Evangélium Lukács szerint 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Történt pedig, hogy egy napon, amikor a népet tanította a templomban és az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt,	1 One day as he was teaching the people in the temple area and proclaiming the good news, the chief priests and scribes, together with the elders, approached him
2 és így szóltak hozzá: »Mondd meg nekünk, milyen hatalommal teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?«	2 and said to him, "Tell us, by what authority are you doing these things? Or who is the one who gave you this authority?"
3 Ő így válaszolt nekik: »Én is kérdezek tőletek valamit: Mondjátok meg nekem,	3 He said to them in reply, "I shall ask you a question. Tell me,
4 János keresztsége a mennyből való volt-e vagy az emberektől?«	4 was John's baptism of heavenly or of human origin?"
5 Azok így tanakodtak egymás között: »Ha azt mondjuk: ‘A mennyből volt’, azt fogja felelni: ‘Miért nem hittetek hát neki?’	5 They discussed this among themselves, and said, "If we say, 'Of heavenly origin,' he will say, 'Why did you not believe him?'
6 Ha pedig azt mondjuk: ‘Az emberektől’, akkor az egész nép megkövez bennünket, mert meg van győződve, hogy János próféta.«	6 But if we say, 'Of human origin,' then all the people will stone us, for they are convinced that John was a prophet."
7 Ezért azt válaszolták, hogy nem tudják, honnét való.	7 So they answered that they did not know from where it came.
8 Erre Jézus azt mondta nekik: »Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszem ezeket.«	8 Then Jesus said to them, "Neither shall I tell you by what authority I do these things."
9 A népnek pedig ezt a példabeszédet kezdte mondani: »Egy ember szőlőt ültetett. Kiadta bérbe a szőlőműveseknek, azután elutazott hosszabb időre.	9 Then he proceeded to tell the people this parable. "(A) man planted a vineyard, leased it to tenant farmers, and then went on a journey for a long time.
10 Amikor eljött az ideje, elküldött egy szolgát a szőlőművesekhez, hogy a szőlő terméséből adják oda neki a ráeső részt. De a szőlőmunkások megverték, és üres kézzel elkergették.	10 At harvest time he sent a servant to the tenant farmers to receive some of the produce of the vineyard. But they beat the servant and sent him away empty-handed.
11 Ekkor egy másik szolgát küldött; azok azonban azt is megverték, gyalázattal illették, és üres kézzel elkergették.	11 So he proceeded to send another servant, but him also they beat and insulted and sent away empty-handed.
12 Erre egy harmadikat is küldött; de azok azt is megsebesítették és kidobták.	12 Then he proceeded to send a third, but this one too they wounded and threw out.
13 Akkor a szőlő ura így szólt: ‘Mit tegyek? Elküldöm az én kedves fiamat; őt talán megbecsülik.’	13 The owner of the vineyard said, 'What shall I do? I shall send my beloved son; maybe they will respect him.'
14 A szőlőművesek azonban, amikor meglátták őt, így tanakodtak maguk között: ‘Ez az örökös; öljük meg, és miénk lesz az örökség!’	14 But when the tenant farmers saw him they said to one another, 'This is the heir. Let us kill him that the inheritance may become ours.'
15 Aztán kidobták őt a szőlőből és megölték. Mit tesz velük ezután a szőlő ura?	15 So they threw him out of the vineyard and killed him. What will the owner of the vineyard do to them?
16 Odamegy és elpusztítja azokat a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja.« Amikor meghallották ezt, így szóltak: »Távol legyen tőlünk!«	16 He will come and put those tenant farmers to death and turn over the vineyard to others." When the people heard this, they exclaimed, "Let it not be so!"
17 Ő azonban végignézett rajtuk és megkérdezte: »Mit jelent hát az, ami írva van: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett’?	17 But he looked at them and asked, "What then does this scripture passage mean: 'The stone which the builders rejected has become the cornerstone'?
18 Mindaz, aki erre a kőre ráesik, összezúzódik, akire pedig ez ráesik, szétmorzsolja azt.«	18 Everyone who falls on that stone will be dashed to pieces; and it will crush anyone on whom it falls."
19 Abban az órában a főpapok és az írástudók kezet akartak emelni rá, de féltek a néptől; megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet.	19 The scribes and chief priests sought to lay their hands on him at that very hour, but they feared the people, for they knew that he had addressed this parable to them.
20 Hogy szemmel tartsák őt, megfigyelőket küldtek, akik magukat igazaknak tettették, hogy megfoghassák őt beszéde alapján, és a hatóság és a helytartó hatalmába adhassák.	20 They watched him closely and sent agents pretending to be righteous who were to trap him in speech, in order to hand him over to the authority and power of the governor.
21 Ezek megkérdezték tőle: »Mester! Tudjuk, hogy helyesen szólsz és tanítasz, s hogy nem vagy személyválogató, hanem igazságban tanítod az Isten útját.	21 They posed this question to him, "Teacher, we know that what you say and teach is correct, and you show no partiality, but teach the way of God in accordance with the truth.
22 Szabad-e adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?«	22 Is it lawful for us to pay tribute to Caesar or not?"
23 Ő észrevette álnokságukat, és azt mondta nekik:	23 Recognizing their craftiness he said to them,
24 »Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?« Azt felelték neki: »A császáré.«	24 "Show me a denarius; whose image and name does it bear?" They replied, "Caesar's."
25 Erre azt mondta nekik: »Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.«	25 So he said to them, "Then repay to Caesar what belongs to Caesar and to God what belongs to God."
26 Így nem tudtak belekötni szavaiba, melyeket a nép előtt mondott; inkább elcsodálkoztak feleletén, és elhallgattak.	26 They were unable to trap him by something he might say before the people, and so amazed were they at his reply that they fell silent.
27 Odamentek hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és megkérdezték őt:	27 Some Sadducees, those who deny that there is a resurrection, came forward and put this question to him,
28 »Mester, Mózes előírta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének .	28 saying, "Teacher, Moses wrote for us, 'If someone's brother dies leaving a wife but no child, his brother must take the wife and raise up descendants for his brother.'
29 Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt gyermek nélkül.	29 Now there were seven brothers; the first married a woman but died childless.
30 Előbb a második,	30 Then the second
31 majd a harmadik vette feleségül őt, és hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak.	31 and the third married her, and likewise all the seven died childless.
32 Végül meghalt az asszony is.	32 Finally the woman also died.
33 A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.«	33 Now at the resurrection whose wife will that woman be? For all seven had been married to her."
34 Jézus ezt felelte nekik: »E világ fiai házasodnak és férjhez mennek.	34 Jesus said to them, "The children of this age marry and remarry;
35 Azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, nem házasodnak, és férjhez sem mennek,	35 but those who are deemed worthy to attain to the coming age and to the resurrection of the dead neither marry nor are given in marriage.
36 hiszen többé már meg sem halhatnak. Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai lesznek, mert a feltámadás fiai.	36 They can no longer die, for they are like angels; and they are the children of God because they are the ones who will rise.
37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is jelezte a csipkebokornál, amikor az Urat ‘Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének’ mondta.	37 That the dead will rise even Moses made known in the passage about the bush, when he called 'Lord' the God of Abraham, the God of Isaac, and the God of Jacob;
38 Isten pedig nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.«	38 and he is not God of the dead, but of the living, for to him all are alive."
39 Ekkor néhány írástudó azt mondta neki: »Mester! Helyesen feleltél.«	39 Some of the scribes said in reply, "Teacher, you have answered well."
40 És többé nem mertek kérdezni tőle semmit.	40 And they no longer dared to ask him anything.
41 Ekkor ő kérdezte meg tőlük: »Hogyan mondhatják Krisztust Dávid fiának,	41 Then he said to them, "How do they claim that the Messiah is the Son of David?
42 amikor maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: ‘Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra,	42 For David himself in the Book of Psalms says: 'The Lord said to my lord, "Sit at my right hand
43 míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!’	43 till I make your enemies your footstool."'
44 Dávid tehát Urának hívja őt. Hogyan lehet akkor az ő fia?«	44 Now if David calls him 'lord,' how can he be his son?"
45 Ezután az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak:	45 Then, within the hearing of all the people, he said to (his) disciples,
46 »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek pompás öltözékben járni, és kedvelik azt, ha köszöntik őket a tereken, meg az első üléseket a zsinagógákban, és a főhelyeket a lakomákon.	46 "Be on guard against the scribes, who like to go around in long robes and love greetings in marketplaces, seats of honor in synagogues, and places of honor at banquets.
47 Felélik az özvegyek házát, miközben színleg nagyokat imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.«	47 They devour the houses of widows and, as a pretext, recite lengthy prayers. They will receive a very severe condemnation."