Második levél a korintusiaknak 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Tudjuk ugyanis, hogy ha ez a mi földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk hajlékot, nem kézzel alkotott, örök házat az égben.	1 For we know, if our earthly house of this habitation be dissolved, that we have a building of God, a house not made with hands, eternal in heaven.
2 Azért is sóhajtozunk ebben a testben, mert vágyakozunk felölteni rá égi hajlékunkat,	2 For in this also we groan, desiring to be clothed upon with our habitation that is from heaven.
3 hogy ha le is kell vetkőznünk, mezítelennek ne bizonyuljunk.	3 Yet so that we be found clothed, not naked.
4 Mert amíg ebben a sátorban vagyunk, roskadozva sóhajtozunk, mivel nem azt akarjuk, hogy levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így azt, ami halandó, elnyelje az élet.	4 For we also, who are in this tabernacle, do groan, being burthened; because we would not be unclothed, but clothed upon, that that which is mortal may be swallowed up by life.
5 Aki pedig felkészített erre bennünket, Isten az, aki foglalóként a Lelket adta nekünk.	5 Now he that maketh us for this very thing, is God, who hath given us the pledge of the Spirit.
6 Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben élünk, távol járunk az Úrtól,	6 Therefore having always confidence, knowing that, while we are in the body, we are absent from the Lord.
7 mert hitben járunk, és nem szemlélésben.	7 (For we walk by faith, and not by sight.)
8 De bizakodunk, s jobban szeretnénk kiköltözni a testből, és elérkezni az Úrhoz.	8 But we are confident, and have a good will to be absent rather from the body, and to be present with the Lord.
9 Ezért igyekszünk is neki tetszeni, akár nála vagyunk, akár távol élünk tőle.	9 And therefore we labour, whether absent or present, to please him.
10 Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.	10 For we must all be manifested before the judgement seat of Christ, that every one may receive the proper things of the body, according as he hath done, whether it be good or evil.
11 Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, az embereket igyekszünk meggyőzni, Isten előtt azonban nyíltan állunk. Remélem pedig, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk.	11 Knowing therefore the fear of the Lord, we use persuasion to men; but to God we are manifest. And I trust also that in your consciences we are manifest.
12 Nem ajánljuk magunkat nektek újra, hanem alkalmat adunk nektek, hogy velünk dicsekedjetek azokkal szemben, akik a külső szerint dicsekszenek, és nem a szív szerint.	12 We commend not ourselves again to you, but give you occasion to glory in our behalf; that you may have somewhat to answer them who glory in face, and not in heart.
13 Mert ha magunkon kívül vagyunk, az az Istenért történik; ha eszünknél vagyunk, az pedig értetek van.	13 For whether we be transported in mind, it is to God; or whether we be sober, it is for you.
14 Krisztus szeretete ugyanis sürget minket. Mert azt gondoljuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor valamennyien meghaltak;	14 For the charity of Christ presseth us: judging this, that if one died for all, then all were dead.
15 és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, már ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.	15 And Christ died for all; that they also who live, may not now live to themselves, but unto him who died for them, and rose again.
16 Mi tehát mostantól fogva senkit sem ismerünk emberi módon. És ha Krisztust emberi módon ismertük is, most már nem úgy ismerjük.	16 Wherefore henceforth, we know no man according to the flesh. And if we have known Christ according to the flesh; but now we know him so no longer.
17 Ezért aki Krisztusban van, új teremtmény; a régiek elmúltak, s íme, újak keletkeztek.	17 If then any be in Christ a new creature, the old things are passed away, behold all things are made new.
18 Mindez pedig Istentől van, aki Krisztus által megbékéltetett minket önmagával, és nekünk adta a megbékélés szolgálatát.	18 But all things are of God, who hath reconciled us to himself by Christ; and hath given to us the ministry of reconciliation.
19 Mert Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, úgy, hogy nem számította be bűneinket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.	19 For God indeed was in Christ, reconciling the world to himself, not imputing to them their sins; and he hath placed in us the word of reconciliation.
20 Mi tehát Krisztus követségében járunk, s maga Isten buzdít általunk. Krisztusért kérünk tehát benneteket, béküljetek meg Istennel!	20 For Christ therefore we are ambassadors, God as it were exhorting by us. For Christ, we beseech you, be reconciled to God.
21 Ő azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazságossága legyünk őáltala.	21 Him, who knew no sin, he hath made sin for us, that we might be made the justice of God in him.