Kivonulás könyve 30

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Készíts továbbá akácfából egy oltárt az illatáldozatok bemutatásához:	1 Facies quoque altare ad adolendum thymiama de lignis acaciae
2 hosszúsága egy könyök, szélessége szintén egy, tehát négyzet alakú, magassága pedig két könyök legyen. Szarvai magából az oltárból jöjjenek elő.	2 habens cubitum longitudinis et alterum latitudinis, id est quadrangulum, et duos cubitos in altitudine; cornua ex ipso procedent.
3 Ezt aztán vond be színarannyal – a rostélyát is, körös-körül a falait is, és a szarvait is. Helyezz rá körös-körül aranyszegélyt,	3 Vestiesque illud auro purissimo, tam craticulam eius quam parietes per circuitum et cornua. Faciesque ei coronam aureolam per gyrum
4 a szegély alá pedig mindkét oldalon két aranykarikát, hogy rudakat lehessen dugni beléjük, és hordozni lehessen az oltárt.	4 et duos anulos aureos sub corona in duobus lateribus, ut mittantur in eos vectes, et altare portetur.
5 Készítsd el a rudakat is akácfából, és vond be őket arannyal.	5 Ipsos quoque vectes facies de lignis acaciae et inaurabis.
6 Aztán tedd az oltárt az elé a függöny elé, amely a bizonyság ládája és a bizonyságot fedő kegyelemtábla előtt függ, ahonnan majd szólok hozzád.	6 Ponesque altare contra velum, quod ante arcam pendet testimonii, coram propitiatorio, quo tegitur testimonium, ubi conveniam ad te.
7 Áron pedig égessen rajta jó illatú füstölőszert: égessen rajta reggel, amikor előkészíti a mécseseket,	7 Et adolebit incensum super eo Aaron suave fragrans mane. Quando componet lucernas, incendet illud;
8 és égessen estefelé is, amikor feltölti őket. Szüntelen égő illatáldozat legyen ez részetekről az Úr előtt, nemzedékről nemzedékre.	8 et quando collocabit eas ad vesperum, uret thymiama sempiternum coram Domino in generationes vestras.
9 Más összetételű füstölőszert, egészen elégő áldozatot és ételáldozatot ne mutassatok be rajta, és italáldozatot se öntsetek rá.	9 Non offeretis super eo thymiama compositionis alterius nec holocaustum nec oblationem, nec libabitis libamina.
10 Évente egyszer pedig könyörögjön Áron ennek az oltárnak a szarvai felett a bűnért való áldozat vérével, és végezzen engesztelést rajta, nemzedékről nemzedékre közöttetek. Legyen szent az Úrnak.«	10 Et expiabit Aaron super cornua eius semel per annum in sanguine sacrificii pro peccato; et placabit super eo in generationibus vestris: sanctum sanctorum erit Domino ”.
11 Aztán így szólt az Úr Mózeshez:	11 Locutusque est Dominus ad Moysen dicens:
12 »Amikor majd szám szerint összeírod Izrael fiainak összességét, adjon mindegyikük váltságot életéért az Úrnak, hogy ne legyen rajtuk csapás, amikor megszámlálják őket.	12 “ Quando tuleris summam filiorum Israel iuxta numerum, dabunt singuli pretium expiationis pro animabus suis Domino; et non erit plaga in eis, cum fuerint recensiti.
13 Ezt kell adnia mindenkinek, akinek a nevét felveszik: fél sékelt a szentély súlyegysége szerint – egy sékelben húsz gera van –, fél sékelt ajánljon fel az Úrnak.	13 Hoc autem dabit omnis, qui transit ad censum, dimidium sicli iuxta mensuram sanctuarii ­ siclus viginti obolos habet ­; media pars sicli offeretur Domino.
14 Akit számbavesznek, húszesztendőstől fölfelé, ezt a váltságot adja meg.	14 Qui habetur in numero a viginti annis et supra, dabit pretium;
15 A gazdag ne adjon többet fél sékelnél, és a szegény se kevesebbet.	15 dives non addet ad medium sicli, et pauper nihil minuet, quando dabitis oblationem Domino in expiationem animarum vestrarum.
16 Te pedig vedd a pénzt, amelyet Izrael fiai adnak, és fordítsd azt a bizonyság sátrának szolgálatára, hogy emlékeztetőjük legyen az az Úr előtt, és ő megkegyelmezzen életüknek.«	16 Susceptamque expiationis pecuniam, quae collata est a filiis Israel, trades in usus tabernaculi conventus, ut sit monumentum eorum coram Domino et propitietur animabus illorum ”.
17 Aztán így szólt az Úr Mózeshez:	17 Locutusque est Dominus ad Moysen dicens:
18 »Készíts majd rézből egy mosdómedencét, valamint egy hozzávaló talapzatot, tedd a bizonyság sátra és az oltár közé, és tölts bele vizet.	18 “ Facies et labrum aeneum cum basi aenea ad lavandum; ponesque illud inter tabernaculum conventus et altare. Et, missa aqua,
19 Ebből mossák meg Áron és fiai a kezüket és lábukat,	19 lavabunt in eo Aaron et filii eius manus suas ac pedes.
20 amikor bemennek a bizonyság sátrába, vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy rajta illatáldozatot mutassanak be az Úrnak,	20 Quando ingressuri sunt tabernaculum conventus, lavabunt se aqua, ne moriantur; vel quando accessuri sunt ad altare, ut ministrent, ut adoleant victimam Domino.
21 – nehogy halállal lakoljanak. Örök törvény legyen ez számára és utódai számára nemzedékről nemzedékre.«	21 Et lavabunt manus et pedes, ne moriantur: legitimum sempiternum erit, ipsi et semini eius per successiones ”.
22 Aztán így szólt az Úr Mózeshez:	22 Locutusque est Dominus ad Moysen
23 »Végy ezután fűszereket: ötszáz sékel finom mirhazsengét, félannyi, azaz kétszázötven sékel fahéjat, ugyancsak kétszázötven sékel illatos nádat,	23 dicens: “ Sume tibi aromata prima myrrhae electae quingentos siclos et cinnamomi boni odoris medium, id est ducentos quinquaginta siclos, calami suave olentis similiter ducentos quinquaginta,
24 és ötszáz sékel kassziát, a szentély súlyegysége szerint, végül egy hín mennyiségű faolajat.	24 casiae autem quingentos siclos, in pondere sanctuarii, olei de olivetis mensuram hin.
25 Készíts belőle kenethez való szent olajat, kenetet a kenetkészítők mestersége szerint.	25 Faciesque unctionis oleum sanctum, unguentum compositum opere unguentarii; unctionis oleum sanctum erit.
26 Ezzel aztán kend meg a bizonyság sátrát, a szövetség ládáját,	26 Et unges ex eo tabernaculum conventus et arcam testamenti
27 az asztalt és eszközeit, a mécstartót és eszközeit, az illatáldozat oltárát	27 mensamque cum vasis suis, candelabrum et utensilia eius, altaria thymiamatis
28 és az egészen elégő áldozatét, s minden eszközt, amely szolgálatukhoz tartozik.	28 et holocausti et universam supellectilem, quae ad cultum eorum pertinet, et labrum cum basi sua.
29 Így szenteld meg mindezt, és szentek lesznek: aki hozzájuk ér, szentté válik.	29 Sanctificabisque omnia, et erunt sancta sanctorum: qui tetigerit ea, sanctificabitur.
30 Kend fel és szenteld meg ezzel Áront és fiait is, hogy papjaimmá legyenek.	30 Aaron et filios eius unges sanctificabisque eos, ut sacerdotio fungantur mihi.
31 Izrael fiainak pedig mondd: Nekem szentelt kenet olaja legyen ez közöttetek nemzedékről nemzedékre.	31 Filiis quoque Israel dices: Hoc oleum unctionis sanctum erit mihi in generationes vestras.
32 Senki se kenje meg ezzel a testét, és ennek összetétele szerint másikat ne készítsetek, mert szent ez, és szentnek számítson előttetek.	32 Caro hominis non ungetur ex eo, et iuxta compositionem eius non facietis aliud, quia sanctum est et sanctum erit vobis.
33 Mindaz, aki ugyanilyet készít, vagy ebből idegen embernek ad, irtassék ki népéből.«	33 Homo quicumque tale composuerit et dederit ex eo super alienum, exterminabitur de populo suo ”.
34 Az Úr ezután azt mondta Mózesnek: »Végy ismét fűszereket: mirhazsengét, ónixot, jó illatú galbánt, fehér tömjént – egyenlő mennyiségű legyen valamennyi –	34 Dixitque Dominus ad Moysen: “ Sume tibi aromata, stacten et onycha, galbanum boni odoris et tus lucidissimum; aequalis ponderis erunt omnia.
35 és készíts a kenetkészítők mestersége szerint jól összevegyített, tiszta és szentelésre alkalmas füstölőszert.	35 Faciesque thymiama compositum opere unguentarii, sale conditum et purum et sanctum.
36 Aztán törd az egészet finom porrá, és tégy belőle a bizonyság sátra elé, ahol majd megjelenek neked. Szent legyen előttetek ez a füstölőszer:	36 Cumque in tenuissimum pulverem ex parte contuderis, pones ex eo coram testimonio in tabernaculo conventus, in quo conveniam ad te: sanctum sanctorum erit vobis thymiama.
37 ilyen keveréket a saját használatra ne készítsetek, mert az Úrnak szentelt dolog ez.	37 Talem compositionem non facietis in usus vestros, quia tibi sanctum erit pro Domino;
38 Mindaz, aki ilyet készít, hogy élvezze illatát, irtassék ki népéből.«	38 homo quicumque fecerit simile, ut odore illius perfruatur, peribit de populis suis ”.