Scrutatio

Sabato, 15 giugno 2024 - Santa Germana ( Letture di oggi)

Sirák fiának könyve 20


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA VOLGARE
1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.1 Meglio è morbidamente riprendere, che con ira, e non divietare colui che si confessa nella orazione.
2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,2 La concupiscenza del castrato isverginoe la giovinezza;
3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.3 così colui che per forza giudica.
4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt.4 Come è buona cosa, che colui che è corretto il manifesti per penitenza! Fuggirai così il volontario peccato.
5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.5 Ed è uno che tace, il quale è trovato savio; ed è da odiare colui ch' è disposto al molto favellare.
6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.6 Ed è un altro che tace, però che non ha sentimento della parlatura; ed è tacente colui che sa il tempo acconcio a parlare.
7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.7 L'uomo savio tacerae infino al tempo; e lo sciocco e il semplice non guarderanno tempo.
8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.8 Colui che usa molte parole, offende l'anima sua; e colui che si toglie signoria ingiustamente, sarà odiato.
9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!9 L'uomo non ammaestrato procede ne' mali, e in lui è trovamento di danno.
10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!10 Egli è uno dono che non è utile; ed è uno, il cui merito è doppio.
11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.11 Ed è una remunerazione per avere fama; ed è chi per umilitade leva il capo.
12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!12 Ed è chi molte cose ricompera per piccolo prezzo, ed è chi restituisce in sette doppi.
13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.13 Il savio nelle parole fa sè medesimo amabile; ma le grazie de' matti si gittano.
14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit.14 Lo dono dello insipido non sarà utile a te; però che gli occhi di colui sono settiplicati.
15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját.15 Picciole cose darà, e molte cose rimpropererae; e l'aprimento della bocca sua partorisce molti mali.
16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!16 Alcuno presta oggi, e domane più domanda; odioso è cotale uomo.
17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«17 E non avere per amico il pazzo (non sarà amico); non sarà grazia nelli beni di colui.
18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!18 Coloro che mangiano il pane dello stolto sono di falsa lingua. Oh quanti e quante volte lo scherniranno!
19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.19 Nè ancora quello che era da avere, darae con diritto senno; distribuiscene similmente e quello che non era d'avere.
20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.20 Il cadere di falsa lingua è sì come il cadere in suso lo smalto; così lo cadimento de' rei verrà tostamente.
21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.21 L'uomo sgrazioso è sì come favola; nella bocca delli non ammaestrati sarae continua.
22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben.22 Il proverbio ch' esce della bocca del pazzo, sarà biasimato; però che non lo dice nello suo tempo.
23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra.23 Elli è alcuno che non puote peccare per povertade; e nel suo riposo fia stimolato.
24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.24 Ed è chi perde l'anima per timidezza, e chi per isciocchezza perde quella; per autorità d' alcuna persona perde sè.
25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi.25 Ed è alcuno che per vergogna promette all'amico; e sì se l'ha guadagnato per nimico.
26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!26 Sozzo vituperio è nella bocca dell' uomo la bugia; e quella fia spesso nella bocca de' non savi.
27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze.27 Migliore è il ladro, che la continuanza dell' uomo bugiardo; e l'uno e l'altro erediteranno perdizione.
28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.28 Li costumi delli uomini sono bugie sanza onore; e la confusione di coloro sì è con loro sanza intervallo.
29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt.29 Il savio nelle parole farà grande sè medesimo, e l'uomo prudente adumilierà li potenti.
30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.30 Chi lavora la terra sua inalza il monte delle biade, e chi opera giustizia sarà esaltato; colui che piace alli gloriosi, schiferà iniquità.
31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.31 Li presenti e li doni accecano li occhi dei giudici, e sì come al muto nella bocca loro isvolgeranno li castigamenti di coloro.
32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.32 Sapienza ascosa e tesoro non veduto, che utilità è nell' uno e nell' altro?
33 Migliore è colui che cela la sciocchezza sua, che l'uomo che nasconde la sapienza sua.