A zsoltárok könyve 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Miktám, Dávidtól. Óvj meg engem, Uram, mert tebenned van reményem!	1 A media voz. De David. Guárdame, oh Dios, en ti está mi refugio.
2 Mondom az Úrnak: »Te vagy az én Istenem, nagyobb javam nincsen nálad.«	2 Yo digo a Yahveh: «Tú eres mi Señor. mi bien, nada hay fuera de ti»;
3 A szentekben, a jeles férfiakban, akik a földön vannak, bennük van minden gyönyörűségem.	3 ellos, en cambio, a los santos que hay en la tierra: «¡Magníficos, todo mi gozo en ellos!».
4 Sok gyötrődése van azoknak, akik más istenek után futkosnak. Nem veszek részt véres áldozataikban, nevüket sem veszem ajkamra.	4 Sus ídolos abundan, tras ellos van corriendo. Mas yo jamás derramaré sus libámenes de sangre, jamás tomaré sus nombres en mis labios.
5 Az Úr az én örökségem és kelyhem osztályrésze: te adod vissza örökségemet.	5 Yahveh, la parte de mi herencia y de mi copa, tú mi suerte aseguras;
6 A mérőzsinór pompás részt juttatott nekem, valóban pompás nekem az én örökségem.	6 la cuerda me asigna un recinto de delicias, mi heredad es preciosa para mí.
7 Áldom az Urat, aki értelmet adott nekem, veséim még éjjel is figyelmeztetnek engem.	7 Bendigo a Yahveh que me aconseja; aun de noche mi conciencia me instruye;
8 Szüntelenül az Úr van szemem előtt, meg nem ingok, hisz ő áll jobbomon.	8 pongo a Yahveh ante mí sin cesar; porque él está a mi diestra, no vacilo.
9 Ezért örvend a szívem és ujjong a nyelvem, sőt testem is reménységben pihen:	9 Por eso se me alegra el corazón, mis entrañas retozan, y hasta mi carne en seguro descansa;
10 Mert nem hagyod az alvilágban lelkemet, s nem engeded, hogy szented romlást lásson.	10 pues no has de abandonar mi alma al seol, ni dejarás a tu amigo ver la fosa.
11 Megmutatod nekem az élet útját, az öröm teljességét színed előtt, és a gyönyörűséget jobbodon mindörökké.	11 Me enseñarás el caminó de la vida, hartura de goces, delante de tu rostro, a tu derecha, delicias para siempre.