Krónikák második könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Jozafát tehát igen gazdag és híres volt, és sógorságra lépett Áchábbal.	1 Jehoshaphat therefore had wealth and glory in abundance; but he became related to Ahab by marriage.
2 Néhány esztendő múlva le is ment hozzá Szamariába. Megérkezésekor Ácháb igen sok kost és marhát vágatott neki s a vele jött népnek, és rábeszélte, hogy vonuljon fel vele Rámót-Gileád ellen.	2 After some years he went down to Ahab at Samaria; Ahab offered numerous sheep and oxen for him and the people with him, and persuaded him to go up against Ramoth-gilead.
3 Azt mondta Ácháb, Izrael királya, Jozafátnak, Júda királyának: »Gyere velem Rámót-Gileád ellen.« Ő azt felelte neki: »Úgy akarom, ahogy te, amint a te néped, úgy akarja az én népem is: veled leszünk a harcban.«	3 Ahab, king of Israel, asked Jehoshaphat, king of Judah, "Will you come with me to Ramoth-gilead?" "You and I are as one," was his answer; "your people and my people as well. We will be with you in the battle."
4 Majd azt mondta Jozafát Izrael királyának: »Kérdezd meg kérlek tüstént az Úr szavát.«	4 But Jehoshaphat also said to the king of Israel, "Seek the word of the LORD at once."
5 Erre Izrael királya egybegyűjtött a próféták közül négyszáz embert és megkérdezte tőlük: »Elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjunk nyugton?« Azok azt felelték: »Menj fel, és Isten azt a király kezébe adja.«	5 The king of Israel gathered his prophets, four hundred in number, and asked them, "Shall we go to attack Ramoth-gilead, or shall I refrain?" "Go up," they answered. "God will deliver it over to the king."
6 Jozafát azonban így szólt: »Nincs-e itt az Úr valamelyik prófétája, hogy tőle is kérdezősködhessünk?«	6 But Jehoshaphat said, "Is there no other prophet of the LORD here whom we may consult?"
7 Izrael királya erre így válaszolt Jozafátnak: »Van itt egy ember, akitől megkérdezhetnénk az Úr akaratát, de én gyűlölöm őt, mert nem jövendöl nekem jót, hanem mindig csak rosszat; ez Mikeás, Jemla fia.« Ezt mondta erre Jozafát: »Ne beszélj így, király.«	7 The king of Israel answered Jehoshaphat, "There is still another through whom we may consult the LORD, but I hate him, for he prophesies not good but always evil about me. That is Micaiah, son of Imlah." Jeshoshaphat said, "Let not your Majesty speak of evil against you."
8 Erre Izrael királya odaszólított egy udvari szolgát s mondta neki: »Hívd ide gyorsan Mikeást, Jemla fiát.«	8 So the king of Israel called an official, to whom he said, "Get Micaiah, son of Imlah, at once."
9 Ezalatt mindketten, Izrael királya és Jozafát, Júda királya, királyi díszbe öltözötten trónusukon ültek. A Szamaria kapuja mellett levő térségen ültek és a próféták valamennyien prófétáltak előttük.	9 The king of Israel and King Jehoshaphat of Judah were seated each on his throne, clothed in their robes of state on a threshing floor at the entrance of the gate of Samaria, and all the prophets were prophesying before them.
10 Cidkija, Kánaána fia, vasszarvakat is készített magának, és azt mondta: »Ezt üzeni az Úr: Ilyenekkel ökleled majd Szíriát, amíg csak el nem tiprod.«	10 Zedekiah, son of Chenaanah, made iron horns for himself and said: "The LORD says, 'With these you shall gore Aram until you have destroyed them.'"
11 Valamennyi próféta is hasonlóképpen prófétált és azt mondta: »Vonulj csak fel Rámót-Gileád ellen, és sikered lesz, s az Úr a király kezébe adja.«	11 The other prophets prophesied in the same vein, saying: "Go up to Ramoth-gilead. You shall succeed; the LORD will deliver it over to the king."
12 Eközben az a követ, aki elment, hogy elhívja Mikeást, azt mondta neki: »Íme, valamennyi próféta egyhangúlag jót jövendöl a királynak: kérlek tehát, hogy a te szavad se térjen el tőlük, s szólj kedvező dolgokat.«	12 The messenger who had gone to call Micaiah said to him: "Look now, the prophets unanimously predict good for the king. Let your word, like each of theirs, predict good."
13 Mikeás azt felelte neki: »Az Úr életére mondom, hogy azt fogom mondani, amit Istenem mond majd nekem.«	13 "As the LORD lives," Micaiah answered, "I will say what my God tells me."
14 Amikor aztán a királyhoz ért, a király így szólt hozzá: »Mikeás, elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjunk nyugton?« Ő azt felelte neki: »Vonuljatok csak fel: minden szerencsésen megy majd végbe, s az ellenség a kezedbe kerül.«	14 When he came to the king, the king said to him, "Micaiah, shall we go to fight against Ramoth-gilead, or shall I refrain?" "Go up," he answered, "and succeed; they will be delivered into your power."
15 Erre a király így szólt: »Ismételten s ismételten eskü alatt kényszerítelek, hogy ne mondj nekem az Úr nevében mást, csak azt, ami igaz.«	15 But the king said to him, "How many times must I adjure you to tell me nothing but the truth in the name of the LORD?"
16 Erre ő így szólt: »Azt láttam, hogy egész Izrael szétszóródott a hegyekben, mint a pásztor nélküli juhnyáj, s az Úr azt mondta: Nincs ezeknek uruk: térjen vissza mindenki békességben házába.«	16 Then Micaiah answered: "I see all Israel scattered on the mountains, like sheep without a shepherd, and the LORD saying, 'These have no master!' Let each of them go back home in peace.'"
17 Izrael királya erre ezt mondta Jozafátnak: »Nem megmondottam neked, hogy nem jövendöl ez nekem jót, hanem csak rosszat?«	17 The king of Israel said to Jehoshaphat, "Did I not tell you that he prophesies no good about me, but only evil?"
18 Ő pedig folytatta: »Halljátok tehát az Úr szavát. Láttam az Urat, amint királyi székében ült, s jobbról s balról mellette állt az egész mennyei sereg,	18 But Micaiah continued: "Therefore hear the word of the LORD: I saw the LORD seated on his throne, with the whole host of heaven standing by to his right and to his left.
19 és az Úr azt mondta: ‘Ki szedné rá Áchábot, Izrael királyát arra, hogy felmenjen és elessék Rámót-Gileádnál?’ Amíg az egyik így, a másik amúgy beszélt,	19 The LORD asked, 'Who will deceive Ahab, king of Israel, so that he will go up and fall at Ramoth-gilead?' And one said this, another that,
20 előlépett a lélek, s megállott az Úr előtt és így szólt: ‘Én rászedem!’ Az Úr megkérdezte: ‘Mivel szeded rá?’	20 until a spirit came forward and presented himself to the LORD, saying, 'I will deceive him.' The LORD asked, 'How?'
21 Erre ő azt felelte: ‘Kimegyek s hazug lélek leszek valamennyi prófétája szájában.’ Az Úr ekkor azt mondta: ‘Szedd rá, sikerülni fog, menj csak ki és tégy úgy!’	21 He answered, 'I will go forth and become a lying spirit in the mouths of all his prophets.' The LORD agreed: 'You shall succeed in deceiving him. Go forth and do this.'
22 Nos tehát, íme, az Úr a hazugság lelkét adta valamennyi prófétád szájába, de az Úr rosszat mondott ki rólad.«	22 So now the LORD has put a lying spirit in the mouths of these your prophets, but the LORD himself has decreed evil against you."
23 Odalépett ekkor Cidkija, Kánaána fia, arcul ütötte Mikeást, és azt mondta: »Merre ment el az Úr lelke tőlem, hogy neked szóljon?«	23 Thereupon Zedekiah, son of Chenaanah, came up and slapped Micaiah on the cheek, saying, "Which way did the spirit of the LORD go when he left me to speak to you?"
24 Mikeás erre ezt mondta: »Meglátod majd te magad azon a napon, amikor kamrából kamrába fogsz menekülni, hogy elbújhass.«	24 "You shall find out," Micaiah replied, "on that day when you enter an innermost chamber to hide."
25 Erre Izrael királya parancsot adott és azt mondta: »Vegyétek Mikeást és vigyétek őt Ámonhoz, a város parancsnokához s Joáshoz, Amelek fiához,	25 The king of Israel then said: "Seize Micaiah and take him back to Amon, prefect of the city, and to Joash the king's son,
26 és mondjátok: Ezt üzeni a király: Vessétek tömlöcbe ezt az embert és csak kevés kenyeret s kevés vizet adjatok neki, amíg én békességgel vissza nem térek.	26 and say, 'This is the king's order: Put this man in prison and feed him scanty rations of bread and water until I return in safety!'"
27 Erre Mikeás így szólt: Ha te békességgel visszatérsz, akkor nem szólt általam az Úr! Majd hozzá tette: Halljátok népek mindnyájan!«	27 But Micaiah said, "If ever you return in safety, the LORD has not spoken through me." And he said, "Hear, O peoples, all of you!"
28 Fel is vonult Izrael királya és Jozafát, Júda királya Rámót-Gileád ellen.	28 The king of Israel and King Jehoshaphat of Judah went up to Ramoth-gilead
29 Ekkor Izrael királya azt mondta Jozafátnak: »Megváltoztatom ruhámat, s úgy megyek a harcba, te azonban csak öltsd fel saját ruháidat.« Izrael királya meg is változtatta ruháit, és elment a harcba.	29 and the king of Israel said to Jehoshaphat, "I will go into battle disguised, but you put on your own clothes." So the king of Israel disguised himself and they entered the fray.
30 Szíria királya azonban parancsot adott lovassága vezéreinek: »Ne harcoljatok se kicsi, se nagy ellen, hanem csak egyedül Izrael királya ellen.«	30 Meanwhile, the king of Aram had given his chariot commanders the order, "Fight with no one, small or great, except the king of Israel."
31 Ennek következtében, amikor a lovasság vezérei meglátták Jozafátot, azt mondották: »Ez Izrael királya.« Azzal körülvették őt a harcosok, de ő az Úrhoz kiáltott, és ő megsegítette őt s eltérítette őket tőle.	31 When the commanders saw Jehoshaphat, they exclaimed, "That must be the king of Israel!" and shifted to fight him. But Jehoshaphat cried out and the LORD helped him; God induced them to leave him.
32 Amikor ugyanis látták a lovasság vezérei, hogy ő nem Izrael királya, elhagyták.	32 The chariot commanders became aware that he was not the king of Israel and gave up their pursuit of him.
33 Történetesen azonban valaki a népből csak úgy találomra kilőtte nyilát és eltalálta vele Izrael királyát a nyakszirt és a vállak között. Erre ő azt mondta szekérvezetőjének: »Fordulj meg és vigyél ki engem a csatasorból, mert megsebesültem.«	33 Someone, however, drew his bow at random and hit the king of Israel between the joints of his breastplate. He ordered his charioteer, "Rein about and take me out of the ranks, for I am disabled."
34 Aznap vége is lett a harcnak. Izrael királya azonban ott állt a szekerén a szírekkel szemben egészen estig és napnyugtakor meghalt.	34 The battle grew fierce during the day, and the king of Israel braced himself up on his chariot facing the Arameans until evening. He died as the sun was setting.