Királyok második könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ahhoz az asszonyhoz pedig, akinek fiát feltámasztotta, Elizeus ezt mondta: »Kelj fel s eredj el házanépeddel együtt s tartózkodj ott, ahol tudsz, mert az Úr éhínséget hívott elő, s az hét esztendeig jön az országra.«	1 And Eliseus spoke to the woman, whose son he had restored to life, saying: Arise, and go thou and thy household, and sojourn wheresoever thou canst find: for the Lord hath exiled a famine, and it shall come upon the land seven years.
2 Erre az felkelt s az Isten emberének szava szerint cselekedett: elment ugyanis házanépével együtt s a filiszteusok földjén tartózkodott hosszú ideig.	2 And she arose, and did according to the word of the man of God: and going with her household, she sojourned in the land of the Philistines many days.
3 Amikor aztán elmúlt a hét esztendő, visszatért az asszony a filiszteusok földjéről s elment, hogy panaszt emeljen a királynál háza és szántóföldjei miatt.	3 And when the seven years were ended, the woman returned out of the land of the Philistines, and she went forth to speak to the king for her house, and for her lands.
4 A király éppen Giezivel, az Isten emberének legényével beszélt s azt mondta: »Beszéld el nekem mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus művelt.«	4 And the king talked with Giezi, the servant of the man of God, saying: Tell me all the great things that Eliseus hath done.
5 Amikor ő éppen azt beszélte el a királynak, hogy mi módon támasztotta fel a halottat, megjelent az asszony, akinek életre keltette fiát s a királyhoz kiáltott háza és szántóföldjei miatt. Azt mondta ekkor Giezi: »Uram király, ez az az asszony s ez az a fia, akit feltámasztott Elizeus.«	5 And when he was telling the king how he had raised one dead to life, the woman appeared, whose son he had restored to life, crying to the king for her house, and her lands. And Giezi said: My lord O king, this is the woman, and this is her son, whom Eliseus raised to life.
6 Erre megkérdezte a király az asszonyt s az elbeszélte neki a dolgot. Erre a király mellé adott egy udvari tisztet, s ezt mondta: »Adasd vissza neki mindenét, meg a szántóföldjeinek minden jövedelmét attól a naptól kezdve, hogy elhagyta az országot mindmáig.«	6 And the king asked the woman: and she told him. And the king appointed her an eunuch, saying: Restore her all that is hers, and all the revenues of the lands, from the day that she left the land, to this present.
7 Majd elment Elizeus Damaszkuszba. Ekkor Ben-Hadad, Szíria királya éppen beteg volt. Amikor hírül vitték neki s azt mondták: »Idejött az Isten embere«,	7 Eliseus also came to Damascus, and Benadad king of Syria was sick: and they told him, saying: The man of God is come hither.
8 azt mondta a király Házaélnek: »Végy magadhoz ajándékot s eredj az Isten embere elé s kérdezd meg általa az Urat: Kilábolok-e ebből a betegségemből?«	8 And the king said to Hazael: Take with thee presents, and go to meet the man of God, and consult the Lord by him, saying: Can I recover of this my illness?
9 Házaél elé is ment, vitt magával ajándékot s mindenféle damaszkuszi jókat, negyven teve terhét. Amikor aztán elé állt, azt mondta: »Fiad, Ben-Hadad, Szíria királya küldött engem hozzád ezzel a kérdéssel: Meggyógyulok-e ebből a betegségemből?«	9 And Hazael went to meet him, taking with him presents, and all the good things of Damascus, the burdens of forty camels. And when he stood before him, he said: Thy son Benadad the king of Syria hath sent me to thee, saying: Can I recover of this my illness?
10 Azt mondta erre neki Elizeus: »Eredj s mondd neki: Meggyógyulsz; – ám az Úr azt is megmutatta nekem, hogy halálát leli.«	10 And Eliseus said to him: Go tell him: Thou shalt recover: bat the Lord hath shewn me that he shall surely die.
11 Aztán csak állt ott vele s úgy megrendült, hogy belepirult az arca, végre sírva fakadt az Isten embere.	11 And he stood with him, and was troubled so far as to blush: and the man of God wept.
12 Azt mondta neki Házaél: »Miért sír az én uram?« Ő azt mondta rá: »Mert tudom, mennyi rosszat fogsz tenni Izrael fiainak: erős városaikat lángba borítod, ifjaikat karddal megölöd, kisdedjeiket összezúzod, áldott állapotban levő asszonyaikat felhasítod.«	12 And Hazael said to him: Why doth my lord weep? And he said: Because I know the evil that thou wilt do to the children of Israel. Their strong cities then wilt burn with fire, and their young men thou wilt kill with the sword, and thou wilt dash their children, and rip up their pregnant women.
13 Azt mondta erre Házaél: »Mi vagyok én, a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgot művelhetnék?« Azt mondta erre Elizeus: »Megmutatta nekem az Úr, hogy te leszel Szíria királya.«	13 And Hazael said: But what am I thy servant a dog, that I should do this great thing? And Eliseus said: The Lord hath shewn me that thou shalt be king of Syria.
14 Erre ő eltávozott Elizeustól s elment urához. Ez azt mondta neki: »Mit mondott neked Elizeus?« Ő azt felelte rá: »Azt mondta nekem: ‘Visszanyered egészségedet.’«	14 And when he was departed from Eliseus, he came to his master, who said to him: What saith Eliseus to thee? And he answered: He told me: Thou shalt recover.
15 Másnap aztán vette a takarót, vizet öntött rá, ráterítette arcára és meghalt, s Házaél lett a király helyette.	15 And on the next day he took a blanket, and pouted water on it, and spread it upon his face: and he died, and Hazael reigned in his stead.
16 Jórámnak, Ácháb fiának, Izrael királyának és Jozafátnak, Júda királyának ötödik esztendejében, Jórám, Jozafátnak a fia lett Júda királya.	16 In the fifth year of Joram son of Achab king of Israel, and of Josaphat king of Juda, reigned Joram son of Josaphat king of Juda.
17 Harminckét esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s nyolc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.	17 He was two and thirty years old when he began to reign, and he reigned eight years in Jerusalem.
18 Izrael királyainak útjain járt – úgy, ahogy Ácháb háza járt, mert felesége Ácháb lánya volt –, s azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt.	18 And he walked in the ways of the kings of Israel, as the house of Achab had walked: for the daughter of Achab was his wife: and he did that which was evil in the sight of the Lord.
19 De az Úr nem akarta elveszíteni Júdát, szolgája, Dávid kedvéért, mert megígérte neki, hogy szövétneket ad neki s fiainak minden időben.	19 But the Lord would not destroy Juda, for David his servant's sake, as he had promised him, to give him a light, and to his children always.
20 Az ő napjaiban elszakadt Edom Júdától s királyt állított maga fölé.	20 In his days Edom revolted, from being under Juda, and made themselves a king.
21 Erre Jórám elment Szeírába valamennyi harci szekerével együtt. Éjjel aztán felkelt és megverte az edomitákat, akik őt körülvették a harci szekerek parancsnokaival együtt, népe azonban sátraiba futott.	21 And Joram came to Seira, and all the chariots with him: and he arose in the night, and defeated the Edomites that had surrounded him, and the captains of the chariots, but the people fled into their tents.
22 Így szakadt el Edom Júdától mind a mai napig. Ekkor, ugyanebben az időben szakadt el Libna is.	22 So Edom revolted from being under Juda, unto this day. Then Lobna also revolted at the same time.
23 Jórám egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?	23 But the rest of the acts of Joram, and all that he did, are they not written in the book of the words of the days of the kings of Juda?
24 Amikor aztán Jórám aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük a Dávid-városban, s fia, Ahaszja lett a király helyette.	24 And Joram slept with his fathers, and was buried with them in the city of David, and Ochozias his son reigned in Iris stead.
25 Jórámnak, Ácháb fiának, Izrael királyának tizenkettedik esztendejében lett királlyá Ahaszja, Jórámnak, Júda királyának fia.	25 In the twelfth year of Joram son of Achab king of Israel, reigned Ochozias son of Joram king of Juda.
26 Huszonkét esztendős volt Ahaszja, amikor uralkodni kezdett s egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Omrinak, Izrael királyának volt a lánya, Atáliának hívták.	26 Ochozias was two and twenty years old when he began to reign, and he reigned one year in Jerusalem: the name of his mother was Athalia the daughter of Amri king of Israel.
27 Ácháb házának útjain járt, s azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, éppen úgy, mint Ácháb háza, mert Ácháb házának veje volt.	27 And he walked in the ways of the house of Achab: and he did evil before the Lord, as did the house of Achab: for he was the son in law of the house of Achab.
28 El is ment Jórámmal, Ácháb fiával, hogy hadakozzon Házaél, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba, de a szírek megsebesítették Jórámot.	28 He went also with Joram son of Achab, to fight against Hazael king of Syria in Ramoth Galaad, and the Syrians wounded Joram:
29 Erre ő visszatért, hogy meggyógyíttassa magát, Jezreelbe, mert a szírek megsebesítették őt Rámótnál, amikor Házaél, Szíria királya ellen hadakozott. Erre Ahaszja, Jórám fia, Júda királya lement, hogy meglátogassa Jórámot, Ácháb fiát Jezreelben, mert ott betegeskedett.	29 And he went back to be healed, in Jezrahel: because the Syrians had wounded him in Ramoth when he fought against Hazael king of Syria. And Ochozias the son of Joram king of Juda, went down to visit Joram the son of Achab in Jezrahel, because he was sick there.