Scrutatio

Mercoledi, 15 maggio 2024 - Sant'Isidoro agricoltore ( Letture di oggi)

Második Törvénykönyv 2


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA MARTINI
1 Amikor aztán elindultunk onnét, elmentünk abba a pusztába, amely a Vörös-tenger felé visz, amint az Úr mondta nekem és hosszú ideig kerülgettük a Szeír hegyet.1 E partiti da quel luogo giungemmo nella solitudine, che mena al mar Rosso, come mi avea detto il Signore: e girammo attorno al monte Seir per molto tempo.
2 Majd azt mondta az Úr nekem:2 E il Signore mi disse:
3 ‘Eleget kerülgettétek már ezt a hegyet, menjetek észak felé;3 Abbastanza siete andati girando attorno a questo monte: andate verso settentrione:
4 a népnek azonban parancsold meg: Át fogtok menni testvéreiteknek, Ézsau fiainak határán, akik Szeírben laknak, s ők félni fognak tőletek:4 E tu fa' sapere al popolo, e digli: Voi passerete lungo i confini de' vostri fratelli figliuoli di Esaù, che abitano in Seir, e avranno paura di voi.
5 ám nagyon vigyázzatok, hogy ellenük ne induljatok, mert egy talpalatnyit sem adok nektek földjükből, mivel Ézsaunak adtam Szeír hegyét birtokul.5 Voi però guardatevi attentamente di non attaccar briga con essi: perocché della loro terra io non darò a voi neppur quanto può calcarne un sol piede, conciossiaché il monte di Seir l'ho dato in dominio di Esaù.
6 Pénzen vegyetek eleséget tőlük, s azt egyétek, megfizetett vizet merítsetek s igyatok.6 Comprerete a denaro contante da essi quello che mangerete, e l’acqua, che attingerete, e berete.
7 Az Úr, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, figyelemmel kísérte utadat, mint jöttél át ezen a nagy pusztán: negyven esztendeje lakik veled az Úr, a te Istened, s nem volt hiányod semmiben sem.’7 Il Signore Dio tuo ti ha benedetto in tutto quello che tu hai intrapreso: egli ha avuto cura del tuo viaggio: (ricordati) come tu hai trascorsa questa vasta solitudine per quarant'anni dimorando teco il Signore Dio tuo, e non ti è mancato nulla.
8 Amikor aztán átvonultunk testvéreink, Ézsau fiai között, akik Szeírben laktak, a Mezőség útján át, Eláton és Ecjon-Gáberen keresztül, eljutottunk arra az útra, amely Moáb pusztájába vezet.8 E quando avemmo passati i nostri fratelli i figliuoli di Esaù, i quali abitavano in Seir, per la via piana da Elath, e da Asiongaber, giungemmo alla strada, che conduce al deserto di Moab,
9 Ekkor azt mondta az Úr nekem: ‘Ne indíts hadat a moabiták ellen, s ne szállj harcba velük, mert semmit sem adok neked földjükből, mivel Lót fiainak adtam Árt birtokul.9 E il Signore mi disse: Non istuzzicare i Moabiti, e non venir con essi a battaglia: perocché io non ti darò un palmo della loro terra, perché ho dato Ar in dominio a' figliuoli di Lot.
10 Ennek az emiták voltak az első lakói, egy nagy, erős és olyan szálas nép, mint az enakiták nemzetsége;10 I primi suoi abitatori furono gli Emim, popolo grande e valoroso, e di tale statura, che eran quasi creduti giganti della stirpe di Enacim,
11 az Óriások közé számították őket, éppen úgy, mint az enakiták fiait, de a moabiták emitáknak nevezik őket. –11 E somigliavano i figliuoli di Enacim. Finalmente i Moabili li chiamano Emim.
12 Szeírben pedig azelőtt a horiták laktak, de Ézsau fiai kiűzték és eltörölték őket, s ők telepedtek oda, úgy, ahogy Izrael tett a maga birtokának földjén, amelyet az Úr őneki adott.’12 Ma nel paese di Seir abitarono prima gli Horrhei, e cacciati e distrutti questi, lo abitarono i figliuoli di Esaù, come ha fatto Israele nella terra, che or possiede, avendogliela data il Signore.
13 Felkerekedtünk tehát, hogy átkeljünk a Szered patakján és át is keltünk rajta.13 Ci preparammo allora a passare il torrente Zared, dove giungemmo.
14 Az idő pedig, amely alatt Kádes-Barneától a Szered patakján való átkelésig jártunk, harmincnyolc esztendő volt, s ezalatt a hadra való férfiak egész nemzedéke kiveszett a táborból, amint az Úr megesküdött:14 E il tempo del nostro viaggio da Cadesbarne fino al passaggio del torrente Zared, fu di trentotto anni, affinché si consumasse dagli alloggiamenti tutta quella generazione di uomini atti alla guerra, conforme avea giurato il Signore;
15 az ő keze volt ellenük, hogy kivesszenek a táborból.15 La mano del quale agì contro di coloro, facendoli perire in mezzo agli alloggiamenti.
16 Amikor aztán mind elestek a hadra való férfiak,16 Ma dopo che furono morti tutti quelli che erano atti alla guerra,
17 így szólt az Úr hozzám:17 Il Signore mi parlò, e disse:
18 ‘Te ma átmégy Moáb határán, az Ár nevű városon18 Tu oggi passerai i confini di Moab, e la città di Ar:
19 és Ammon fiainak közelébe kerülsz; vigyázz, ne indíts hadat ellenük, s ne kezdj harcot velük, mert semmit sem adok neked Ammon fiainak földjéből, mivel Lót fiainak adtam azt birtokul.19 E giungendo in vicinanza de' figliuoli di Ammon, guardati dal far loro guerra, e dall’attaccar mischia: conciossiaché io non darò a te veruna parte della terra dei figliuoli di Ammon, perché io la diedi in dominio a' figliuoli di Lot.
20 (Ezt az Óriások földjéhez számították, s rajta egykor az Óriások laktak, de ezeket az ammoniták szamszummitáknak nevezik;20 Ella fu creduta terra di giganti: e l'abitarono una volta i giganti detti dagli Ammoniti Zomzommim,
21 nagy, sok és szálas termetű nép volt, olyan, mint az enakiták. Az Úr eltörölte őket az ammoniták színe elől, s őket telepítette helyükre,21 Popolo grande, e numeroso, e di alta statura, come gli Enacim: il Signore gli sterminò per mano degli Ammoniti, e questi fece, che vi abitassero in luogo di quelli:
22 úgy, amint Ézsau fiaival cselekedett, akik Szeírben laknak, amikor eltörölte a horitákat, s Ézsau fiainak adta földjüket, amelyet bírnak is mind a mai napig.22 Come avea fatto pe' figliuoli di Esaù, che abitano in Seir, avendo distrutti gli Horrhei, e la terra di questi dando a quelli, la quale essi occupano sino al dì d'oggi.
23 A hivvitákat pedig, akik egészen Gázáig falvakban laktak, a kaftoriak űzték ki: ezek ugyanis kijöttek Kaftorból, eltörölték őket, s letelepedtek a helyükre.)23 Gli Hevei parimente, i quali abitavano in Haserim fino a Gaza, furono discacciati da' Cappadoci: i quali usciti dalla Cappadocia gli sterminarono, e vi abitarono in luogo di quelli.
24 Kerekedjetek azonban fel és keljetek át az Arnon patakon. Íme, az amorita Szihont, Hesebon királyát a kezedbe adtam: láss hozzá, hogy elfoglald földjét, s indíts hadat ellene.24 Su via passate il torrente Arnon: ecco che io ho dato in poter tuo Sehon re di Hesebon Amorrheo: comincia ad occupare la terra di lui, e fagli guerra.
25 Ma kezdek el tőled való rettegést és félelmet bocsátani valamennyi népre, amely az ég alatt lakik, hogy neved hallatára rettegjenek és gyötrődjenek.’25 Oggi io principierò a far sì, che abbian di te paura e spavento i popoli, che stanno sotto qualunque parte del cielo: talmente che all’udir il tuo nome si sbigottiscano, e tremino, e sieno in affanno a guisa di donna che partorisce.
26 Követeket küldtem tehát Kádemót pusztájából Szihonhoz, Hesebon királyához békességes szavakkal, ezt üzentem:26 Io adunque mandai dalla solitudine di Cademoth ambasciadori a Sehon re di Hesebon con parole di pace, dicendo:
27 Hadd menjünk át földeden; az országúton megyünk, nem térünk le sem jobbra, sem balra;27 Noi passeremo pel tuo paese, cammineremo per la strada maestra: non torceremo né a destra, né a sinistra.
28 eleséget, hogy ehessünk, pénzért adj nékünk, vizet pénzen adj, s úgy iszunk. Csak engedd meg nékünk az átvonulást –28 Vendici a denaro contante i viveri per sostentarci: facci pagar l'acqua, che noi beremo. Solo permettici il transito
29 úgy, amint Ézsau fiai cselekedtek, akik Szeírben laknak, meg a moabiták, akik Árban laknak –, míg eljutunk a Jordánhoz, s átkelünk arra a földre, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad.29 (Come hanno fatto i figliuoli di Esaù, che abitano in Seir, e i Moabiti, che stanno in Ar), per fino a tanto che arriviamo al Giordano, ed entriamo nella terra, che il Signore Dio nostro darà a noi.
30 De Szihon, Hesebon királya nem akarta megengedni nekünk az átvonulást, mert az Úr, a te Istened megkeményítette a lelkét és keménnyé tette a szívét, hogy kezedbe adhassa, mint ahogy most látod.30 Non volle Sehon re di Hesebon permetterci il transito; perché il Signore Dio tuo aveva indurata la sua mente, e serrato a lui il cuore, affinché egli fosse abbandonato in tuo potere, come oggi tu vedi:
31 Erre azt mondta az Úr nekem: ‘Íme, elkezdem kezedbe adni Szihont és földjét: láss hozzá elfoglalásához.’31 E il Signore disse a me: Ecco che io ho principiato a darti Sohon, e il suo paese; comincia tu a possederlo.
32 Amikor aztán kijött elénk Szihon, egész népével együtt, hogy megütközzék velünk Jászában,32 E Sehon uscì incontro a noi con tutta la sua gente per assalirci in Jasa.
33 kezünkbe is adta az Úr, a mi Istenünk, s megvertük fiaival s egész népével együtt.33 E il Signore Dio nostro ce lo diè nelle mani; e lo ponemmo in rotta co' suoi figliuoli, e con tutta la sua gente.
34 Ugyanabban az időben elfoglaltuk valamennyi városát, megöltük azok lakóit, a férfiakat, az asszonyokat s a gyermekeket: nem hagytunk meg bennük semmit,34 E allora prendemmo tutte le città, uccisi gli abitanti di esse, uomini e donne, e ragazzi: non vi lasciammo anima viva,
35 csak az állatokat meg az elfoglalt városokból való zsákmányt: ezek a zsákmányszerzők osztályrészévé lettek.35 Toltine i bestiami, che furono predati, e le spoglie delle città, che furono da noi occupate,
36 Ároertől, amely az Arnon patak partján van, attól a várostól, amely a völgyben fekszik, egészen Gileádig nem volt sem falu, sem város, amely megmenekült volna kezünktől: valamennyit átadta nekünk az Úr, a mi Istenünk,36 Da Aroer, città situata in una valle sulla ripa del torrente Arnon, sino a Galaad. Non vi fu borgo, o città, che potesse sottrarsi alla nostra possanza: tutte le diede il Signore Dio nostro a noi,
37 kivéve Ammon fiainak földjét, amelyhez nem közelítettünk, vagyis mindazt, ami a Jabbok pataknál fekszik, meg a hegyi városokat és mindazokat a helyeket, amelyektől eltiltott minket az Úr, a mi Istenünk.37 Eccettuata la terra dei figliuoli di Ammon, alla quale non ci accostammo: e tutta la regione adiacente al torrente Jaboc, e le città della montagna, e tutti i luoghi, da' quali il Signore Dio nostro ci tenne lontani.