Genesis 15

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now when these things were done, the word of the Lord came to Abram by a vision, saying: Fear not, Abram, I am thy protector, and thy reward exceeding great.	1 Ezen események után az Úr látomásban beszédet intézett Ábrámhoz, és azt mondta neki: »Ne félj, Ábrám, én az oltalmazód vagyok, és igen nagy lesz a jutalmad!«
2 And Abram said: Lord God, what wilt thou give me? I shall go without children: and the son of the steward of my house is this Damascus Eliezer.	2 Ábrám ekkor megkérdezte: »Uram, Isten, mit adhatnál nekem? Gyermektelenül költözöm én el, s házam gondviselőjének fia, a damaszkuszi Eliézer örökli a házamat!«
3 And Abram added: But to me thou hast not given seed: and lo my servant, born in my house, shall be my heir.	3 Aztán így folytatta Ábrám: »Nem adtál nekem gyermeket, és íme, a házamban született rabszolga lesz az örökösöm!«
4 And immediately the word of the Lord came to him, saying: He shall not be thy heir: but he that shall come out of thy bowels, him shalt thou have for thy heir.	4 De az Úr azt válaszolta neki: »Nem az lesz az örökösöd, hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd!«
5 And he thought him forth abroad, and said to him: Look up to heaven and number the stars, if thou canst. And he said to him: So shall thy seed be.	5 Majd kivezette a szabadba, és azt mondta neki: »Nézz fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha tudod!« Aztán így folytatta: »Éppen ilyen lesz az utódod is.«
6 Abram believed God, and it was reputed to him unto justice.	6 Hitt az Úrnak, s ez igazságul tudatott be neki.
7 And he said to him: I am the Lord who brought thee out from Ur of the Chaldees, to gibe thee this land, and that thou mightest possess it.	7 Ekkor azt mondta neki az Úr: »Én vagyok az Úr, aki kihoztalak a káldeai Úrból, hogy neked adjam ezt a földet birtokul.«
8 But he said: Lord God, whereby may I know that I shall possess it?	8 Ám ő azt válaszolta: »Uram, Isten, miből tudhatnám meg, hogy a birtokom lesz?«
9 And the Lord answered, and said: Take me a cow of three years old, and a she goat of three years, and a ram of three years, a turtle also, and a pigeon.	9 Az Úr erre azt felelte neki: »Hozz nekem egy háromesztendős üszőt, egy háromesztendős kecskét, egy háromesztendős kost, továbbá egy gerlét és egy galambot!«
10 And he took all these, and divided them in the midst, and laid the two pieces of each one against the other; but the birds he divided not.	10 Ekkor ő elhozta mindezeket, középen kettévágta őket, és lerakta a két darabot egymással szembe; a madarakat azonban nem vágta ketté.
11 And the fowls came down upon carcasses, and Abram drove them away.	11 A húsokra ragadozó madarak szálltak, de Ábrám elűzte őket.
12 And when the sun was setting, a deep sleep fell upon Abram, and a great and darksome horror seized upon him.	12 Amikor aztán a nap leszállóban volt, mély álom fogta el Ábrámot, és nagy rettegés és sötétség szállt rá.
13 And it was said unto him: Know thou beforehand that thy seed shall be a stranger in a land not their own, and they shall bring them under bondage, and afflict them four hundred years.	13 Az Úr azt mondta Ábrámnak: »Tudd meg előre, hogy utódod idegenként olyan földön lesz, amely nem az övé. Szolgaságba vetik és sanyargatják őket négyszáz esztendeig.
14 But I will judge the nation which they shall serve, and after this they shall come out with great substance.	14 De a népet, amelynek szolgálni fognak, megítélem majd, s aztán kijönnek onnan nagy vagyonnal.
15 And thou shalt go to thy fathers in peace, and be buried in a good old age.	15 Te azonban békességben térsz meg atyáidhoz, és szép öregségben fognak eltemetni.
16 But in the fourth generation they shall return hither: for as yet the iniquities of the Amorrhites are not at the full until this present time.	16 Utódaid a negyedik nemzedék idején térnek vissza ide, mert mindmáig nem telt még be az amoriták gonoszsága.«
17 And when the sun was set, there arose a dark mist, and there appeared a smoking furnace and a lamp of fire passing between those divisions.	17 Amikor a nap lenyugodott, sűrű sötétség lett. És íme, megjelent egy füstölgő kemence és egy tüzes fáklya, s átvonult a húsdarabok között.
18 That day God made a covenant with Abram, saying: To thy seed will I give this land, from the river of Egypt even to the great river Euphrates.	18 Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, ezekkel a szavakkal: »Utódodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyójától egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig,
19 The Cineans and Cenezites, the Cedmonites,	19 a kenitákat, a kenizitákat, a kedmonitákat,
20 And the Hethites, and the Pherezites, the Raphaim also,	20 a hetitákat és a perizitákat, valamint a ráfaitákat, az amoritákat, a kanániakat, a girgasitákat és a jebuzitákat!«
21 And the Amorrhites, and the Chanaanits, and the Gergesites, and the Jebusites.