Evangélium Márk szerint 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték.	1 He departed from there and came to his native place, accompanied by his disciples.
2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által?	2 When the sabbath came he began to teach in the synagogue, and many who heard him were astonished. They said, "Where did this man get all this? What kind of wisdom has been given him? What mighty deeds are wrought by his hands!
3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne.	3 Is he not the carpenter, the son of Mary, and the brother of James and Joses and Judas and Simon? And are not his sisters here with us?" And they took offense at him.
4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.«	4 Jesus said to them, "A prophet is not without honor except in his native place and among his own kin and in his own house."
5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét.	5 So he was not able to perform any mighty deed there, apart from curing a few sick people by laying his hands on them.
6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított.	6 He was amazed at their lack of faith. He went around to the villages in the vicinity teaching.
7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett.	7 He summoned the Twelve and began to send them out two by two and gave them authority over unclean spirits.
8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben.	8 He instructed them to take nothing for the journey but a walking stick--no food, no sack, no money in their belts.
9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe.	9 They were, however, to wear sandals but not a second tunic.
10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan.	10 He said to them, "Wherever you enter a house, stay there until you leave from there.
11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.«	11 Whatever place does not welcome you or listen to you, leave there and shake the dust off your feet in testimony against them."
12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot.	12 So they went off and preached repentance.
13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak.	13 They drove out many demons, and they anointed with oil many who were sick and cured them.
14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.«	14 King Herod heard about it, for his fame had become widespread, and people were saying, "John the Baptist has been raised from the dead; that is why mighty powers are at work in him."
15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.«	15 Others were saying, "He is Elijah"; still others, "He is a prophet like any of the prophets."
16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.«	16 But when Herod learned of it, he said, "It is John whom I beheaded. He has been raised up."
17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette.	17 Herod was the one who had John arrested and bound in prison on account of Herodias, the wife of his brother Philip, whom he had married.
18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.«	18 John had said to Herod, "It is not lawful for you to have your brother's wife."
19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá.	19 Herodias harbored a grudge against him and wanted to kill him but was unable to do so.
20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta.	20 Herod feared John, knowing him to be a righteous and holy man, and kept him in custody. When he heard him speak he was very much perplexed, yet he liked to listen to him.
21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek,	21 She had an opportunity one day when Herod, on his birthday, gave a banquet for his courtiers, his military officers, and the leading men of Galilee.
22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.«	22 Herodias's own daughter came in and performed a dance that delighted Herod and his guests. The king said to the girl, "Ask of me whatever you wish and I will grant it to you."
23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!«	23 He even swore (many things) to her, "I will grant you whatever you ask of me, even to half of my kingdom."
24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.«	24 She went out and said to her mother, "What shall I ask for?" She replied, "The head of John the Baptist."
25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«	25 The girl hurried back to the king's presence and made her request, "I want you to give me at once on a platter the head of John the Baptist."
26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni.	26 The king was deeply distressed, but because of his oaths and the guests he did not wish to break his word to her.
27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben,	27 So he promptly dispatched an executioner with orders to bring back his head. He went off and beheaded him in the prison.
28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának.	28 He brought in the head on a platter and gave it to the girl. The girl in turn gave it to her mother.
29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.	29 When his disciples heard about it, they came and took his body and laid it in a tomb.
30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak.	30 The apostles gathered together with Jesus and reported all they had done and taught.
31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük.	31 He said to them, "Come away by yourselves to a deserted place and rest a while." People were coming and going in great numbers, and they had no opportunity even to eat.
32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül.	32 So they went off in the boat by themselves to a deserted place.
33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket.	33 People saw them leaving and many came to know about it. They hastened there on foot from all the towns and arrived at the place before them.
34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani.	34 When he disembarked and saw the vast crowd, his heart was moved with pity for them, for they were like sheep without a shepherd; and he began to teach them many things.
35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár.	35 By now it was already late and his disciples approached him and said, "This is a deserted place and it is already very late.
36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.«	36 Dismiss them so that they can go to the surrounding farms and villages and buy themselves something to eat."
37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?«	37 He said to them in reply, "Give them some food yourselves." But they said to him, "Are we to buy two hundred days' wages worth of food and give it to them to eat?"
38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.«	38 He asked them, "How many loaves do you have? Go and see." And when they had found out they said, "Five loaves and two fish."
39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön.	39 So he gave orders to have them sit down in groups on the green grass.
40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével.	40 The people took their places in rows by hundreds and by fifties.
41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között.	41 Then, taking the five loaves and the two fish and looking up to heaven, he said the blessing, broke the loaves, and gave them to (his) disciples to set before the people; he also divided the two fish among them all.
42 Mindnyájan ettek és jóllaktak.	42 They all ate and were satisfied.
43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg.	43 And they picked up twelve wicker baskets full of fragments and what was left of the fish.
44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak.	44 Those who ate (of the loaves) were five thousand men.
45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget.	45 Then he made his disciples get into the boat and precede him to the other side toward Bethsaida, while he dismissed the crowd.
46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.	46 And when he had taken leave of them, he went off to the mountain to pray.
47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon.	47 When it was evening, the boat was far out on the sea and he was alone on shore.
48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni.	48 Then he saw that they were tossed about while rowing, for the wind was against them. About the fourth watch of the night, he came toward them walking on the sea. He meant to pass by them.
49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak,	49 But when they saw him walking on the sea, they thought it was a ghost and cried out.
50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!«	50 They had all seen him and were terrified. But at once he spoke with them, "Take courage, it is I, do not be afraid!"
51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban.	51 He got into the boat with them and the wind died down. They were (completely) astounded.
52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.	52 They had not understood the incident of the loaves. On the contrary, their hearts were hardened.
53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek.	53 After making the crossing, they came to land at Gennesaret and tied up there.
54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt,	54 As they were leaving the boat, people immediately recognized him.
55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van.	55 They scurried about the surrounding country and began to bring in the sick on mats to wherever they heard he was.
56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak.	56 Whatever villages or towns or countryside he entered, they laid the sick in the marketplaces and begged him that they might touch only the tassel on his cloak; and as many as touched it were healed.