A példabeszédek könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál.	1 Melius est nomen bonum quam divitiæ multæ ; super argentum et aurum gratia bona.
2 Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta.	2 Dives et pauper obviaverunt sibi : utriusque operator est Dominus.
3 Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik, a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.	3 Callidus vidit malum, et abscondit se ; innocens pertransiit, et afflictus est damno.
4 A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.	4 Finis modestiæ timor Domini, divitiæ, et gloria, et vita.
5 A gonosz útján fegyver és kard van, aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.	5 Arma et gladii in via perversi ; custos autem animæ suæ longe recedit ab eis.
6 Az ifjú a maga életútját követi, s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.	6 Proverbium est : adolescens juxta viam suam ; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.
7 A gazdag uralkodik a szegényen, s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.	7 Dives pauperibus imperat, et qui accipit mutuum servus est fœnerantis.
8 Aki igazságtalanságot vet, bajt arat, és dölyfének vesszője megsemmisül.	8 Qui seminat iniquitatem metet mala, et virga iræ suæ consummabitur.
9 Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek. Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik, és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.	9 Qui pronus est ad misericordiam benedicetur : de panibus enim suis dedit pauperi. Victoriam et honorem acquiret qui dat munera ; animam autem aufert accipientium.
10 Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály, megszűnik a perpatvar s a szidalom.	10 Ejice derisorem, et exibit cum eo jurgium, cessabuntque causæ et contumeliæ.
11 Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű, aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.	11 Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.
12 Az Úr szemei megőrzik a tudást, s az elvetemült igéi összeomlanak.	12 Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.
13 Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint! Még megölnek az utca közepén!«	13 Dicit piger : Leo est foris ; in medio platearum occidendus sum.
14 Az idegen asszony szája mély verem, akire az Úr haragszik, beleesik.	14 Fovea profunda os alienæ : cui iratus est Dominus, incidet in eam.
15 Dőreség tapad az ifjú szívéhez, a fenyítő pálca azonban leszedi róla.	15 Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinæ fugabit eam.
16 Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát, ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.	16 Qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas, dabit ipse ditiori, et egebit.
17 Hajtsd ide füledet, és hallgasd a bölcsek mondásait, vedd szívedre tanításomat,	17 Inclina aurem tuam, et audi verba sapientium : appone autem cor ad doctrinam meam,
18 mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben, és kiárad majd ajkadra!	18 quæ pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo, et redundabit in labiis tuis :
19 Hogy az Úrba helyezd bizalmadat, a mai napon veled is közlöm.	19 ut sit in Domino fiducia tua, unde et ostendi eam tibi hodie.
20 Harminc mondást írtam le számodra, megfontolással és tudománnyal,	20 Ecce descripsi eam tibi tripliciter, in cogitationibus et scientia :
21 hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket, hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.	21 ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis, respondere ex his illis qui miserunt te.
22 Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény, s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,	22 Non facias violentiam pauperi quia pauper est, neque conteras egenum in porta :
23 mert ügyét az Úr vállalja és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.	23 quia judicabit Dominus causam ejus, et configet eos qui confixerunt animam ejus.
24 Ne barátkozz olyannal, aki indulatos, és ne járj haragos férfival,	24 Noli esse amicus homini iracundo, neque ambules cum viro furioso :
25 hogy el ne tanuld útjait, és kelepcét ne állíts lelkednek.	25 ne forte discas semitas ejus, et sumas scandalum animæ tuæ.
26 Ne légy azok között, akik kezüket adják, hogy tartozásért jótálljanak,	26 Noli esse cum his qui defigunt manus suas, et qui vades se offerunt pro debitis :
27 ha majd nem lesz miből fizetned, miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?	27 si enim non habes unde restituas, quid causæ est ut tollat operimentum de cubili tuo ?
28 El ne mozdítsd a régi határt, amelyet őseid megvontak!	28 Ne transgrediaris terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.
29 Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!	29 Vidisti virum velocem in opere suo ? coram regibus stabit, nec erit ante ignobiles.