Az apostolok cselekedetei 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 A főpap erre megkérdezte tőle: »Csakugyan így áll a dolog?«	1 Then the high priest asked, "Is this so?"
2 Ő pedig azt felelte: »Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, midőn Mezopotámiában tartózkodott, és mielőtt Háránba költözött.	2 And he replied, "My brothers and fathers, listen. The God of glory appeared to our father Abraham while he was in Mesopotamia, before he had settled in Haran,
3 Így szólt hozzá: ‘Menj ki földedről és rokonságodból, s jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked’ .	3 and said to him, 'Go forth from your land and (from) your kinsfolk to the land that I will show you.'
4 Erre elhagyta a káldeaiak országát, és Háránba költözött. Innen pedig atyja halála után áthozta őt erre a földre, amelyen ti laktok most.	4 So he went forth from the land of the Chaldeans and settled in Haran. And from there, after his father died, he made him migrate to this land where you now dwell.
5 Nem adott ugyan belőle neki talpalatnyi örökséget sem, de megígérte, hogy birtokul adja neki és utódainak őutána , bár nem volt még fia.	5 Yet he gave him no inheritance in it, not even a foot's length, but he did promise to give it to him and his descendants as a possession, even though he was childless.
6 Isten ezt mondta neki: ‘Az ő utóda hontalanként fog lakni idegen földön, szolgaságba hajtják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.	6 And God spoke thus, 'His descendants shall be aliens in a land not their own, where they shall be enslaved and oppressed for four hundred years;
7 De én – mondja az Úr – megítélem a nemzetet, amelynek szolgái lesznek, azután majd kivonulnak és szolgálni fognak nekem ezen a helyen’ .	7 but I will bring judgment on the nation they serve,' God said, 'and after that they will come out and worship me in this place.'
8 Egyben megkötötte vele a körülmetélés szövetségét. Ábrahámnak így lett a fia Izsák, akit körülmetélt a nyolcadik napon, Izsáké pedig Jákob, Jákobé meg a tizenkét pátriárka.	8 Then he gave him the covenant of circumcision, and so he became the father of Isaac, and circumcised him on the eighth day, as Isaac did Jacob, and Jacob the twelve patriarchs.
9 A pátriárkák irigységből eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten vele volt ,	9 "And the patriarchs, jealous of Joseph, sold him into slavery in Egypt; but God was with him
10 s kiragadta őt minden viszontagságából. Kegyelmet s bölcsességet adott neki a fáraónak, Egyiptom királyának a színe előtt, úgyhogy az megtette őt kormányzónak Egyiptom fölé és a tulajdon egész háza fölé .	10 and rescued him from all his afflictions. He granted him favor and wisdom before Pharaoh, the king of Egypt, who put him in charge of Egypt and (of) his entire household.
11 Akkoriban éhínség és nagy nyomorúság sújtotta egész Egyiptomot és Kánaánt, s atyáink nem találtak élelmet.	11 Then a famine and great affliction struck all Egypt and Canaan, and our ancestors could find no food;
12 Mikor azonban Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte atyáinkat első ízben;	12 but when Jacob heard that there was grain in Egypt, he sent our ancestors there a first time.
13 a második alkalommal a testvérei megismerték Józsefet, és a fáraó előtt kitudódott a származása.	13 The second time, Joseph made himself known to his brothers, and Joseph's family became known to Pharaoh.
14 József erre érte küldött és elhivatta atyját, Jákobot és egész rokonságát, hetvenöt lelket.	14 Then Joseph sent for his father Jacob, inviting him and his whole clan, seventy-five persons;
15 Jákob tehát lement Egyiptomba, s aztán ő és atyáink meghaltak.	15 and Jacob went down to Egypt. And he and our ancestors died
16 Átvitték őket Szíchembe, és eltemették a sírba, amelyet Ábrahám vett meg ezüstpénzen a szichemi Hámor fiaitól .	16 and were brought back to Shechem and placed in the tomb that Abraham had purchased for a sum of money from the sons of Hamor at Shechem.
17 Mikor azonban elközelgett az ígéret ideje, amelyet Isten Ábrahámnak adott, a nép gyarapodott és sokasodott Egyiptomban,	17 "When the time drew near for the fulfillment of the promise that God pledged to Abraham, the people had increased and become very numerous in Egypt,
18 amíg másik király nem támadt Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet.	18 until another king who knew nothing of Joseph came to power (in Egypt).
19 Ez álnok módon bánt a népünkkel. Azzal sújtotta atyáinkat, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket, hogy életben ne maradjanak.	19 He dealt shrewdly with our people and oppressed (our) ancestors by forcing them to expose their infants, that they might not survive.
20 Abban az időben született Mózes, akit Isten kedvelt. Három hónapig apja házában táplálták.	20 At this time Moses was born, and he was extremely beautiful. For three months he was nursed in his father's house;
21 Mikor azután kitették, a fáraó lánya felvette, és felnevelte saját fia gyanánt.	21 but when he was exposed, Pharaoh's daughter adopted him and brought him up as her own son.
22 Mózes így oktatást kapott az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas lett szavaiban és tetteiben.	22 Moses was educated (in) all the wisdom of the Egyptians and was powerful in his words and deeds.
23 Mikor pedig betöltötte negyvenedik évét, feltette szívében, hogy meglátogatja a testvéreit, Izrael fiait.	23 "When he was forty years old, he decided to visit his kinsfolk, the Israelites.
24 Amikor meglátta, hogy egyikük méltatlanságot szenved, a védelmére kelt, és bosszút állt az igazságtalanságot szenvedőért azzal, hogy megölte az egyiptomit.	24 When he saw one of them treated unjustly, he defended and avenged the oppressed man by striking down the Egyptian.
25 Azt hitte ugyanis, hogy testvérei megértik, hogy Isten az ő keze által ad nekik szabadulást, ám azok nem értették meg.	25 He assumed (his) kinsfolk would understand that God was offering them deliverance through him, but they did not understand.
26 Másnap megjelent köztük, amikor éppen perlekedtek, és békítgette őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?’	26 The next day he appeared to them as they were fighting and tried to reconcile them peacefully, saying, 'Men, you are brothers. Why are you harming one another?'
27 De az, aki bántalmazta felebarátját, eltaszította őt, és így szólt: ‘Ki tett téged följebbvalóvá és bíróvá fölénk?	27 Then the one who was harming his neighbor pushed him aside, saying, 'Who appointed you ruler and judge over us?
28 Csak nem akarsz megölni, ahogy megölted tegnap az egyiptomit?’	28 Are you thinking of killing me as you killed the Egyptian yesterday?'
29 Mikor Mózes meghallotta ezt a beszédet, elmenekült, és jövevény lett Midián földjén, ahol két fia született .	29 Moses fled when he heard this and settled as an alien in the land of Midian, where he became the father of two sons.
30 Negyven esztendő eltelte után Sína hegyének pusztájában angyal jelent meg neki a csipkebokor lángoló tüzében .	30 "Forty years later, an angel appeared to him in the desert near Mount Sinai in the flame of a burning bush.
31 Mózes látta, és csodálkozott a látványon. Amint azonban odament, hogy megnézze, az Úr szólt hozzá:	31 When Moses saw it, he was amazed at the sight, and as he drew near to look at it, the voice of the Lord came,
32 ‘Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene’ . Mózes erre megrettent, és nem merte megnézni.	32 'I am the God of your fathers, the God of Abraham, of Isaac, and of Jacob.' Then Moses, trembling, did not dare to look at it.
33 Az Úr pedig azt mondta neki: ‘Oldd le lábad saruját, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.	33 But the Lord said to him, 'Remove the sandals from your feet, for the place where you stand is holy ground.
34 Jól láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam sóhajtozásukat, azért szálltam le, hogy megszabadítsam őket. Jöjj tehát, elküldlek Egyiptomba’ .	34 I have witnessed the affliction of my people in Egypt and have heard their groaning, and I have come down to rescue them. Come now, I will send you to Egypt.'
35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, amikor azt mondták: ‘Ki rendelt téged följebbvalóvá és bíróvá?’ , Isten vezérül és szabadítóul küldte az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.	35 This Moses, whom they had rejected with the words, 'Who appointed you ruler and judge?' God sent as (both) ruler and deliverer, through the angel who appeared to him in the bush.
36 Ő hozta ki őket, közben csodákat és jeleket művelt Egyiptom földjén, majd a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven át.	36 This man led them out, performing wonders and signs in the land of Egypt, at the Red Sea, and in the desert for forty years.
37 Ez az a Mózes, aki megmondta Izrael fiainak: ‘Prófétát támaszt nektek Isten testvéreitek közül, hozzám hasonlót’ .	37 It was this Moses who said to the Israelites, 'God will raise up for you, from among your own kinsfolk, a prophet like me.'
38 Ő volt az, aki a pusztai közösségből kapcsolatban állt az angyallal, aki Sína hegyén szólt hozzá és atyáinkhoz; ő vette át az élet igéit, hogy nekünk adja.	38 It was he who, in the assembly in the desert, was with the angel who spoke to him on Mount Sinai and with our ancestors, and he received living utterances to hand on to us.
39 Ám atyáink nem akartak engedelmeskedni neki, hanem eltaszították, és szívük visszavágyott Egyiptomba.	39 "Our ancestors were unwilling to obey him; instead, they pushed him aside and in their hearts turned back to Egypt,
40 Azért azt mondták Áronnak: ‘Készíts nekünk isteneket, vezessenek bennünket ők, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’	40 saying to Aaron, 'Make us gods who will be our leaders. As for that Moses who led us out of the land of Egypt, we do not know what has happened to him.'
41 És borjúképmást készítettek azokban a napokban, áldozatot mutattak be a bálványnak, és örömük telt önkezük alkotásaiban.	41 So they made a calf in those days, offered sacrifice to the idol, and reveled in the works of their hands.
42 Ezért Isten elfordult tőlük, és hagyta őket, hogy szolgáljanak az ég seregeinek, amint meg van írva a próféták könyvében: ‘Vajon mutattatok-e be nekem áldozati állatokat és áldozatokat negyven éven át a pusztában, Izrael háza?	42 Then God turned and handed them over to worship the host of heaven, as it is written in the book of the prophets: 'Did you bring me sacrifices and offerings for forty years in the desert, O house of Israel?
43 Inkább befogadtátok Molok sátrát és isteneteknek, Refánnak csillagát, a bálványképeket, amelyeket készítettetek, hogy imádjátok őket. Ezért Babilonon túlra viszlek majd el titeket’.	43 No, you took up the tent of Moloch and the star of (your) god Rephan, the images that you made to worship. So I shall take you into exile beyond Babylon.'
44 A szövetség sátra atyáinkkal volt a pusztában, amint Isten elrendelte nekik, aki Mózeshez szólt, hogy készítse el azt a látott minta szerint.	44 "Our ancestors had the tent of testimony in the desert just as the One who spoke to Moses directed him to make it according to the pattern he had seen.
45 Ezt atyáink átvették, s be is vitték Józsuéval a pogányok birodalmába, akiket Isten kiűzött atyáink elől, Dávid napjaiig.	45 Our ancestors who inherited it brought it with Joshua when they dispossessed the nations that God drove out from before our ancestors, up to the time of David,
46 Ő kegyelmet talált Istennél, és könyörgött, hogy hajlékot emelhessen Jákob Istenének.	46 who found favor in the sight of God and asked that he might find a dwelling place for the house of Jacob.
47 Végül csak Salamon épített neki házat.	47 But Solomon built a house for him.
48 Ámde a Magasságbeli nem lakik kezek alkotásaiban, amint a próféta mondja:	48 Yet the Most High does not dwell in houses made by human hands. As the prophet says:
49 ‘Az ég az én trónusom, a föld pedig lábaim zsámolya. Miféle házat építenétek nekem – mondja az Úr –, vagy hol lenne az én nyugodalmam helye?	49 'The heavens are my throne, the earth is my footstool. What kind of house can you build for me? says the Lord, or what is to be my resting place?
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezeket?’	50 Did not my hand make all these things?'
51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek! Ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek: amint atyáitok, úgy ti is.	51 "You stiff-necked people, uncircumcised in heart and ears, you always oppose the holy Spirit; you are just like your ancestors.
52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Igen, megölték őket, akik annak az Igaznak eljöveteléről jövendöltek, akinek ti most árulói és gyilkosai lettetek,	52 Which of the prophets did your ancestors not persecute? They put to death those who foretold the coming of the righteous one, whose betrayers and murderers you have now become.
53 ti, akik angyalok szolgálata által kaptátok a törvényt, de meg nem tartottátok.«	53 You received the law as transmitted by angels, but you did not observe it."
54 Amikor ezeket hallották, megdühödtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.	54 When they heard this, they were infuriated, and they ground their teeth at him.
55 Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni.	55 But he, filled with the holy Spirit, looked up intently to heaven and saw the glory of God and Jesus standing at the right hand of God,
56 Megszólalt: »Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől.«	56 and he said, "Behold, I see the heavens opened and the Son of Man standing at the right hand of God."
57 Erre ők fennhangon kiáltva befogták fülüket, és egy akarattal rárohantak.	57 But they cried out in a loud voice, covered their ears, and rushed upon him together.
58 Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig letették ruháikat egy ifjú lábához, akit Saulnak hívtak.	58 They threw him out of the city, and began to stone him. The witnesses laid down their cloaks at the feet of a young man named Saul.
59 Amikor megkövezték Istvánt, az így könyörögött: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!«	59 As they were stoning Stephen, he called out, "Lord Jesus, receive my spirit."
60 Amikor pedig térdre esett, fennhangon azt kiáltotta: »Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!« Amint ezt kimondta, elszenderült az Úrban.	60 Then he fell to his knees and cried out in a loud voice, "Lord, do not hold this sin against them"; and when he said this, he fell asleep.