A Prédikátor könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében.	1 Il y a sous le soleil un moment pour tout, et un temps pour chaque entreprise:
2 Ideje van a születésnek és ideje a halálnak, ideje az ültetésnek és ideje a kiszakításnak.	2 un temps pour naître, et un temps pour mourir; un temps pour planter, un autre pour déraciner la plante;
3 Ideje van az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a lebontásnak, és ideje az építésnek.	3 un temps pour tuer, et un temps pour soigner; un temps pour démolir, et un temps pour bâtir;
4 Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek, ideje a gyásznak, és ideje a táncnak.	4 un temps pour pleurer, et un temps pour rire; un temps pour le deuil, et un temps pour la danse;
5 Ideje van a kő szétdobálásának, és ideje a kő összeszedésének, ideje az ölelkezésnek, és ideje az ölelkezéstől való tartózkodásnak.	5 un temps pour jeter les pierres, un autre pour les ramasser; un temps pour les embrassements, un temps pour s’en abstenir;
6 Ideje van a keresésnek, és ideje az elveszítésnek, ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak.	6 un temps pour chercher, et un temps pour perdre; un temps pour conserver, un temps pour se débarrasser;
7 Ideje van az eltépésnek, és ideje az összevarrásnak, ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.	7 un temps pour déchirer, et un temps pour recoudre; un temps pour se taire, et un temps pour parler;
8 Ideje van a szeretetnek, és ideje a gyűlölködésnek, ideje a háborúnak, és ideje a békének.	8 un temps pour aimer, et un temps pour haïr; un temps pour la guerre, et un temps pour la paix:
9 Mi haszna van az embernek a fáradságából?	9 à la fin, quel profit retirera-t-on de ses peines?
10 Néztem azt a vesződséget, amelyet Isten az emberek fiainak adott, hogy azzal bajlódjanak.	10 J’ai bien considéré la tâche que Dieu impose aux humains pour les humilier.
11 Mindent úgy alkotott, hogy helyes legyen a maga idejében. A jövőt is beléjük helyezte. Csakhogy az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig.	11 Toute œuvre de lui vient bien en son temps, mais il a mis l’éternité dans leur cœur; or l’homme ne trouve pas le sens de l’œuvre divine depuis le début jusqu’à la fin.
12 Úgy találtam tehát, hogy nem tehet jobbat az ember, mint hogy örvendezzen és gyönyörködjön, amíg élete tart.	12 J’ai vu alors que leur vrai bien est la joie - et de faire le bien durant leur vie.
13 Az emberek ugyanis mindnyájan, akik esznek, isznak és fáradságuk mellett a jót élvezik, Isten ajándékát veszik.	13 Si quelqu’un peut manger et boire, s’il trouve le bonheur dans son travail, c’est là un don de Dieu.
14 Megismertem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökre úgy marad: nem lehet ahhoz hozzáadni, sem abból elvenni. Isten pedig azért tett így, hogy féljék őt.	14 J’ai vu que tout ce que Dieu fait est là pour toujours; il n’y a rien à ajouter, rien à supprimer. Et Dieu agit de façon qu’on le respecte.
15 Ami történt, régen is megtörtént, és ami lesz, az is megesett már, és Isten megújítja azt, ami elmúlt.	15 Ce qui est a déjà existé; ce qui sera a déjà été; Dieu va rechercher dans ce qui était passé.
16 Láttam továbbá a nap alatt: hogy az ítélet helyén gonoszság, és az igazság helyén igaztalanság van.	16 J’ai vu d’autres choses sous le soleil: à la place du droit on trouve l’injustice; au siège de la justice on trouve le méchant.
17 Azt mondtam magamban: »Az igazat is, a bűnöst is megítéli Isten, mivel mindennek eljön később az ideje.«	17 Et je me suis dit en moi-même: Dieu jugera le juste et le méchant, car il y a temps pour toute chose, et rien n’échappe à son jugement.
18 Ezt mondtam magamban az emberek fiairól: Isten bebizonyítja róluk és megmutatja, hogy olyanok, mint az állatok.	18 Je me suis dit en moi-même, pensant à ce qu’est l’homme: Dieu les met à l’épreuve, il leur montre qu’ils ne sont que des bêtes.
19 Hiszen az ember vége olyan, mint az állatoké, és mindegyikükre ugyanaz a sors várakozik: amint az ember meghal, úgy halnak meg azok is. Mindegyikben egyforma az éltető lehelet, és az embernek nincs többje, mint az állatnak, hiszen minden csak hiúság!	19 Car les fils d’Adam et la bête ont le même sort; la mort est pour l’un comme pour l’autre. Le souffle est le même et l’homme n’a rien de plus que la bête. Voilà encore une chose qui n’a pas de sens,
20 Minden egy helyre vándorol, valamennyien porból lettek és a porba térnek vissza.	20 que tout aille au même endroit. Tout est venu de la poussière, tout est retourné en poussière.
21 Ki tudja, vajon Ádám fiainak éltető lehelete felfelé száll-e, és vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e?	21 Qui dira si pour l’homme le souffle part vers les hauteurs, et si pour la bête il retombe à la terre?
22 Úgy találtam tehát, hogy nincs jobb az embernek, mint hogy örvendjen cselekedeteinek, mert ez az osztályrésze. Ugyan ki adja neki tudtul, mi lesz majd utána?	22 Et j’ai vu que l’homme n’a rien de plus à espérer que de jouir du fruit de ses travaux; telle est sa part. Mais ce qu’il y aura après, qui le lui fera voir?