Jób könyve 23

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 Rispose Iob, e disse:
2 »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.	2 Ora in verità è nella amaritudine la mia parola, e la mano della mia piaga aggravata è sopra lo pianto mio.
3 Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!	3 Chi mi darae ch' io lo conoschi, e trovi lui, e venghi insino alla sedia sua?
4 Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;	4 Porrò dinanzi a lui lo giudicio, e la bocca mia sì empiroe di reprensione,
5 ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!	5 acciò ch' io sappia le parole che risponderae a me, e intenda quello che favellerae a me.
6 Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!	6 Io non voglio che con molta fortezza elli contenda meco, nè colla quantità della sua grandezza prema me.
7 Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.	7 Proponga la equità contro a me, e verrà alla vittoria lo mio giudicio.
8 Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,	8 Se ad oriente andrò, non appare; se ad occidente, non lo intenderò.
9 ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!	9 Se alla parte sinistra, che farò? non piglierò lui; se io mi volgerò alla diritta, io non vederò lui.
10 Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.	10 Elli sa veramente la via mia, e proverae me, come l'oro che passa per lo fuoco.
11 Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,	11 Gli andamenti suoi seguitò lo mio piede; la sua via guardai, e non mi partii da quella.
12 nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.	12 E non mi partii dai comandamenti de' suoi labbri, e nel mio seno riposi le parole della sua bocca.
13 De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,	13 Certo elli è solo, e niuno puote rivolgere li suoi pensieri; e l'anima sua, ciò che ella volle, quello fece.
14 mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.	14 Quando averae compiuto in me la sua volontade, e altre molte cose simiglianti apparecchiate sono a lui.
15 Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.	15 E perciò dalla faccia sua sono turbato; e considerante lui, sono sollecitato con la paura.
16 Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,	16 Iddio umilioe il cuore mio, e l' Onnipotente conturbò me.
17 mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.	17 Non son ancora perito per le soprastanti tenebre, e la oscuritade non coperse la faccia mia.