1 Rendi onore al medico per ragione della necessità, perché egli è stato fatto dall'Altissimo; | 1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt. |
2 Perocché tutta la medicina viene da Dio, e sarà rimunerata dal re. | 2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül. |
3 La scienza del medico lo innarzerà agli onori, ed ei sarà celebrato dinanzi ai grandi. | 3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt. |
4 Egli è l'Altissimo, che creò dalla terra i medicamenti, e l'uomo prudente non gli avrà a schifo. | 4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük. |
5 Un legno non raddolcì egli le acque amare? | 5 Nem a fától lett édes a keserű víz, |
6 La virtù di questi appartiene alla cognizione degli uomini, e il Signore ne ha data ad essi la scienza, affin di essere onorato per le sue meraviglie. | 6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek. |
7 Con questi egli cura, e mitiga i dolori, e lo speziale ne fa composizioni grate, e manipola unguenti salutari, e i suoi lavori non avran fine; | 7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai, |
8 Perocché la benedizione di Dio tutta empie la terra. | 8 és Isten békéje legyen a földön. |
9 Figliuolo, quando se' malato, non disprezzare te stesso, ma prega, il Signore, ed egli ti guarirà. | 9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged. |
10 Allontanati dal peccato, e raddirizza le tue azioni, e monda il cuor tuo da ogni colpa. | 10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől. |
11 Offerisci odor soave, e il fior di farina per memoria, e sia perfetta la tua obblazione; e poi da luogo al me dico; | 11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz, |
12 Perché Dio lo ha istituito; ed egli non si parta da te, perché l'assistenza di lui è necessaria. | 12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására. |
13 Conciossiachè havvi un tempo, in cui dei cadere nelle mani d'alcuni di essi: | 13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod, |
14 Ed eglino pregheranno il Signore, che secondi i loro lenitivi, e dia la sanità, alla quale è diretta la lor professione. | 14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által. |
15 Colui, che pecca sotto degli occhi di lui, che lo creò, caderà nelle mani del medico. | 15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül. |
16 Figliuolo, spargi lagrime sopra il morto, e come per duro avvenimento comincia a sospirare, e secondo il rito ricuopri il suo corpo, e non trascurare la sua sepoltura. | 16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését! |
17 E per non essere calunniato, fa amaro duolo per lui per un giorno, dipoi racconsolati per fuggir la tristezza: | 17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj. |
18 E fa il duolo secondo il merito della persona per un di, o due, per evitare le maldicenze; | 18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt! |
19 Perocché dalla tristezza vien presto la morte, e la malinconia del cuore deprime le forse, e curva il collo. | 19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat. |
20 Collo star ritirato si mantien la tristezza, ed è la vita del povero, qual è il suo cuore. | 20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek. |
21 Non abbandonare il tuo cuore alla tristezza, ma cacciala da te, e ricordati del fine. | 21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről! |
22 Non te ne scordare; perocché di colà non si torna; e non gioverai niente ad altri, e farai male a te stesso. | 22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz, |
23 Ricordati di quel, che o stato di me; perocché lo stesso sarà di te: oggi a me, domani a te. | 23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked! |
24 La requie del defunto renda per te tranquilla la memoria di lui, e tu il consola, mentre si parte da lui il suo spirito. | 24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött. |
25 La sapienza si acquista dallo scriba nel tempo di libertà dagli affari, e chi ha poco da agire, acquisterà la sapienza. Di qual sapienza si empierà | 25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel, |
26 Colui, che mena l'aratro, e fa sua gloria di stimolare col pungolo i bovi, ed è tutto nei loro lavori, e non di scorre d'altro, che della progenie dei tori. | 26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde, |
27 Il suo cuore è rivolto a tirare i solchi, e le sue vigilie a ingrassare le vacche. | 27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja! |
28 Cosi il legnaiuolo, e l'architetto lavorano la notte come il giorno: colui, che incide gli emblemi degli anelli, e coll'assiduo pensare ne diversifica la scultura: applica il suo cuore a imitar la pittura, e colle sue vigilie perfeziona il suo lavoro. | 28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját; |
29 Cosi il fabbro sedendo presso all'incudine intento al ferro, ch'ei mette in opera, il vapore del fuoco gli asciuga le carni, ed ei combatte cogli ardori della fornace: | 29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja. |
30 Egli ha intronate le orecchie dal suon de' martelli, e gli occhi fisi al modello dell'opra sua: | 30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét, |
31 Il suo cuore è inteso a finire i lavori, e colle sue vigilie gli orna, e gli perfeziona. | 31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja. |
32 Così colui, che fa i vasi di terra assiso al suo lavoro gira co' piedi la ruota, ed è sempre in sollecitudine per quel, che ha per le mani, e conta il numero di tutte le opere sue. | 32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel, |
33 Colle sue braccia impasta la creta, e si incurva colla sua forza davanti a' suoi piedi. | 33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét, |
34 Il cuor di lui sarà inteso alla in verniciatura, e veglierà alla nettezza della fornace. | 34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja! |
35 Il forte di tutti costoro è nelle lor mani, e ognuno è sapiente nel suo mestiero: | |
36 Senza di loro non si fabbrica una città. | |
37 Eglino però non abiteranno dappresso, e non anderanno girando, e non entreranno nelle adunanze. | |
38 Non saranno assisi trai giudici, e non intenderanno le leggi giudiciali, e non insegneranno le regole della vita, e della giustizia, e non si metteranno ad esporre le parabole: | |
39 Ma essi ristorano le cose del mondo, e i loro voti sono per l'esercizio dell'arte loro, applicando l'anima propria a intendere la legge dell'Altissimo. | |