Evangélium Lukács szerint 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült.	1 Then, after these things, the Lord also designated another seventy-two. And he sent them in pairs before his face, into every city and place where he was to arrive.
2 Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába.	2 And he said to them: “Certainly the harvest is great, but the workers are few. Therefore, ask the Lord of the harvest to send workers into his harvest.
3 Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.	3 Go forth. Behold, I send you out like lambs among wolves.
4 Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek.	4 Do not choose to carry a purse, nor provisions, nor shoes; and you shall greet no one along the way.
5 Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’	5 Into whatever house you will have entered, first say, ‘Peace to this house.’
6 Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok.	6 And if a son of peace is there, your peace will rest upon him. But if not, it will return to you.
7 Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra.	7 And remain in the same house, eating and drinking the things that are with them. For the worker is worthy of his pay. Do not choose to pass from house to house.
8 Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek.	8 And into whatever city you have entered and they have received you, eat what they set before you.
9 Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’	9 And cure the sick who are in that place, and proclaim to them, ‘The kingdom of God has drawn near to you.’
10 Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok:	10 But into whatever city you have entered and they have not received you, going out into its main streets, say:
11 ‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’	11 ‘Even the dust which clings to us from your city, we wipe away against you. Yet know this: the kingdom of God has drawn near.’
12 Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak.	12 I say to you, that in that day, Sodom will be forgiven more than that city will be.
13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot.	13 Woe to you, Chorazin! Woe to you, Bethsaida! For if the miracles that have been wrought in you, had been wrought in Tyre and Sidon, they would have repented long ago, sitting in haircloth and ashes.
14 De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek.	14 Yet truly, Tyre and Sidon will be forgiven more in the judgment than you will be.
15 És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? Az alvilágba süllyedsz!	15 And as for you, Capernaum, who would be exalted even up to Heaven: you shall be submerged into Hell.
16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.«	16 Whoever hears you, hears me. And whoever despises you, despises me. And whoever despises me, despises him who sent me.”
17 Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: »Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!«	17 Then the seventy-two returned with gladness, saying, “Lord, even the demons are subject to us, in your name.”
18 Ő azt felelte nekik: »Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből.	18 And he said to them: “I was watching as Satan fell like lightning from heaven.
19 Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek.	19 Behold, I have given you authority to tread upon serpents and scorpions, and upon all the powers of the enemy, and nothing shall hurt you.
20 De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben.«	20 Yet truly, do not choose to rejoice in this, that the spirits are subject to you; but rejoice that your names are written in heaven.”
21 Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: »Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.	21 In the same hour, he exulted in the Holy Spirit, and he said: “I confess to you, Father, Lord of heaven and earth, because you have hidden these things from the wise and the prudent, and have revealed them to little ones. It is so, Father, because this way was pleasing before you.
22 Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.«	22 All things have been delivered to me by my Father. And no one knows who the Son is, except the Father, and who the Father is, except the Son, and those to whom the Son has chosen to reveal him.”
23 Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: »Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.	23 And turning to his disciples, he said: “Blessed are the eyes that see what you see.
24 Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.«	24 For I say to you, that many prophets and kings wanted to see the things that you see, and they did not see them, and to hear the things that you hear, and they did not hear them.”
25 Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«	25 And behold, a certain expert in the law rose up, testing him and saying, “Teacher, what must I do to possess eternal life?”
26 Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?«	26 But he said to him: “What is written in the law? How do you read it?”
27 Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből ; felebarátodat pedig, mint önmagadat« .	27 In response, he said: “You shall love the Lord your God from your whole heart, and from your whole soul, and from all your strength, and from all your mind, and your neighbor as yourself.”
28 Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.«	28 And he said to him: “You have answered correctly. Do this, and you will live.”
29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?«	29 But since he wanted to justify himself, he said to Jesus, “And who is my neighbor?”
30 Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak.	30 Then Jesus, taking this up, said: “A certain man descended from Jerusalem to Jericho, and he happened upon robbers, who now also plundered him. And inflicting him with wounds, they went away, leaving him behind, half-alive.
31 Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment.	31 And it happened that a certain priest was descending along the same way. And seeing him, he passed by.
32 Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.	32 And similarly a Levite, when he was near the place, also saw him, and he passed by.
33 Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve.	33 But a certain Samaritan, being on a journey, came near him. And seeing him, he was moved by mercy.
34 Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.	34 And approaching him, he bound up his wounds, pouring oil and wine on them. And setting him on his pack animal, he brought him to an inn, and he took care of him.
35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ‘Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’	35 And the next day, he took out two denarii, and he gave them to the proprietor, and he said: ‘Take care of him. And whatever extra you will have spent, I will repay to you at my return.’
36 Mit gondolsz, e három közül melyik lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?«	36 Which of these three, does it seem to you, was a neighbor to him who fell among the robbers?”
37 Az így felelt: »Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.« Jézus erre azt mondta neki: »Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!«	37 Then he said, “The one who acted with mercy toward him.” And Jesus said to him, “Go, and act similarly.”
38 Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába.	38 Now it happened that, while they were traveling, he entered into a certain town. And a certain woman, named Martha, received him into her home.
39 Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait,	39 And she had a sister, named Mary, who, while sitting beside the Lord’s feet, was listening to his word.
40 Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!«	40 Now Martha was continually busying herself with serving. And she stood still and said: “Lord, is it not a concern to you that my sister has left me to serve alone? Therefore, speak to her, so that she may help me.”
41 Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz,	41 And the Lord responded by saying to her: “Martha, Martha, you are anxious and troubled over many things.
42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.«	42 And yet only one thing is necessary. Mary has chosen the best portion, and it shall not be taken away from her.”