Judith 5

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And it was told Holofernes the general of the army of the Assyrians, that the children of Israel prepared themselves to resist, and had shut up the ways of the mountains.	1 Hírül vitték Holofernésznek, az asszír haderő főparancsnokának, hogy Izrael fiai ellenállásra készülnek, megszállták a hegyek hágóit, falakkal erősítették meg a hegyek magaslatait és akadályokat helyeztek el a síkságon.
2 And he was transported with exceeding great fury and indignation, and he called all the princes of Moab and the leaders of Amman.	2 Nagy haragra gerjedt és összehívta Moáb összes főemberét, és Ammon hadvezéreit és a tengerpart minden vezetőjét
3 And he said to them: Tell me what is this people that besetteth the mountains: or what are their cities, and of what sort, and how great: also what is their power, or what is their multitude: or who is the king over their warfare:	3 és így szólt hozzájuk: »Tájékoztassatok engem, Kánaán fiai, miféle nép az, amely a hegyvidéken lakik? Milyenek városaik, melyekben laknak? Milyen erős a serege? Miben van hatalma és ereje, s ki a királyuk és hadseregük vezére?
4 And why they above all that dwell in the east, have despised us, and have not come out to meet us, that they might receive us with peace?	4 A nyugaton lakók közül miért csak ők nem jöttek ki elénk?«
5 Then Achior captain of all the children of Ammon answering, said: If thou vouch safe, my lord, to hear, I will tell the truth in thy sight concerning this people, that dwelleth in the mountains, and there shall not a false word come out of my mouth.	5 Így szólt hozzá Áhior, Ammon fiainak vezére: »Hallgassa meg az én Uram szolgád szájának igéjét, és elmondom neked az igazságot erről a népről, amely közeledben ezen hegyvidéken lakik, és szolgád száját nem hagyja el semmiféle hazugság.
6 This people is of the offspring of the Chaldeans.	6 Ez a nép a káldeaiak ivadéka,
7 They dwelt first in Mesopotamia, because they would not follow the gods of their fathers, who were in the land of the Chaldeans.	7 s azelőtt Mezopotámiában lakott. Mivel nem akarták követni atyáik isteneit, akik a káldeaiak földjén laktak,
8 Wherefore forsaking the ceremonies of their fathers, which consisted in the worship of many gods,	8 ezért letértek atyáik útjáról és az ég Istenét imádták, azt az Istent, akit megismertek. Ezért a káldeaiak kiűzték őket isteneik színe elől, s ők Mezopotámiába menekültek és hosszú ideig ott laktak.
9 They worshipped one God of heaven, who also commanded them to depart from thence, and to dwell in Charan. And when there was a famine over all the land, they went down into Egypt, and there for four hundred years were so multiplied, that the army of them could not be numbered.	9 Istenük azt mondta nekik, hogy hagyják el lakóhelyüket és menjenek Kánaán földjére. Itt telepedtek le és igen sok aranyat, ezüstöt és nyájat szereztek.
10 And when the king of Egypt oppressed them, and made slaves of them to labour in clay and brick, in the building of his cities, they cried to their Lord, and he struck the whole land of Egypt with divers plagues.	10 Lementek Egyiptomba, amikor éhínség tört ki Kánaán földjén, és ott időztek addig, amíg megerősödtek és nagy sokasággá lettek és nemzetségüket nem lehetett megszámlálni.
11 And when the Egyptians had cast them out from them, and the plague had ceased from them, and they had a mind to take them again, and bring them back to their service,	11 Az egyiptomiak ellenük fordultak, agyag- és téglamunkára kényszerítették, megalázták és rabszolgává tették őket.
12 The God of heaven opened the sea to them in their flight, so that the waters were made to stand firm as a wall on either side, and they walked through the bottom of the sea and passed it dry foot.	12 Akkor Istenükhöz kiáltottak, s az megverte Egyiptom egész földjét gyógyíthatatlan sebekkel, s az egyiptomiak elűzték őket maguktól.
13 And when an innumerable army of the Egyptians pursued after them in that place, they were so overwhelmed with the waters, that there was not one left, to tell what had happened to posterity.	13 Isten kiszárította a Vörös-tengert előttük
14 And after they came out of the Red Sea, they abode in the deserts of mount Sina, in which never man could dwell, or son of man rested.	14 és a Sínai és Kádes-Barnea felé vivő útra vezette őket. S ők elűzték mindazokat, akik a pusztában laktak,
15 There bitter fountains were made sweet for them to drink, and for forty years they received food from heaven.	15 s az amoriták földjén telepedtek le és erejükkel kiirtottak minden hesbonitát. Miután átkeltek a Jordánon, elfoglalták az egész hegyvidéket,
16 Wheresoever they went in without bow and arrow, and without shield and sword, their God fought for them and overcame.	16 s kiűzték színük elől a kánaániakat, a ferezitákat, jebuzitákat, szíchemieket és az összes gergezitát és hosszú idő óta ott élnek.
17 And there was no one that triumphed over this people, but when they departed from the worship of the Lord their God.	17 Amíg nem vétkeztek Istenük színe előtt, jó soruk volt, mert velük van Istenük, aki gyűlöli a gonoszságot.
18 But as often as beside their own God, they worshipped any other, they were given to spoil, and to the sword, and to reproach.	18 De amikor letértek az útról, amelyet megszabott nekik, nagyon sokan elpusztultak a sok háborúban és fogságba jutottak idegen földre, Istenük templomát lerombolták, városaikat pedig ellenségeik foglalták el.
19 And as often as they were penitent for having revolted from the worship of their God, the God of heaven gave them power to resist.	19 Most pedig Istenükhöz térve visszajöttek a szétszóratásból, ahova elszéledtek, birtokba vették Jeruzsálemet, ahol a templomuk van és letelepedtek a hegyvidéken, mert az pusztasággá vált.
20 So they overthrew the king of the Chanaanites, and of the Jebusites, and of the Pherezites, and of the Hethites, and of the Hevites, and of the Amorrhites, and all the mighty ones in Hesebon, and they possessed their lands, and their cities:	20 Most pedig uram és parancsolóm, ha van ebben a népben tudatlanság, ha vétkeznek Istenük ellen, vizsgáljuk ki bennük bukásuk okát, akkor vonuljunk ellenük és legyőzzük őket.
21 And as long as they sinned not in the sight of their God, it was well with them: for their God hateth iniquity.	21 Ha azonban nincs gonoszság ebben a népben, akkor óvakodjék uram ettől, mert Uruk és Istenük oltalmazza őket, s mi az egész földön gúny tárgyává leszünk.«
22 And even some years ago when they had revolted from the way which God had given them to walk therein, they were destroyed in battles by many nations, and very many of them were led away captive into a strange land.	22 Történt pedig, hogy amikor Áhior befejezte szavait, méltatlankodni kezdett az egész nép, amely a sátor körül volt. Holofernész főemberei és mindazok, akik a tengerparton és Moábban laktak, azt mondták, hogy darabokra tépik:
23 But of late returning to the Lord their God, from the different places wherein they were scattered, they are come together and are gone up into all these mountains, and possess Jerusalem again, where their holies are	23 »Nem félünk Izrael fiaitól, mert olyan nép, amelynek nincs ereje, sem képessége a kemény ütközetre.
24 Now therefore, my lord, search if there be any iniquity of theirs in the sight of their God: let us go up to them, because their God will surely deliver them to thee, and they shall be brought under the yoke of thy power:	24 Ezért vonuljunk csak fel és csak egy harapás lesz sereged számára, parancsolónk, Holofernész.«
25 But if there be no offense of this people in the sight of their God, we can not resist them, because their God will defend them: and we shall be a reproach to the whole earth.
26 And it came to pass, when Achior had ceased to speak these words, all the great men of Holofernes were angry, and they had a mind to kill him, saying to each other:
27 Who is this, that saith the children of Israel can resist king Nabuchodonosor, and his armies, men unarmed, and without force, and without skill in the art of war?
28 That Achior therefore may know that he deceiveth us, let us go up into the mountains: and when the bravest of them shall be taken, then shall he with them be stabbed with the sword:
29 That every nation may know that Nabuchodonosor is god of the earth, and besides him there is no other.