Ezekiel jövendölése 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Te pedig kezdj gyászéneket Izrael fejedelmeiről,	1 Et tu assume planctum super principes Israël,
2 és mondd: Mi volt az anyád? Nőstényoroszlán az oroszlánok között. Oroszlánkölykök között nevelte fel kicsinyeit.	2 et dices : Quare mater tua leæna inter leones cubavit ? in medio leunculorum enutrivit catulos suos ?
3 Felnevelt egyet oroszlánkölykei közül, és az oroszlánná lett; megtanult prédát szerezni, és embert felfalni.	3 Et eduxit unum de leunculis suis, et leo factus est : et didicit capere prædam, hominemque comedere.
4 Hallottak róla a nemzetek, a vermükben elfogták, és láncra verve Egyiptom földjére vitték.	4 Et audierunt de eo gentes : et non absque vulneribus suis ceperunt eum, et adduxerunt eum in catenis in terram Ægypti.
5 Amikor pedig látta, hogy erőtlenné lett és reménysége odaveszett: vett egyet oroszlánkölykei közül, és oroszlánná tette meg;	5 Quæ cum vidisset quoniam infirmata est, et periit exspectatio ejus, tulit unum de leunculis suis ; leonem constituit eum.
6 Ez kevélyen járt-kelt az oroszlánok között, és oroszlánná lett; megtanult prédát szerezni és embereket felfalni;	6 Qui incedebat inter leones, et factus est leo : et didicit prædam capere, et homines devorare :
7 Megtanult özvegységre juttatni, és városaikat elpusztítani. Megborzadt a föld s ami azt betöltötte, ordításának hangjától.	7 didicit viduas facere, et civitates earum in desertum adducere : et desolata est terra et plenitudo ejus a voce rugitus illius.
8 Akkor összegyűltek ellene a nemzetek tartományaikból mindenfelől, és kivetették rá hálójukat; a vermükben elfogták.	8 Et convenerunt adversus eum gentes undique de provinciis, et expanderunt super eum rete suum : in vulneribus earum captus est,
9 Ketrecbe tették, láncra verve elvitték Babilon királyához, és börtönre vetették, hogy szava ne legyen többé hallható Izrael hegyein.	9 et miserunt eum in caveam : in catenis adduxerunt eum ad regem Babylonis, miseruntque eum in carcerem, ne audiretur vox ejus ultra super montes Israël.
10 Olyan volt anyád, mint szőlődben a szőlőtő, víz mellé ültetve; gyümölcse és lombja jól tenyészett a sok víztől.	10 Mater tua quasi vinea in sanguine tuo super aquam plantata est : fructus ejus et frondes ejus creverunt ex aquis multis.
11 Erős hajtása kormánypálcává lett, magas lett a növése a lombok között; és szembe ötlött magasságával sok venyigéje közepette.	11 Et factæ sunt ei virgæ solidæ in sceptra dominantium, et exaltata est statura ejus inter frondes, et vidit altitudinem suam in multitudine palmitum suorum.
12 De kitépték haragjukban s a földre vetették; a forró szél elszárította gyümölcseit, s azok elfonnyadtak; elszáradtak erős hajtásai, tűz emésztette meg őket.	12 Et evulsa est in ira, in terramque projecta, et ventus urens siccavit fructum ejus : marcuerunt et arefactæ sunt virgæ roboris ejus : ignis comedit eam.
13 Most pedig, hogy átültették a sivatagba, járatlan és kietlen földbe;	13 Et nunc transplantata est in desertum, in terra invia et sitienti.
14 tűz gyúlt ki venyigéinek hajtásából, mely megemésztette gyümölcsét; és nem maradt rajta erős hajtás, sem kormánypálca.« Gyászének ez, és gyászénekké lett.	14 Et egressus est ignis de virga ramorum ejus, qui fructum ejus comedit : et non fuit in ea virga fortis, sceptrum dominantium. Planctus est, et erit in planctum.