Királyok második könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Majd azt mondták a prófétafiak Elizeusnak: »Íme, ez a hely, ahol felügyeleted alatt lakunk, szűk nekünk.	1 The brotherhood of prophets said to Elisha, 'Look, the place where we are living with you is too smal forus.
2 Hadd menjünk el a Jordánhoz s hadd hozzon mindenki az erdőből egy-egy szálfát, hogy ott lakóhelyet építsünk magunknak.« Ő azt mondta: »Menjetek el.«	2 Let us go to the Jordan, then, and each of us cut a beam there, and we will make our living quartersthere.' He replied, 'Go.'
3 Azt mondta erre egyikük: »Gyere azonban te is el szolgáiddal.« Ő felelte: »Elmegyek.«	3 'Be good enough to go with your servants,' one of them said. 'I wil go,' he replied,
4 El is ment velük. Amikor aztán a Jordánhoz jutottak, vágták a fát.	4 and went with them. On reaching the Jordan they began cutting down timber.
5 Történt azonban, hogy amint egyikük egy szálfát kivágott, a fejsze vasa beleesett a vízbe. Erre ő felkiáltott s azt mondta: »Jaj, jaj, jaj, uram, ezt is csak kölcsön kaptam.«	5 But, as one of them was felling his beam, the iron axehead fel into the water. 'Alas, my lord,' heexclaimed, 'and it was a borrowed one too!'
6 Azt mondta erre az Isten embere: »Hova esett?« Amikor az megmutatta neki a helyet, ő levágott egy fadarabot, odahajította s felúszott a vas.	6 'Where did it fal ?' the man of God asked; and he showed him the spot. Then, cutting a stick, Elisha threw it in at that point and made the iron axehead float.
7 Erre azt mondta: »Vedd ki.« Az kinyújtotta kezét s kivette.	7 'Lift it out,' he said; and the man stretched out his hand and took it.
8 Szíria királya pedig hadakozott Izraellel s megállapodott szolgáival: »Ezen és ezen a helyen vessünk lest.«	8 The king of Aram was at war with Israel. He conferred with his officers and said, 'You must attack atsuch and such a place.'
9 Elküldött erre az Isten embere Izrael királyához ezzel az üzenettel: »Vigyázz, ne vonulj át ezen s ezen a helyen, mert ott akarnak lesbe állni a szírek.«	9 Elisha, however, sent word to the king of Israel, 'Be on your guard about such and such a place,because the Aramaeans are going to attack it.'
10 Elküldött tehát Izrael királya arra a helyre, amelyet neki az Isten embere mondott s előre elfoglalta és vigyázott ott magára nem egyszer, sem kétszer.	10 The king of Israel accordingly sent men to the place which Elisha had named. And he kept warning theking, and the king stayed on the alert; and this happened more than once or twice.
11 Felháborodott ezen a dolgon Szíria királyának szíve s összehívta szolgáit és azt mondta: »Miért nem jelentitek nekem, ki az én árulóm Izrael királyánál?«	11 The king of Aram grew very much disturbed over this. He summoned his officers, and said, 'Tel mewhich of you is betraying us to the king of Israel.'
12 Azt mondta erre egyik szolgája: »Nem úgy van az, uram király, de Elizeus próféta, aki Izraelben van, megjelent minden szót Izrael királyának, amelyet te a hálókamrádban beszélsz.«	12 'No one, my lord king,' one of his officers replied. 'It is Elisha, the prophet in Israel. The words you utterin your bedchamber, he reveals to the king of Israel.'
13 Azt mondta erre nekik: »Menjetek s nézzétek meg, hol van, hogy odaküldjek s elfogassam.« Jelentették is neki: »Íme, Dótánban van.«	13 'Go and find out where he is,' the king said, 'so that I can send people to capture him.' Word wasbrought to him, 'He is now in Dothan.'
14 Ekkor lovakat, szekereket és erős csapatokat küldött oda s azok, amikor éjjel megérkeztek, körülvették a várost.	14 So he sent horses and chariots there, and a large force; and these, arriving during the night,surrounded the town.
15 Amikor aztán reggel az Isten emberének szolgája felkelt és kiment, látta a sereget, a lovakat meg a szekereket a város körül s jelentette urának és azt mondta: »Jaj, jaj, jaj, uram, mitévők legyünk?«	15 Next day, Elisha got up early and went out; and there surrounding the town was an armed force withhorses and chariots. 'Oh, my lord,' his servant said, 'what are we to do?'
16 Ő azonban felelte: »Ne félj, mert többen vannak velünk, mint velük.«	16 'Do not be afraid,' he replied, 'for there are more on our side than on theirs.'
17 Majd imádkozott Elizeus és azt mondta: »Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson.« Erre megnyitotta az Úr a legény szemét s az látott: s íme, a hegy tele volt lovakkal s tüzes szekerekkel Elizeus körül.	17 And Elisha prayed. 'Yahweh,' he said, 'open his eyes and make him see.' Yahweh opened theservant's eyes, and he saw the mountain covered in fiery horses and chariots surrounding Elisha.
18 Amikor aztán az ellenség felvonult ellene, Elizeus ismét imádkozott az Úrhoz, ezekkel a szavakkal: »Sújtsd, kérlek, vaksággal e nemzetet.« Erre az Úr azzal sújtotta őket, hogy nem láttak, – Elizeus szava szerint.	18 As the Aramaeans came down towards him, Elisha prayed to Yahweh, 'I beg you to strike these peoplesun-blind.' And, at Elisha's word, he struck them sun-blind.
19 Ekkor Elizeus így szólt hozzájuk: »Nem ez az út s nem ez a város, gyertek utánam s majd megmutatom nektek azt az embert, akit kerestek.« Azzal elvitte őket Szamariába.	19 Then Elisha said to them, 'This is not the road, nor is this the town. Follow me; I shal lead you to theman you are looking for.' But he led them to Samaria.
20 Amikor aztán beértek Szamariába, azt mondta Elizeus: »Uram, nyisd meg a szemüket, hadd lássanak.« Erre megnyitotta az Úr a szemüket s látták, hogy Szamaria közepében vannak.	20 As they entered Samaria, Elisha said, 'Yahweh, open these people's eyes, and let them see.' Yahwehopened their eyes and they saw; they were inside Samaria.
21 Izrael királya, amikor meglátta őket, azt mondta Elizeusnak: »Levágassam-e őket, apám?«	21 When the king of Israel saw them, he said to Elisha, 'Shal I kil them, father?'
22 Ám ő azt mondta: »Ne vágasd le, mert nem kardoddal és íjaddal fogtad el őket, hogy levághatnád őket. Sőt tégy eléjük kenyeret és vizet, hogy egyenek s igyanak s aztán hadd menjenek urukhoz.«	22 'Do not kil them,' he replied. 'Do you kil your own prisoners with sword and bow? Offer them food andwater, so that they can eat and drink, and then let them go back to their master.'
23 Erre ő nagy lakomát készített nekik s miután ettek és ittak, elbocsátotta őket s azok elmentek urukhoz. Ettől kezdve nem jöttek többé a szíriai portyázók Izrael földjére.	23 So the king provided a great feast for them; and when they had eaten and drunk, he sent them off andthey went back to their master. Aramaean raiding parties never invaded the territory of Israel again.
24 Történt pedig ezek után, hogy Ben-Hadad, Szíria királya egybegyűjtötte egész seregét s felment s ostrom alá vette Szamariát.	24 It happened after this that Ben-Hadad king of Aram, mustering his whole army, marched on and laidsiege to Samaria.
25 Erre nagy éhínség támadt Szamariában, mert addig ostromolták, amíg egy szamárfejet nyolcvan ezüstön, egy negyed káb galambtrágyát pedig öt ezüstön adtak.	25 In Samaria there was great famine, and so strict was the siege that the head of a donkey sold foreighty shekels of silver, and one quarter-kab of wild onions for five shekels of silver.
26 Amikor aztán egyszer Izrael királya a várfalon járkált, felkiáltott hozzá egy asszony, s ezt mondta: »Segíts rajtam, uram király.«	26 Now as the king was passing along the city wal , a woman shouted, 'Help, my lord king!'
27 Ő azt mondta: »Ha az Úr nem segít rajtad, én honnan segítselek? A szérűről vagy a sajtóról?« Majd azt mondta neki a király: »Mit akarsz?« Ő azt felelte:	27 'If Yahweh does not help you,' he retorted, 'where can I find help for you? From the threshing-floor?From the winepress?'
28 »Ez az asszony azt mondta nekem: ‘Add ide a fiadat, hogy ma megegyük, holnap aztán megesszük az én fiamat.’	28 Then the king asked, 'What is the matter?' 'This woman here', she answered, 'said to me, "Give upyour son; we will eat him today, and eat my son tomorrow."
29 Megfőztük tehát a fiamat s megettük. Másnap aztán azt mondtam neki: Add ide a fiadat, hogy megegyük. Ő azonban elrejtette fiát.«	29 So we cooked my son and ate him. Next day, I said to her, "Give up your son for us to eat." But shehas hidden her son.'
30 Amikor ezt a király meghallotta, megszaggatta ruháját s tovább ment a várfalon; ekkor az egész nép látta, hogy alul a testén szőrzsákot viselt.	30 On hearing the woman's words, the king tore his clothes; the king was walking on the wal , and thepeople saw that underneath he was wearing sackcloth next his body.
31 Majd azt mondta a király: »Sújtson engem Isten most és mindenkoron, ha Elizeusnak, Sáfát fiának feje ma rajta marad!«	31 'May God bring unnameable ills on me, and worse il s, too,' he said, 'if the head of Elisha son ofShaphat remains on his shoulders today!'
32 Elizeus ekkor a házában ült s körülötte ültek a vének. Odaküldött tehát előre egy embert, de mielőtt még ez a követ odaért volna, ő azt mondta a véneknek: »Tudjátok-e, hogy a gyilkos fia ideküld, hogy fejemet vegyék? Vigyázzatok tehát s ha a követ ideér, zárjátok be az ajtót s ne engedjétek bejönni, mert íme, ura lábának nesze követi őt.«	32 Elisha was sitting in his house, and the elders were sitting with him. The king sent a messenger aheadbut, before the man arrived, Elisha had said to the elders, 'Do you see how this son of a murderer has givenorders to cut off my head? Look, when the messenger comes, shut the door; hold the door against him. Isn't thatthe sound of his master's step behind him?'
33 Még beszélt velük, amikor megjelent a követ, aki hozzá jött és azt mondta: »Íme, ekkora baj származott az Úrtól, mit várjak még az Úrtól?«	33 He was stil actually speaking, when the king arrived and said, 'This misery plainly comes fromYahweh. Why should I stil trust in Yahweh?'