Teremtés könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ezután az Úr megjelent neki Mamre völgyében, amikor a legforróbb napszakban éppen a sátra nyílásában üldögélt.	1 And the Lord appeared to him in the vale of Mambre as he was sitting at the door of his tent, in the very heat of the day.
2 Amint fölemelte szemét, megjelent neki három férfi, s megállt ott a közelében. Amikor észrevette őket, a sátra ajtajából eléjük szaladt, földig borult előttük,
3 és így szólt: »Uram, ha kegyelmet találtam szemed előtt, ne haladj el szolgád mellett!	3 And when he had lifted up his eyes, there appeared to him three men standing near him: and as soon as he saw them he ran to meet them from the door of his tent, and adored down to the ground.
4 Hadd hozzak egy kis vizet, mossátok meg lábatokat, és pihenjetek le a fa alatt!	4 And he said: Lord, if I have found favour in thy sight, pass not away from thy servant:
5 Teszek majd elétek egy falat kenyeret is, hogy felüdítsétek magatokat, aztán továbbmehettek, hiszen azért tértetek erre szolgátok felé!« Azok így szóltak: »Tégy, ahogy mondtad!«	5 But I will fetch a little water, and wash ye your feet, and rest ye under the tree.
6 Besietett erre Ábrahám a sátorba Sárához, és azt mondta neki: »Siess, keverj be három véka lisztlángot, s készíts hamuban sült lepényt!«	6 And I will set a morsel of bread, and strengthen ye your heart, afterwards you shall pass on: for therefore are you come aside to your servant. And they said: Do as thou hast spoken.
7 Maga pedig elfutott a csordához, hozott onnan egy fiatal borjút a javából, odaadta a legénynek, s az sietve elkészítette.	7 Abraham made haste into the tent to Sera, and said to her: Make haste, temper together three measures of flour, and make cakes upon the hearth.
8 Aztán fogta a vajat, a tejet és a borjút, amelyet készíttetett, és eléjük tette, ő maga pedig odaállt melléjük a fa alá.	8 And he himself ran to the herd, and took from thence a calf very tender and very good, and gave it to a young man: who made haste and boiled it.
9 Azok, miután ettek, így szóltak hozzá: »Hol van Sára, a feleséged?« Ő azt felelte: »Itt, benn a sátorban.«	9 He took also butter and milk, and the calf which he had boiled, and set before them: but he stood by them under the tree.
10 Erre az egyikük azt mondta neki: »Egy esztendő múlva, ilyen idő tájban, visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának, a feleségednek.« Amint Sára a sátor ajtaja mögött meghallotta ezt, elnevette magát.	10 And when they had eaten, they said to him: Where is Sara thy wife? He answered: Lo, she is in the tent.
11 Öregek voltak ugyanis mindketten, és élemedett korúak, Sárának megszűntek már megjönni az asszonyi dolgok.	11 And he said to him: I will return and come to thee at this time, life accompanying and Sara thy wife shall have a son. Which when Sara heard, she laughed behind the door of the tent.
12 Nevetett tehát magában, s azt gondolta: »Miután megöregedtem, és az uram is vén, lehet-e még gyönyörben részem?«	12 Now they were both old, and far advanced in years, and it had ceased to be with Sara after the manner of women.
13 Így szólt erre az Úr Ábrahámhoz: »Miért nevetett Sára, s miért mondta: ‘Szülhetek-e még vénasszony létemre?’	13 And she laughed secretly, saying: After I am grown old
14 Túlságosan csodálatos talán bármi is az Úrnak? Amint megmondtam, egy esztendő múlva, ilyen idő tájban, visszatérek hozzád, s fia lesz Sárának.«	14 And the Lord said to Abraham: Why did Sera laugh, saying: Shall I who am an old woman bear a child indeed ?
15 Sára azonban tagadta: »Nem nevettem!« – mert félelmében megrettent. De az Úr azt mondta: »Nem úgy van az, te bizony nevettél!«	15 Is there any thing hard to God? according to appointment I will return to thee at this same time, life accompanying, and Sara shall have a son.
16 Azután a férfiak felkeltek onnan, elindultak, és Szodoma felé fordították a szemüket. Ábrahám is velük ment, hogy elkísérje őket.	16 Sara denied, saying: I did not laugh: for she was afraid. But the Lord said, Nay: but thou didst laugh:
17 Így szólt ekkor az Úr: »Eltitkoljam-e Ábrahám előtt, amit tenni akarok?	17 And when the men rose up from thence, they turned their eyes towards Sodom: and Abraham walked with them, bringing them on the way.
18 Mert ő nagy és igen hatalmas nemzetté lesz, benne nyer áldást a föld minden nemzete.	18 And the Lord said: Can I hide from Abraham what I am about to do:
19 Hiszen azért ismertem meg, hogy megparancsolja fiainak és háza népe utódainak, hogy tartsák meg az Úr útját, és cselekedjenek a jog és az igazság szerint, hogy az Úr így teljesítse Ábrahámért mindazt, amit mondott neki.«	19 Seeing he shall become a great and mighty nation, and in him all the nations of the earth shall be blessed?
20 Azt mondta tehát az Úr: »Szodoma és Gomorra ellen sok a panasz és jajkiáltás, és a bűnük igen súlyos.	20 For I know that he will command his children, and his household after him to keep the way of the Lord, and do judgment and justice: that for Abraham's sake the Lord may bring to effect all the things he hath spoken unto him.
21 Lemegyek hát, és megnézem, hogy megtudjam, vajon teljesen a hozzám szállt kiáltás szerint cselekedtek-e vagy sem!«	21 And the Lord said: The cry of Sodom and Gomorrha is multiplied, and their sin is become exceedingly grievous.
22 Erre a férfiak megfordultak, és lementek Szodomába. Ábrahám azonban továbbra is az Úr előtt maradt.	22 I will go down and see whether they have done according to the cry that is come to me: or whether it be not so, that I may know.
23 Eléje járult, és azt mondta: »Hát elpusztítod az igazat a gonosszal együtt?	23 And they turned themselves from thence, and went their way to Sodom: but Abraham as yet stood before the Lord.
24 Ha ötven igaz van abban a városban, azokat is elpusztítod, s nem kegyelmezel meg annak a helynek az ötven igazért, ha van benne annyi?	24 And drawing nigh he said: Wilt thou destroy the just with the wicked?
25 Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedj, s megöld az igazat a gonosszal együtt, s úgy járjon az igaz, mint a gonosz! Távol legyen tőled! A mindenség Bírája ne tenne igazságot?«	25 If there be fifty just men in the city, shall they perish withal? and wilt thou not spare that place for the sake of the fifty just, if they be therein?
26 Azt mondta erre neki az Úr: »Ha találok Szodoma városában ötven igazat, megkegyelmezek értük az egész helynek.«	26 Far be it from thee to do this thing, and to slay the just with the wicked, and for the just to be in like case as the wicked, this is not beseeming thee: thou who judgest all the earth, wilt not make this judgment.
27 Erre Ábrahám azt válaszolta: »Ha már egyszer elkezdtem, hadd szóljak Uramhoz, noha por és hamu vagyok.	27 And the Lord said to him: If I And in Sodom fifty just within the city, I will spare the whole place for their sake.
28 Hátha öt híja lesz az ötven igaznak? Negyvenötért már eltörlöd az egész várost?« Erre ő azt mondta: »Nem törlöm el, ha találok ott negyvenötöt.«	28 And Abraham answered, and said: Seeing I have once begun, I will speak to my Lord, whereas I am dust and ashes.
29 Erre ismét szólt hozzá: »És ha csak negyven lesz, mit teszel?« Ő azt mondta: »Nem sújtom a negyvenért.«	29 What if there be Ave less than fifty just persons? wilt thou for five and forty destroy the whole city? And he said: I will not destroy it, if I find five and forty.
30 »Kérlek – folytatta –, ne haragudj, Uram, hogy szólok: És ha csak harmincat találsz?« Azt felelte: »Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.«	30 And again he said to him: But if forty be found there, what wilt thou do? He said: I will not destroy it for the sake of forty.
31 »Ha már egyszer elkezdtem – mondta –, hadd szóljak Uramhoz: Hátha csak húsz lesz?« Azt mondta: »Nem pusztítom el a húszért.«	31 Lord, saith he, be not angry, I beseech thee, if I speak: What if thirty shall be found there? He answered: I will not do it, if I And thirty there.
32 »Könyörgök – folytatta –, ne haragudj, Uram, hogy még egyszer szólok: Hátha csak tíz lesz?« Erre azt mondta: »Nem törlöm el a tízért.«	32 Seeing, saith he, I have once begun, I will speak to my Lord. What if twenty be found there? He said: I will not destroy it for the sake of twenty.
33 Amikor az Úr befejezte a beszélgetést Ábrahámmal, az Úr elment, Ábrahám pedig visszatért lakóhelyére.	33 I beseech thee, saith he, be not angry, Lord, if I speak yet once more: What if tell should be found there ? And he said: I will not destroy it for the sake of ten.