Izajás könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Kijelentés Damaszkusz ellen. »Íme, Damaszkusz nem lesz többé város, hanem romhalmazzá válik.	1 Parole contre Damas: Voici Damas rayée de la liste des villes, elle n’est plus qu’un tas de ruines.
2 Elhagyottá lesznek Ároer városai, a nyájaknak jutnak, s azok ott heverésznek, anélkül, hogy valaki megzavarná őket.	2 Désertées, les villes d’Aroër sont abandonnées aux troupeaux: ils s’y prélassent sans que nul ne les chasse.
3 Eltűnik az erőd Efraimból, a királyság Damaszkuszból, és Szíria maradéka úgy elpusztul, mint Izrael fiainak dicsősége, – mondja a Seregek Ura. –	3 Éphraïm va perdre son protecteur, car le royaume de Damas et ce qui reste d’Aram, connaîtront le même sort que les fils d’Israël - parole de Yahvé Sabaot.
4 Ez történik majd azon a napon: megfogyatkozik Jákob dicsősége, és húsának kövérsége lesoványodik.	4 La gloire de Jacob, ce jour-là, cessera de briller, son corps bien en point verra fondre sa graisse.
5 Úgy lesz, mint amikor az arató összefogja az álló gabonát, és sarlójával learatja a kalászokat; úgy lesz, mint amikor kalászt szed valaki Refaim völgyében:	5 Comme on ramasse la récolte et le moissonneur charge les épis sur son bras, ou mieux: comme on glane les épis dans la vallée des Réphaïm.
6 csak néhány szem marad belőle; s mint amikor az olajfa termését leverik: két-három bogyó marad koronája tetején, vagy négy-öt a gyümölcsfa ágain« – mondja az Úr, Izrael Istene.	6 Il ne restera plus que les oubliés, comme après la cueillette des olives: deux ou trois fruits au sommet de l’arbre, quatre ou cinq au bout des branches. - parole de Yahvé Dieu d’Israël.
7 Azon a napon az ember majd Alkotójára tekint, és szeme Izrael Szentjére néz;	7 En ce jour-là, on se tournera vers son Créateur, on lèvera les yeux vers le Saint d’Israël.
8 nem tekint az oltárokra, keze műveire, és nem néz arra, amit ujjai alkottak, a fákra és az oszlopokra.	8 L’homme ne se tournera plus vers les œuvres de ses mains, vers ces pieux sacrés, ces autels à parfum que ses doigts ont fabriqués.
9 Azon a napon olyanok lesznek erős városai, mint a magányos erdők és hegycsúcsok, amelyeket elhagytak Izrael fiai elől. Pusztasággá válik,	9 En ce jour-là vos villes à remparts seront abandonnées, comme celles des Hivvites et des Amorites, qu’ils abandonnèrent devant les enfants d’Israël: elles resteront désertes.
10 mert megfeledkeztél szabadító Istenedről, és erős Kőszikládra nem emlékeztél. Ezért ültetsz tetszetős ültetvényeket, ezért veted el idegen cserjék magvait.	10 Oui, tu as oublié le Dieu qui te sauve, tu as oublié le Rocher, ton refuge. Aussi, lorsque tu plantes des plants de choix, lorsque tu repiques une pousse étrangère,
11 Az ültetés napján körülkeríted, és reggelre magodat kivirágoztatod. De odalesz az aratás a betegség napján, és a fájdalom gyógyíthatatlan lesz.	11 le jour où tu plantes elle est déjà grande, le matin même ta semence a fleuri. Mais elle dépérit et la récolte t’échappe: alors tu pourras pleurer!
12 Jaj, zúg a számtalan nép, zúgnak, mint a tengerek zúgása! Morajlanak a nemzetek: mint hatalmas vizek moraja, úgy háborognak.	12 Malheur, quelle masse de peuples nombreux, semblable à la mer en furie, quel vacarme de peuples, comme le vacarme d’un torrent déchaîné!
13 A nemzetek, mint nagy vizek moraja, úgy zúgnak. Ha ő megfenyíti azokat, messzire futnak, és elsodródnak, mint pelyva a hegyeken a széltől, és mint kóró a szélvihartól.	13 Mais il menace et de loin elle s’enfuit, comme la paille des collines emportée par le vent, comme un tourbillon de sable devant la tempête.
14 Az est idején, íme, itt a rémület, és reggelre már nincsenek többé! Ez lesz az osztályrésze fosztogatóinknak, és a sorsa azoknak, akik minket kirabolnak.	14 Au soir c’était la terreur, mais au matin il n’en reste rien. Tel sera le sort de ceux qui venaient piller, le lot de ceux qui veulent nous saccager.