknak?«
5 And he said to them, “For the Son of man is Lord, even of the Sabbath.”	5 Aztán hozzátette: »Az Emberfia ura a szombatnak.«
6 And it happened that, on another Sabbath, he entered into the synagogue, and he taught. And there was a man there, and his right hand was withered.	6 Történt azután egy másik szombaton, hogy bement a zsinagógába és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze elszáradt.
7 And the scribes and Pharisees observed whether he would heal on the Sabbath, so that they might thereby find an accusation against him.	7 Az írástudók és a farizeusok pedig lesték, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják.
8 Yet truly, he knew their thoughts, and so he said to the man who had the withered hand, “Rise up and stand in the middle.” And rising up, he stood still.	8 Ő azonban ismerte gondolataikat, és így szólt a elszáradt kezű emberhez: »Kelj föl és állj a középre!« Az fölkelt és odaállt.
9 Then Jesus said to them: “I ask you if it is lawful on the Sabbaths to do good, or to do evil? To give health to a life, or to destroy it?”	9 Azután Jézus ezt mondta nekik: »Kérdezlek titeket, szabad-e szombaton jót cselekedni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy elveszíteni?«
10 And looking around at everyone, he said to the man, “Extend your hand.” And he extended it. And his hand was restored.	10 Majd körülnézett mindnyájukon, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az megtette, és meggyógyult a keze.
11 Then they were filled with madness, and they discussed with one another, what, in particular, they might do about Jesus.	11 Azok erre esztelen haragra gerjedve arról kezdtek tanácskozni egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal.
12 And it happened that, in those days, he went out to a mountain to pray. And he was in the prayer of God throughout the night.	12 Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte.
13 And when daylight had arrived, he called his disciples. And he chose twelve out of them (whom he also named Apostles):	13 Amikor megvirradt, magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak:
14 Simon, whom he surnamed Peter, and Andrew his brother, James and John, Philip and Bartholomew,	14 Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
15 Matthew and Thomas, James of Alphaeus, and Simon who is called the Zealot,	15 Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek,
16 and Jude of James, and Judas Iscariot, who was a traitor.	16 Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.
17 And descending with them, he stood in a level place with a multitude of his disciples, and a copious multitude of people from all of Judea and Jerusalem and the seacoast, and Tyre and Sidon,	17 Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről,
18 who had come so that they might listen to him and be healed of their diseases. And those who were troubled by unclean spirits were cured.	18 akik eljöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak.
19 And the entire crowd was trying to touch him, because power went out from him and healed all.	19 Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
20 And lifting up his eyes to his disciples, he said: “Blessed are you poor, for yours is the kingdom of God.	20 Akkor szemeit tanítványaira emelte, és így szólt: »Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.
21 Blessed are you who are hungry now, for you shall be satisfied. Blessed are you who are weeping now, for you shall laugh.	21 Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert kielégítenek benneteket. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
22 Blessed shall you be when men will have hated you, and when they will have separated you and reproached you, and thrown out your name as if evil, because of the Son of man.	22 Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, amikor kirekesztenek és szidalmaznak, és kivetik neveteket mint gonoszat az Emberfiáért.
23 Be glad in that day and exult. For behold, your reward is great in heaven. For these same things their fathers did to the prophets.	23 Örüljetek azon a napon és vigadjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben! Hiszen atyáik éppen így cselekedtek a prófétákkal.
24 Yet truly, woe to you who are wealthy, for you have your consolation.	24 De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat!
25 Woe to you who are satisfied, for you will be hungry. Woe to you who laugh now, for you will mourn and weep.	25 Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj nektek, akik most nevettek, mert majd gyászoltok és sírtok!
26 Woe to you when men will have blessed you. For these same things their fathers did to the false prophets.	26 Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket, mert atyáik éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal!
27 But I say to you who are listening: Love your enemies. Do good to those who hate you.	27 Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.
28 Bless those who curse you, and pray for those who slander you.	28 Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket.
29 And to him who strikes you on the cheek, offer the other also. And from him who takes away your coat, do not withhold even your tunic.	29 Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a köntösödet elveszi, ne tagadd meg az ingedet sem.
30 But distribute to all who ask of you. And do not ask again of him who takes away what is yours.	30 Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd.
31 And exactly as you would want people to treat you, treat them also the same.	31 Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük.
32 And if you love those who love you, what credit is due to you? For even sinners love those who love them.	32 Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
33 And if you will do good to those who do good to you, what credit is due to you? Indeed, even sinners behave this way.	33 És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
34 And if you will loan to those from whom you hope to receive, what credit is due to you? For even sinners lend to sinners, in order to receive the same in return.	34 És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35 So truly, love your enemies. Do good, and lend, hoping for nothing in return. And then your reward will be great, and you will be sons of the Most High, for he himself is kind to the ungrateful and to the wicked.	35 Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és gonoszokhoz is.
36 Therefore, be merciful, just as your Father is also merciful.	36 Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas!
37 Do not judge, and you will not be judged. Do not condemn, and you will not be condemned. Forgive, and you will be forgiven.	37 Ne ítélkezzetek, és titeket sem fognak elítélni! Ne ítéljetek el senkit, és benneteket sem fognak elmarasztalni! Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni!
38 Give, and it will be given to you: a good measure, pressed down and shaken together and overflowing, they will place upon your lap. Certainly, the same measure that you use to measure out, will be used to measure back to you again.”	38 Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe! Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek!«
39 Now he told them another comparison: “How can the blind lead the blind? Would they not both fall into a pit?	39 Hasonlatot is mondott nekik: »Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe?
40 The disciple is not above his teacher. But each one will be perfected, if he is like his teacher.	40 Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere.
41 And why do you see the straw that is in your brother’s eye, while the log that is in your own eye, you do not consider?	41 Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
42 Or how can you say to your brother, ‘Brother, allow me to remove the straw from your eye,’ while you yourself do not see the log in your own eye? Hypocrite, first remove the log from your own eye, and then will you see clearly, so that you may lead out the straw from your brother’s eye.	42 És hogyan mondhatod testvérednek: ‘Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát’, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és majd látni fogsz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
43 For there is no good tree which produces bad fruit, nor does an evil tree produce good fruit.	43 Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem.
44 For each and every tree is known by its fruit. For they do not gather figs from thorns, nor do they gather the grape from the bramble bush.	44 Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt.
45 A good man, from the good storehouse of his heart, offers what is good. And an evil man, from the evil storehouse, offers what is evil. For out of the abundance of the heart, the mouth speaks.	45 A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj.
46 But why do you call me, ‘Lord, Lord,’ and not do what I say?	46 Miért mondjátok nekem: ‘Uram! Uram!’, ha nem cselekszitek, amiket mondok?
47 Anyone who comes to me, and listens to my words, and does them: I will reveal to you what he is like.	47 Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, hallgatja szavaimat és megcselekszi azokat.
48 He is like a man building a house, who has dug deep and has laid the foundation upon the rock. Then, when the floodwaters came, the river was rushing against that house, and it was not able to move it. For it was founded upon the rock.	48 Hasonló a házépítő emberhez, aki mélyre leásott és az alapot kősziklára rakta. Amikor aztán jött az árvíz, nekiesett a háznak a folyó árja, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve.
49 But whoever hears and does not do: he is like a man building his house upon the soil, without a foundation. The river rushed against it, and it soon fell down, and the ruin of that house was great.”	49 Aki pedig hallgatja, de nem cselekszi, hasonló ahhoz az emberhez, aki a házát alap nélkül, a földre építette. Amikor nekirontott az ár, mindjárt összeomlott, és nagy lett annak a háznak romlása.«