Luke 10

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then, after these things, the Lord also designated another seventy-two. And he sent them in pairs before his face, into every city and place where he was to arrive.	1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült.
2 And he said to them: “Certainly the harvest is great, but the workers are few. Therefore, ask the Lord of the harvest to send workers into his harvest.	2 Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába.
3 Go forth. Behold, I send you out like lambs among wolves.	3 Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 Do not choose to carry a purse, nor provisions, nor shoes; and you shall greet no one along the way.	4 Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek.
5 Into whatever house you will have entered, first say, ‘Peace to this house.’	5 Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’
6 And if a son of peace is there, your peace will rest upon him. But if not, it will return to you.	6 Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok.
7 And remain in the same house, eating and drinking the things that are with them. For the worker is worthy of his pay. Do not choose to pass from house to house.	7 Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.
8 And into whatever city you have entered and they have received you, eat what they set before you.	8 Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek.
9 And cure the sick who are in that place, and proclaim to them, ‘The kingdom of God has drawn near to you.’	9 Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’
10 But into whatever city you have entered and they have not received you, going out into its main streets, say:	10 Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok:
11 ‘Even the dust which clings to us from your city, we wipe away against you. Yet know this: the kingdom of God has drawn near.’	11 ‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’
12 I say to you, that in that day, Sodom will be forgiven more than that city will be.	12 Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak.
13 Woe to you, Chorazin! Woe to you, Bethsaida! For if the miracles that have been wrought in you, had been wrought in Tyre and Sidon, they would have repented long ago, sitting in haircloth and ashes.	13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot.
14 Yet truly, Tyre and Sidon will be forgiven more in the judgment than you will be.	14 De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek.
15 And as for you, Capernaum, who would be exalted even up to Heaven: you shall be submerged into Hell.	15 És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? Az alvilágba süllyedsz!
16 Whoever hears you, hears me. And whoever despises you, despises me. And whoever despises me, despises him who sent me.”	16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.«
17 Then the seventy-two returned with gladness, saying, “Lord, even the demons are subject to us, in your name.”	17 Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: »Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!«
18 And he said to them: “I was watching as Satan fell like lightning from heaven.	18 Ő azt felelte nekik: »Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből.
19 Behold, I have given you authority to tread upon serpents and scorpions, and upon all the powers of the enemy, and nothing shall hurt you.	19 Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek.
20 Yet truly, do not choose to rejoice in this, that the spirits are subject to you; but rejoice that your names are written in heaven.”	20 De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben.«
21 In the same hour, he exulted in the Holy Spirit, and he said: “I confess to you, Father, Lord of heaven and earth, because you have hidden these things from the wise and the prudent, and have revealed them to little ones. It is so, Father, because this way was pleasing before you.	21 Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: »Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.
22 All things have been delivered to me by my Father. And no one knows who the Son is, except the Father, and who the Father is, except the Son, and those to whom the Son has chosen to reveal him.”	22 Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.«
23 And turning to his disciples, he said: “Blessed are the eyes that see what you see.	23 Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: »Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.
24 For I say to you, that many prophets and kings wanted to see the things that you see, and they did not see them, and to hear the things that you hear, and they did not hear them.”	24 Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.«
25 And behold, a certain expert in the law rose up, testing him and saying, “Teacher, what must I do to possess eternal life?”	25 Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
26 But he said to him: “What is written in the law? How do you read it?”	26 Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?«
27 In response, he said: “You shall love the Lord your God from your whole heart, and from your whole soul, and from all your strength, and from all your mind, and your neighbor as yourself.”	27 Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből ; felebarátodat pedig, mint önmagadat« .
28 And he said to him: “You have answered correctly. Do this, and you will live.”	28 Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.«
29 But since he wanted to justify himself, he said to Jesus, “And who is my neighbor?”	29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?«
30 Then Jesus, taking this up, said: “A certain man descended from Jerusalem to Jericho, and he happened upon robbers, who now also plundered him. And inflicting him with wounds, they went away, leaving him behind, half-alive.	30 Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak.
31 And it happened that a certain priest was descending along the same way. And seeing him, he passed by.	31 Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment.
32 And similarly a Levite, when he was near the place, also saw him, and he passed by.	32 Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.
33 But a certain Samaritan, being on a journey, came near him. And seeing him, he was moved by mercy.	33 Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve.
34 And approaching him, he bound up his wounds, pouring oil and wine on them. And setting him on his pack animal, he brought him to an inn, and he took care of him.	34 Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.
35 And the next day, he took out two denarii, and he gave them to the proprietor, and he said: ‘Take care of him. And whatever extra you will have spent, I will repay to you at my return.’	35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ‘Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’
36 Which of these three, does it seem to you, was a neighbor to him who fell among the robbers?”	36 Mit gondolsz, e három közül melyik lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?«
37 Then he said, “The one who acted with mercy toward him.” And Jesus said to him, “Go, and act similarly.”	37 Az így felelt: »Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.« Jézus erre azt mondta neki: »Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!«
38 Now it happened that, while they were traveling, he entered into a certain town. And a certain woman, named Martha, received him into her home.	38 Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.
39 And she had a sister, named Mary, who, while sitting beside the Lord’s feet, was listening to his word.	39 Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait,
40 Now Martha was continually busying herself with serving. And she stood still and said: “Lord, is it not a concern to you that my sister has left me to serve alone? Therefore, speak to her, so that she may help me.”	40 Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!«
41 And the Lord responded by saying to her: “Martha, Martha, you are anxious and troubled over many things.	41 Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz,
42 And yet only one thing is necessary. Mary has chosen the best portion, and it shall not be taken away from her.”	42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.«