Jeremiás könyve 50

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Az ige, amelyet az Úr mondott Babilonról, a káldeaiak földjéről, Jeremiás próféta által:	1 Verbum quod locutus est Dominus de Babylone et de terra Chaldæorum, in manu Jeremiæ prophetæ.
2 »Hirdessétek a nemzetek között, és adjátok tudtul, emeljetek zászlót, adjátok tudtul, ne titkoljátok! Mondjátok: ‘Elfoglalták Babilont, megszégyenült Bel, megzavarodott Merodák, megszégyenültek istenszobrai, megzavarodtak bálványai.’	2 Annuntiate in gentibus, et auditum facite : levate signum, prædicate, et nolite celare : dicite : Capta est Babylon, confusus est Bel, victus est Merodach, confusa sunt sculptilia ejus, superata sunt idola eorum.
3 Mert felvonult ellene egy nemzet északról, amely pusztasággá teszi országát, és nem lesz lakó benne; az emberektől az állatokig mind elbujdosnak, elmennek.	3 Quoniam ascendit contra eam gens ab aquilone, quæ ponet terram ejus in solitudinem, et non erit qui habitet in ea ab homine usque ad pecus : et moti sunt, et abierunt.
4 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr –, eljönnek Izrael fiai, és Júda fiai velük együtt; menet közben folyvást sírnak, és az Urat, az ő Istenüket keresik.	4 In diebus illis, et in tempore illo, ait Dominus, venient filii Israël ipsi et filii Juda simul : ambulantes et flentes properabunt, et Dominum Deum suum quærent :
5 Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordul arcuk. ‘Eljönnek, és csatlakoznak az Úrhoz örök szövetséggel, mely nem megy feledésbe.’	5 in Sion interrogabunt viam, huc facies eorum : venient, et apponentur ad Dominum fœdere sempiterno, quod nulla oblivione delebitur.
6 Elveszett nyáj volt a népem, pásztoraik tévútra vitték, a hegyeken félrevezették őket; hegyeken-halmokon jártak, elfeledkeztek pihenőhelyükről.	6 Grex perditus factus est populus meus : pastores eorum seduxerunt eos, feceruntque vagari in montibus : de monte in collem transierunt ; obliti sunt cubilis sui.
7 Aki csak rájuk talált, evett belőlük, és ellenségeik így szóltak: ‘Nem fogunk megbűnhődni, mivel vétkeztek az Úr ellen, az igazság hajléka és atyáik reménysége, az Úr ellen.’	7 Omnes qui invenerunt comederunt eos, et hostes eorum dixerunt : Non peccavimus : pro eo quod peccaverunt Domino decori justitiæ, et exspectationi patrum eorum Domino.
8 Bujdossatok el Babilonból, és a káldeaiak földjéről menjetek ki! Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!	8 Recedite de medio Babylonis, et de terra Chaldæorum egredimini, et estote quasi hædi ante gregem.
9 Mert íme, én felkeltem és elhozom Babilonra nagy nemzeteknek a gyülekezetét észak földjéről; felsorakoznak ellene, s azután elfoglalják; nyilaik olyanok, mint sikeres hős, aki nem tér vissza eredménytelenül.	9 Quoniam ecce ego suscito, et adducam in Babylonem congregationem gentium magnarum de terra aquilonis, et præparabuntur adversus eam, et inde capietur : sagitta ejus quasi viri fortis interfectoris : non revertetur vacua.
10 Prédává lesz Káldea, prédálói mind jóllaknak« – mondja az Úr. –	10 Et erit Chaldæa in prædam : omnes vastantes eam replebuntur, ait Dominus.
11 Csak örüljetek, csak ujjongjatok, örökségem kifosztói! Csak ugrándozzatok, mint a nyomtató üsző, és nyerítsetek, mint a paripák!	11 Quoniam exsultatis, et magna loquimini, diripientes hæreditatem meam : quoniam effusi estis sicut vituli super herbam, et mugistis sicut tauri :
12 Nagy szégyen érte anyátokat, megszégyenült szülőtök; íme, utolsó a nemzetek között: sivatag, kiszikkadt föld és pusztaság.	12 confusa est mater vestra nimis, et adæquata pulveri, quæ genuit vos : ecce novissima erit in gentibus, deserta, invia, et arens.
13 Az Úr haragja miatt nem lesz lakója, és egészen pusztává lesz; aki csak keresztülmegy Babilonon, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.	13 Ab ira Domini non habitabitur, sed redigetur tota in solitudinem : omnis qui transibit per Babylonem stupebit, et sibilabit super universis plagis ejus.
14 Sorakozzatok fel Babilon ellen körös-körül, mindnyájan, akik az íjat feszítitek! Lőjetek rá, ne sajnáljátok a nyilat, mert az Úr ellen vétkezett!	14 Præparamini contra Babylonem per circuitum, omnes qui tenditis arcum : debellate eam, non parcatis jaculis, quia Domino peccavit.
15 Kiáltsatok fölötte körös-körül! Megadta magát, ledőltek oszlopai, leomlottak falai. Mert az Úr bosszúja ez, álljatok bosszút rajta! Ahogyan ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele!	15 Clamate adversus eam, ubique dedit manum : ceciderunt fundamenta ejus, destructi sunt muri ejus, quoniam ultio Domini est : ultionem accipite de ea : sicut fecit, facite ei.
16 Irtsátok ki a magvetőt Babilonból, és azt, aki sarlót fog aratás idején! A pusztító kard elől mindenki a maga népe felé fordul, és mindegyikük a saját földjére menekül.	16 Disperdite satorem de Babylone, et tenentem falcem in tempore messis : a facie gladii columbæ unusquisque ad populum suum convertetur, et singuli ad terram suam fugient.
17 Szétszórt nyáj Izrael, oroszlánok kergették szét. Elsőként Asszúr királya evett belőle, s az utolsó, aki lerágta csontjait, Nebukadnezár, Babilon királya volt.	17 Grex dispersus Israël : leones ejecerunt eum. Primus comedit eum rex Assur : iste novissimus exossavit eum Nabuchodonosor rex Babylonis.
18 Ezért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én meglátogatom Babilon királyát és az ő országát, ahogyan meglátogattam Asszúr királyát.	18 Propterea hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Ecce ego visitabo regem Babylonis et terram ejus, sicut visitavi regem Assur :
19 Akkor visszaviszem Izraelt legelőjére, és a Kármelen meg Básánban legel majd; Efraim hegyén és Gileádban kedvére jóllakik.	19 et reducam Israël ad habitaculum suum : et pascetur Carmelum et Basan, et in monte Ephraim et Galaad saturabitur anima ejus.
20 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr – keresik majd Izrael bűnét, de nem lesz meg, és Júda vétkeit, de nem találják; mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.	20 In diebus illis, et in tempore illo, ait Dominus, quæretur iniquitas Israël, et non erit, et peccatum Juda, et non invenietur : quoniam propitius ero eis quos reliquero.
21 Merátaim földjére vonulj fel, és Pekód lakói ellen! Irtsd ki és semmisítsd meg őket egészen – mondja az Úr –, és tégy mindent úgy, ahogy parancsoltam neked!«	21 Super terram dominantium ascende, et super habitatores ejus visita : dissipa, et interfice quæ post eos sunt, ait Dominus, et fac juxta omnia quæ præcepi tibi.
22 Harci zaj hangzik az országban, és nagy rombolás.	22 Vox belli in terra, et contritio magna.
23 Hogy összezúzták és összetörték az egész föld pörölyét! Milyen borzadállyá lett Babilon a nemzetek között!	23 Quomodo confractus est et contritus malleus universæ terræ ? quomodo versa est in desertum Babylon in gentibus ?
24 Csapdát állítottam neked, és foglyul is estél, Babilon, de te nem tudtad. Rád találtak, és meg is ragadtak, mert az Úrral szálltál harcba.	24 Illaqueavi te, et capta es, Babylon, et nesciebas : inventa es et apprehensa, quoniam Dominum provocasti.
25 Kinyitotta fegyvertárát az Úr, és előhozta haragjának fegyvereit; mert dolga van az Úrnak, a Seregek Istenének a káldeaiak országában.	25 Aperuit Dominus thesaurum suum, et protulit vasa iræ suæ, quoniam opus est Domino Deo exercituum, in terra Chaldæorum.
26 Jöjjetek ellene mindenfelől, nyissátok ki csűreit! Hányjátok halomra őt, mint a gabonát, és semmisítsétek meg! Ne legyen maradéka!	26 Venite ad eam ab extremis finibus ; aperite ut exeant qui conculcent eam : tollite de via lapides, et redigite in acervos : et interficite eam, nec sit quidquam reliquum.
27 Irtsátok ki minden bikáját, menjenek a vágóhídra! Jaj nekik, mert eljött a napjuk, meglátogatásuk ideje!	27 Dissipate universos fortes ejus : descendant in occisionem : væ eis, quia venit dies eorum, tempus visitationis eorum !
28 Menekültek hangja hallatszik, akik Babilon földjéről menekülnek, hogy hirdessék Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek bosszúját, a templomáért való bosszút.	28 Vox fugientium, et eorum qui evaserunt de terra Babylonis, ut annuntient in Sion ultionem Domini Dei nostri, ultionem templi ejus.
29 Hívjatok össze Babilon ellen lövészeket, mindazokat, akik az íjat feszítik, verjetek tábort körülötte, ne legyen menekvése! Fizessetek meg neki tette szerint: ahogyan ő cselekedett, egészen úgy cselekedjetek vele! Mert az Úrral szemben kevélykedett, Izrael Szentjével szemben.	29 Annuntiate in Babylonem plurimis, omnibus qui tendunt arcum : consistite adversus eam per gyrum, et nullus evadat : reddite ei secundum opus suum : juxta omnia quæ fecit, facite illi, quia contra Dominum erecta est, adversum Sanctum Israël.
30 »Ezért elesnek ifjai a terein, és harcosai mind elvesznek azon a napon – mondja az Úr. –	30 Idcirco cadent juvenes ejus in plateis ejus, et omnes viri bellatores ejus conticescent in die illa, ait Dominus.
31 Íme, én ellened vagyok, Kevélység! – mondja az Úr, a Seregek Istene. – Mert eljött a te napod, az idő, amikor meglátogatlak téged.	31 Ecce ego ad te, superbe ! dicit Dominus Deus exercituum : quia venit dies tuus, tempus visitationis tuæ.
32 Elbukik a Kevélység, és elesik, s nem lesz senki, aki felállítsa. Tüzet gyújtok városaiban, és megemészti egész környezetét.«	32 Et cadet superbus, et corruet, et non erit qui suscitet eum : et succendam ignem in urbibus ejus, et devorabit omnia in circuitu ejus.
33 Így szól a Seregek Ura: »Elnyomást szenvednek Izrael fiai és Júda fiai egyaránt. Akik fogságba vitték, mind fogva tartják őket, nem akarják elbocsátani.	33 Hæc dicit Dominus exercituum : Calumniam sustinent filii Israël, et filii Juda simul : omnes qui ceperunt eos, tenent : nolunt dimittere eos.
34 De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Biztosan győzelemre viszi ügyüket, hogy nyugalmat adjon a földnek, de nyugtalanságot keltsen Babilon lakóiban.	34 Redemptor eorum fortis, Dominus exercituum nomen ejus : judicio defendet causam eorum, ut exterreat terram, et commoveat habitatores Babylonis.
35 Kardot a káldeaiakra – mondja az Úr –, és Babilon lakóira, fejedelmeire meg bölcseire!	35 Gladius ad Chaldæos, ait Dominus, et ad habitatores Babylonis, et ad principes, et ad sapientes ejus.
36 Kardot a fecsegőkre, hadd legyenek bolonddá! Kardot hőseire, hadd rémüljenek meg!	36 Gladius ad divinos ejus, qui stulti erunt : gladius ad fortes illius, qui timebunt.
37 Kardot lovaira és szekereire, az egész keverék népre, mely közte van, hadd legyenek asszonyokká! Kardot a kincseire, hadd rabolják el azokat!	37 Gladius ad equos ejus, et ad currus ejus, et ad omne vulgus quod est in medio ejus : et erunt quasi mulieres : gladius ad thesauros ejus, qui diripientur.
38 Szárazságot a vizeire, hadd száradjanak ki, mert bálványszobrok földje az, és a szörnyekkel őrjöngnek!	38 Siccitas super aquas ejus erit, et arescent, quia terra sculptilium est, et in portentis gloriantur.
39 Ezért vadmacskák laknak majd ott hiénákkal, és struccmadarak laknak benne; nem lesz lakottá soha többé, hanem lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.	39 Propterea habitabunt dracones cum faunis ficariis, et habitabunt in ea struthiones : et non inhabitabitur ultra usque in sempiternum, nec exstruetur usque ad generationem et generationem.
40 Ahogy feldúlta Isten Szodomát és Gomorrát meg a szomszédait – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.	40 Sicut subvertit Dominus Sodomam et Gomorrham, et vicinas ejus, ait Dominus, non habitabit ibi vir, et non incolet eam filius hominis.
41 Íme, egy nép jön északról, nagy nemzet és sok király kel fel a föld végéről.	41 Ecce populus venit ab aquilone, et gens magna, et reges multi consurgent a finibus terræ.
42 Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak; hangjuk zúg, mint a tenger, és lovakon nyargalnak. Felsorakoztak mint harcosok ellened, Babilon leánya!	42 Arcum et scutum apprehendent : crudeles sunt, et immisericordes : vox eorum quasi mare sonabit, et super equos ascendent, sicut vir paratus ad prælium contra te, filia Babylon.
43 Hallotta hírüket Babilon királya, és lehanyatlott a keze; szorongás fogta el, gyötrelem, mint a szülő asszonyt.	43 Audivit rex Babylonis famam eorum, et dissolutæ sunt manus ejus : angustia apprehendit eum, dolor quasi parturientem.
44 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őket onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?«	44 Ecce quasi leo ascendet, de superbia Jordanis ad pulchritudinem robustam, quia subito currere faciam eum ad illam. Et quis erit electus, quem præponam ei ? quis est enim similis mei ? et quis sustinebit me ? et quis est iste pastor, qui resistat vultui meo ?
45 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Babilon ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt a káldeaiak földje ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.	45 Propterea audite consilium Domini quod mente concepit adversum Babylonem, et cogitationes ejus quas cogitavit super terram Chaldæorum : nisi detraxerint eos parvuli gregum, nisi dissipatum fuerit cum ipsis habitaculum eorum.
46 A hírtől, hogy bevették Babilont, megrendül a föld, és kiáltás hallatszik a nemzetek között.	46 A voce captivitatis Babylonis commota est terra, et clamor inter gentes auditus est.