Zechariah 7

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And it came to pass in the fourth year of king Darius, that the word of the LORD came unto Zechariah in the fourth day of the ninth month, even in Chisleu;	1 És történt, hogy Dáriusz király negyedik esztendejében, a kilencedik, azaz Kiszlev hónap negyedikén az Úr szózatot intézett Zakariáshoz.
2 When they had sent unto the house of God Sherezer and Regem-melech, and their men, to pray before the LORD,	2 Bételből elküldték ugyanis Száraszárt és Rogommeleket és társait az Úr házához, hogy esedezzenek az Úr színe előtt,
3 And to speak unto the priests which were in the house of the LORD of hosts, and to the prophets, saying, Should I weep in the fifth month, separating myself, as I have done these so many years?	3 és kérdezzék meg a Seregek Ura házának papjait meg a prófétákat: »Kell-e az ötödik hónapban gyászolnom és böjtölnöm, mint már számos esztendeje tettem?«
4 Then came the word of the LORD of hosts unto me, saying,	4 Ekkor a Seregek Ura a következő szózatot intézte hozzám:
5 Speak unto all the people of the land, and to the priests, saying, When ye fasted and mourned in the fifth and seventh month, even those seventy years, did ye at all fast unto me, even to me?	5 »Szólj az ország egész népéhez és a papokhoz, és mondd nekik: Amikor böjtöltetek és sírtatok az ötödik és a hetedik hónapban ez alatt a hetven esztendő alatt, vajon nekem böjtöltetek-e?
6 And when ye did eat, and when ye did drink, did not ye eat for yourselves, and drink for yourselves?	6 És amikor ettetek és ittatok, vajon nem saját magatoknak ettetek-e és saját magatoknak ittatok-e?
7 Should ye not hear the words which the LORD hath cried by the former prophets, when Jerusalem was inhabited and in prosperity, and the cities thereof round about her, when men inhabited the south and the plain?	7 Vajon nem ezek-e azok a szavak, amelyeket az Úr a régi próféták által akkor mondott, amikor még Jeruzsálem népes és gazdag volt a körülötte fekvő városokkal együtt, és a Délvidék és az Alföld is lakott volt?«
8 And the word of the LORD came unto Zechariah, saying,	8 És az Úr a következő szózatot intézte Zakariáshoz:
9 Thus speaketh the LORD of hosts, saying, Execute true judgment, and shew mercy and compassions every man to his brother:	9 »Így szól a Seregek Ura: ‘Igazságosan ítélkezzetek, és mindenki tegyen irgalmasságot és kegyességet testvérével;
10 And oppress not the widow, nor the fatherless, the stranger, nor the poor; and let none of you imagine evil against his brother in your heart.	10 özvegyet és árvát, idegent és szegényt el ne nyomjatok, és senki se szőjön szívében gonosz terveket testvére ellen.’
11 But they refused to hearken, and pulled away the shoulder, and stopped their ears, that they should not hear.	11 Ám ők nem akartak rá hallgatni és vonakodtak ezt elvállalni, és befogták fülüket, hogy ne halljanak.
12 Yea, they made their hearts as an adamant stone, lest they should hear the law, and the words which the LORD of hosts hath sent in his spirit by the former prophets: therefore came a great wrath from the LORD of hosts.	12 És olyanná tették szívüket, mint a gyémánt, hogy ne hallják a törvényt és a szavakat, amelyeket a Seregek Ura küldött a Lelke által, a régi próféták által. Ezért nagy lett a Seregek Urának haragja,
13 Therefore it is come to pass, that as he cried, and they would not hear; so they cried, and I would not hear, saith the LORD of hosts:	13 és az történt, hogy amint ők nem hallgattak rá, amikor Ő szólt, úgy majd én nem hallgatom meg, ha ők kiáltanak – mondja a Seregek Ura. –
14 But I scattered them with a whirlwind among all the nations whom they knew not. Thus the land was desolate after them, that no man passed through nor returned: for they laid the pleasant land desolate.	14 És szétszórtam őket minden országba, melyeket nem ismertek; és földjük elhagyatottá lett, és nem volt jövő-menő, és a pompás földet sivataggá tették.«