Sámuel első könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Volt egy Ramátaim-Szófímból, Efraim hegységéből való ember, akit Elkánának hívtak. Jerohámnak volt a fia, aki Eliúnak volt a fia, aki Tóhunak volt a fia, aki az efraimi Szúfnak volt a fia.	1 Il y avait un homme de Ramataïm, un Soufite de la montagne d’Éphraïm, qui s’appelait Elkana. Il était fils de Yéroham, fils d’Élihou, fils de Tohou, fils de Souf, de la tribu d’Éphraïm.
2 Két felesége volt, az egyiket Annának, a másikat Fenennának hívták. Fenennának voltak gyermekei, Annának viszont nem voltak gyermekei.	2 Il avait deux femmes, l’une s’appelait Anne, l’autre Pénina. Pénina avait des enfants mais Anne n’en avait pas.
3 Ez az ember minden évben felment városából Silóba, hogy imádkozzon, és áldozatot mutasson be a Seregek Urának. Ott Héli két fia, Ofni és Fineesz volt az Úr papja.	3 Cet homme montait chaque année de sa ville pour adorer et pour offrir des sacrifices à Yahvé Sabaot, au sanctuaire de Silo; les deux fils d’Héli, Hofni et Pinhas, servaient comme prêtres de Yahvé en cet endroit.
4 Egyszer aztán, amikor feljött a nap, Elkána leölte áldozatát, és adott belőle egy-egy részt Fenennának, a feleségének, és Fenenna valamennyi fiának és lányának.	4 Un jour Elkana offrait un sacrifice; il donna des portions à sa femme Pénina ainsi qu’à ses fils et à ses filles;
5 Annának azonban szomorúan adta oda az egy részt, mert Annát szerette, de az ő méhét az Úr bezárta.	5 il servit une double portion à Anne car il aimait Anne, mais Yahvé l’avait rendue stérile.
6 Ezért a vetélytársnője bosszantotta is sokat, és bántotta, sőt azt is a szemére vetette, hogy az Úr bezárta a méhét.	6 Sa rivale ne faisait qu’augmenter sa peine: elle l’humiliait parce que Yahvé l’avait rendue stérile.
7 Ezt tette vele, és így ingerelte őt esztendőről-esztendőre, valahányszor eljött az idő, és felmentek az Úr templomába. Így ő csak sírt, és nem nyúlt az ételhez.	7 Chaque année c’était pareil quand elle montait à la maison de Yahvé: l’autre ravivait sa peine, Anne pleurait et ne mangeait plus.
8 Elkána, a férje megkérdezte tőle: »Anna, miért sírsz, miért nem eszel, és miért kesereg szíved? Nem érek-e én neked tíz fiúnál többet?«	8 Elkana, son mari, lui dit: “Anne, pourquoi pleures-tu, pourquoi ne manges-tu pas, pourquoi es-tu si triste, est-ce que je ne vaux pas mieux pour toi que dix fils?”
9 Miután ettek és ittak Silóban, Anna felkelt, és amíg Héli pap az Úr templomának ajtófélfájánál a székében üldögélt,	9 Ce jour-là, après qu’on eut mangé et bu à Silo, Anne se leva alors que le prêtre Héli était assis sur son siège contre un des montants de la porte du sanctuaire de Yahvé.
10 Anna keseredett szívvel imádkozott az Úrhoz, és nagyon sírt.	10 Dans sa peine elle se tourna vers Yahvé et le pria sans cesser de pleurer;
11 Fogadalmat is tett, és ezt mondta: »Seregeknek Ura, ha letekintesz és meglátod szolgálód nyomorúságát, ha megemlékezel rólam, nem feledkezel el szolgálódról, és fiúmagzatot adsz szolgálódnak, akkor az Úrnak adom őt élete valamennyi napján, és borotva nem éri a fejét.«	11 elle fit ce vœu: “Yahvé des armées, regarde avec bonté la peine de ta servante, souviens-toi de moi, n’oublie pas ta servante. Si tu donnes à ta servante un petit garçon, je le consacrerai à Yahvé pour le restant de ses jours et le rasoir ne passera pas sur sa tête.”
12 Történt pedig, hogy amíg ő imádkozott az Úr előtt sokáig, Héli egyre figyelte a száját.	12 Elle priait là longuement devant Yahvé et Héli la regardait.
13 Mivel Anna csak a szívében beszélt, és csak az ajka mozgott, a szava pedig egyáltalán nem hallatszott, Héli azt gondolta róla, hogy részeg.	13 Anne priait dans le fond de son cœur, elle remuait à peine les lèvres et l’on n’entendait pas sa voix.
14 Meg is kérdezte tőle: »Meddig leszel részeg? Menj, emészd meg egy kissé a bort, amitől elkábultál!«	14 Héli pensa donc qu’elle était ivre, il lui dit: “Combien de temps vas-tu rester dans cet état? Va cuver ton vin.”
15 Anna azt felelte: »Nem, uram! Nagyon szerencsétlen asszony vagyok én, sem bort, sem más részegítő italt nem ittam, csak a lelkemet öntöttem ki az Úr színe előtt.	15 Anne répondit: “Non, mon seigneur, je ne suis qu’une femme en peine; je n’ai bu ni vin, ni boisson alcoolisée, mais j’épanche mon cœur devant Yahvé.
16 Ne tartsd szolgálódat Béliál lányai közül valónak, mert bánatom és szomorúságom sokasága miatt szóltam mindeddig.«	16 Ne prends pas ta servante pour une femme de rien: si je me suis tellement attardée à prier, c’est parce que ma souffrance et mon chagrin sont grands.”
17 Héli erre azt mondta neki: »Menj békével, és Izrael Istene teljesítse kérésedet, amelyet hozzá intéztél.«	17 Héli reprit la parole et lui dit: “Va en paix, et que le Dieu d’Israël exauce la prière que tu lui as faite.”
18 Anna így válaszolt: »Bárcsak kegyelmet találna szolgálód a szemedben!« Azzal elment az asszony a maga útjára. Evett, és az arca többé bánatosra nem változott.	18 Elle lui dit à son tour: “Que ta servante trouve grâce à tes yeux!” Elle se leva, mangea, mais son visage n’était plus le même.
19 Reggel aztán felkeltek, imádkoztak az Úr előtt, aztán visszatértek, és elmentek házukba, Ramátába. Amikor aztán Elkána megismerte Annát, a feleségét, az Úr megemlékezett róla,	19 De bon matin on se leva et, après s’être prosternés devant Yahvé, ils s’en retournèrent pour regagner leur maison à Rama.
20 és történt napok múltával, hogy Anna fogant, majd fiút szült. Sámuelnek nevezte el, mert az Úrtól kérte őt.	20 Elkana eut des relations avec sa femme Anne et Yahvé se souvint d’elle. Lorsque le temps fut accompli, Anne enfanta un fils et lui donna le nom de Samuel, car, dit-elle: “Je l’ai demandé à Yahvé.”
21 Amikor aztán felment férje, Elkána és egész házanépe, hogy lerója ünnepi áldozatát és fogadalmát az Úrnak,	21 Elkana, son mari, monta avec toute sa maison pour offrir à Yahvé le sacrifice comme chaque année et s’acquitter de son vœu.
22 Anna nem ment fel. Azt mondta a férjének: »Nem megyek fel, amíg el nem választom a gyermeket. Akkor majd felviszem, hogy jelenjen meg az Úr színe előtt, és végleg ott is maradjon.«	22 Anne ne monta pas, mais elle dit à son mari: “Lorsque l’enfant sera sevré, je le conduirai devant Yahvé et il y restera pour toujours.”
23 Elkána, a férje azt felelte neki: »Tedd csak, amit jónak látsz! Maradj, amíg el nem választod! Csak azért könyörgök, hogy az Úr teljesítse szavát!« Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta fiát, míg el nem választotta.	23 Elkana lui répondit: “Fais comme il te semble bon. Reste ici jusqu’à ce que tu l’aies sevré, et que Yahvé fasse comme tu viens de dire.” La femme resta donc, elle allaita son fils jusqu’au jour où il fut sevré.
24 Amikor aztán elválasztotta, felvitte magával, három fiatal bikával, három véka liszttel és egy korsó borral együtt, és elvitte az Úr házába, Silóba. A gyermek még kicsinyke volt.	24 Après qu’elle l’eut sevré, elle le fit monter avec elle à la maison de Yahvé à Silo; elle menait un taureau de trois ans avec une mesure de farine et une outre de vin. L’enfant était encore tout jeune.
25 Amikor levágták a fiatal bikát, odavitték a gyermeket Hélihez.	25 Ils sacrifièrent le taureau et ils amenèrent l’enfant à Héli.
26 Anna ekkor így szólt: »Kérlek, uram! Életedre mondom, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki előtted álltam, amikor itt az Úrhoz imádkoztam.	26 Anne lui dit: “Pardon, mon seigneur! Aussi vrai que tu vis, mon seigneur, c’est moi la femme qui se tenait ici près de toi pour prier Yahvé.
27 Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet, amelyet hozzá intéztem.	27 C’est pour cet enfant que j’ai prié et Yahvé m’a donné ce que je lui demandais.
28 Ezért én is kölcsönbe adom őt az Úrnak arra az egész időre, amely alatt kölcsönben kell lennie az Úrnál.« Ezután imádták ott az Urat.	28 À mon tour je le cède à Yahvé pour le restant de ses jours: il sera donné à Yahvé.” C’est ainsi qu’il resta là au service de Yahvé.