Juan 6

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Después de esto, se fue Jesús a la otra ribera del mar de Galilea, el de Tiberíades,	1 Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment.
2 y mucha gente le seguía porque veían las señales que realizaba en los enfermos.	2 Nagy sokaság követte őt, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken művelt.
3 Subió Jesús al monte y se sentó allí en compañía de sus discípulos.	3 Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival.
4 Estaba próxima la Pascua, la fiesta de los judíos.	4 Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.
5 Al levantar Jesús los ojos y ver que venía hacia él mucha gente, dice a Felipe: «¿Donde vamos a comprar panes para que coman éstos?»	5 Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: »Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?«
6 Se lo decía para probarle, porque él sabía lo que iba a hacer.	6 Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni.
7 Felipe le contestó: «Doscientos denarios de pan no bastan para que cada uno tome un poco».	7 Fülöp azt felelte neki: »Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.«
8 Le dice uno de sus discípulos, Andrés, el hermano de Simón Pedro:	8 A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt:
9 «Aquí hay un muchacho que tiene cinco panes de cebada y dos peces; pero ¿qué es eso para tantos?»	9 »Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?«
10 Dijo Jesús: «Haced que se recueste la gente». Había en el lugar mucha hierba. Se recostaron, pues, los hombres en número de unos 5.000.	10 Jézus erre azt mondta: »Telepítsétek le az embereket!« Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát; a férfiak szám szerint mintegy ötezren voltak.
11 Tomó entonces Jesús los panes y, después de dar gracias, los repartió entre los que estaban recostados y lo mismo los peces, todo lo que quisieron.	11 Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak.
12 Cuando se saciaron, dice a sus discípulos: «Recoged los trozos sobrantes para que nada se pierda».	12 Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: »Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!«
13 Los recogieron, pues, y llenaron doce canastos con los trozos de los cinco panes de cebada que sobraron a los que habían comido.	13 Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg.
14 Al ver la gente la señal que había realizado, decía: «Este es verdaderamente el profeta que iba a venir al mundo».	14 Az emberek pedig, látva a csodajelet, amelyet művelt, azt mondták: »Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!«
15 Dándose cuenta Jesús de que intentaban venir a tomarle por la fuerza para hacerle rey, huyó de nuevo al monte él solo.	15 Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.
16 Al atardecer, bajaron sus discípulos a la orilla del mar,	16 Miután beesteledett, tanítványai lementek a tengerre.
17 y subiendo a una barca, se dirigían al otro lado del mar, a Cafarnaúm. Había ya oscurecido, y Jesús todavía no había venido donde ellos;	17 Beszálltak a bárkába, és elindultak a tengeren túlra, Kafarnaumba. Besötétedett már, de Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk.
18 soplaba un fuerte viento y el mar comenzó a encresparse.	18 Mivel nagy szél támadt, a tenger háborgott.
19 Cuando habían remado unos veinticinco o treinta estadios, ven a Jesús que caminaba sobre el mar y se acercaba a la barca, y tuvieron miedo.	19 Amikor mintegy huszonöt vagy harminc stádiumnyira hajóztak, látták, hogy Jézus a tengeren járva a bárkához közeledik, és megrémültek.
20 Pero él les dijo: «Soy yo. No temáis».	20 Ő pedig így szólt hozzájuk: »Én vagyok, ne féljetek!«
21 Quisieron recogerle en la barca, pero en seguida la barca tocó tierra en el lugar a donde se dirigían.	21 Fel akarták őt venni a bárkába, de a bárka azonnal a parthoz érkezett, ahová tartottak.
22 Al día siguiente, la gente que se había quedado al otro lado del mar, vio que allí no había más que una barca y que Jesús no había montado en la barca con sus discípulos, sino que los discípulos se habían marchado solos.	22 Másnap a tömeg, amely a tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el.
23 Pero llegaron barcas de Tiberíades cerca del lugar donde habían comido pan.	23 Jöttek viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután az Úr hálát adott.
24 Cuando la gente vio que Jesús no estaba allí, ni tampoco sus discípulos, subieron a las barcas y fueron a Cafarnaúm, en busca de Jesús.	24 Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek.
25 Al encontrarle a la orilla del mar, le dijeron: «Rabbí, ¿cuándo has llegado aquí?»	25 Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: »Rabbi, mikor jöttél ide?«
26 Jesús les respondió: «En verdad, en verdad os digo: vosotros me buscáis, no porque habéis visto señales, sino porque habéis comido de los panes y os habéis saciado.	26 Jézus azt felelte: »Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.
27 Obrad, no por el alimento perecedero, sino por el alimento que permanece para vida eterna, el que os dará el Hijo del hombre, porque a éste es a quien el Padre, Dios, ha marcado con su sello».	27 Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg.«
28 Ellos le dijeron: «¿Qué hemos de hacer para obrar las obras de Dios?»	28 Erre azt kérdezték tőle: »Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?«
29 Jesús les respondió: «La obra de Dios es que creáis en quien él ha enviado».	29 Jézus azt felelte: »Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.«
30 Ellos entonces le dijeron: «¿Qué señal haces para que viéndola creamos en ti? ¿Qué obra realizas?	30 Erre megkérdezték tőle: »Milyen jelet viszel végbe, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel?
31 Nuestros padres comieron el maná en el desierto, según está escrito: Pan del cielo les dio a comer».	31 Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: ‘A mennyből adott nekik kenyeret enni’« .
32 Jesús les respondió: «En verdad, en verdad os digo: No fue Moisés quien os dio el pan del cielo; es mi Padre el que os da el verdadero pan del cielo;	32 Jézus ezt válaszolta: »Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adott nektek mennyből való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyből való kenyeret.
33 porque el pan de Dios es el que baja del cielo y da la vida al mundo».	33 Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a világnak.«
34 Entonces le dijeron: «Señor, danos siempre de ese pan».	34 Ekkor azt mondták neki: »Uram, mindenkor add nekünk ezt a kenyeret!«
35 Les dijo Jesús: «Yo soy el pan de la vida. El que venga a mí, no tendrá hambre, y el que crea en mí, no tendrá nunca sed.	35 Jézus azt felelte nekik: »Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.
36 Pero ya os lo he dicho: Me habéis visto y no creéis.	36 De mondtam nektek, hogy bár láttatok engem, mégsem hisztek.
37 Todo lo que me dé el Padre vendrá a mí, y al que venga a mí no lo echaré fuera;	37 Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el,
38 porque he bajado del cielo, no para hacer mi voluntad, sino la voluntad del que me ha enviado.	38 mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.
39 Y esta es la voluntad del que me ha enviado; que no pierda nada de lo que él me ha dado, sino que lo resucite el último día.	39 Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon.
40 Porque esta es la voluntad de mi Padre: que todo el que vea al Hijo y crea en él, tenga vida eterna y que yo le resucite el último día».	40 Mert Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon.«
41 Los judíos murmuraban de él, porque había dicho: «Yo soy el pan que ha bajado del cielo».	41 A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mivel azt mondta: »Én vagyok a kenyér, aki a mennyből szálltam alá«,
42 Y decían: «¿No es éste Jesús, hijo de José, cuyo padre y madre conocemos? ¿Cómo puede decir ahora: He bajado del cielo?»	42 és azt mondták: »Nem Jézus ez, József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Hogyan mondja most: ‘A mennyből szálltam alá’?«
43 Jesús les respondió: «No murmuréis entre vosotros.	43 Jézus azt válaszolta nekik: »Ne zúgolódjatok egymás közt!
44 «Nadie puede venir a mí, si el Padre que me ha enviado no lo atrae; y yo le resucitaré el último día.	44 Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza; és én feltámasztom őt az utolsó napon.
45 Está escrito en los profetas: Serán todos enseñados por Dios. Todo el que escucha al Padre y aprende, viene a mí.	45 Meg van írva a prófétáknál: ‘Mindnyájan Isten tanítványai lesznek’ . Mindaz, aki az Atyát hallgatta és elfogadta tanítását, hozzám jön.
46 No es que alguien haya visto al Padre; sino aquel que ha venido de Dios, ése ha visto al Padre.	46 Nem mintha az Atyát látta volna valaki: csak az látta az Atyát, aki Istentől való.
47 En verdad, en verdad os digo: el que cree, tiene vida eterna.	47 Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van.
48 Yo soy el pan de la vida.	48 Én vagyok az élet kenyere.
49 Vuestros padres comieron el maná en el desierto y murieron;	49 Atyáitok mannát ettek a pusztában és meghaltak.
50 este es el pan que baja del cielo, para que quien lo coma no muera.	50 Ez a mennyből alászállott kenyér, hogy aki ebből eszik, ne haljon meg.
51 Yo soy el pan vivo, bajado del cielo. Si uno come de este pan, vivirá para siempre; y el pan que yo le voy a dar, es mi carne por la vida del mundo».	51 Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért.«
52 Discutían entre sí los judíos y decían: «¿Cómo puede éste darnos a comer su carne?»	52 Vitatkozni kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: »Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?«
53 Jesús les dijo: «En verdad, en verdad os digo: si no coméis la carne del Hijo del hombre, y no bebéis su sangre, no tenéis vida en vosotros.	53 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek.
54 El que come mi carne y bebe mi sangre, tiene vida eterna, y yo le resucitaré el último día.	54 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.
55 Porque mi carne es verdadera comida y mi sangre verdadera bebida.	55 Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital.
56 El que come mi carne y bebe mi sangre, permanece en mí, y yo en él.	56 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.
57 Lo mismo que el Padre, que vive, me ha enviado y yo vivo por el Padre, también el que me coma vivirá por mí.	57 Amint engem küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy aki engem eszik, az is általam él.
58 Este es el pan bajado del cielo; no como el que comieron vuestros padres, y murieron; el que coma este pan vivirá para siempre».	58 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog.«
59 Esto lo dijo enseñando en la sinagoga, en Cafarnaúm.	59 Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított.
60 Muchos de sus discípulos, al oírle, dijeron: «Es duro este lenguaje. ¿Quién puede escucharlo?»	60 Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: »Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?«
61 Pero sabiendo Jesús en su interior que sus discípulos murmuraban por esto, les dijo: «¿Esto os escandaliza?	61 Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: »Megbotránkoztat ez titeket?
62 ¿Y cuando veáis al Hijo del hombre subir adonde estaba antes?...	62 Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt?
63 «El espíritu es el que da vida; la carne no sirve para nada. Las palabras que os he dicho son espíritu y son vida.	63 A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.
64 «Pero hay entre vosotros algunos que no creen». Porque Jesús sabía desde el principio quiénes eran los que no creían y quién era el que lo iba a entregar.	64 De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.« Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni.
65 Y decía: «Por esto os he dicho que nadie puede venir a mí si no se lo concede el Padre».	65 Majd hozzátette: »Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.«
66 Desde entonces muchos de sus discípulos se volvieron atrás y ya no andaban con él.	66 Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak vele.
67 Jesús dijo entonces a los Doce: «¿También vosotros queréis marcharos?»	67 Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: »Talán ti is el akartok menni?«
68 Le respondió Simón Pedro: «Señor, ¿donde quién vamos a ir? Tú tienes palabras de vida eterna,	68 Simon Péter azt felelte: »Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi a tieid.
69 y nosotros creemos y sabemos que tú eres el Santo de Dios».	69 Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.«
70 Jesús les respondió: «¿No os he elegido yo a vosotros, los Doce? Y uno de vosotros es un diablo».	70 Jézus azt felelte nekik: »Nem tizenkettőt választottam ki közületek? Egy közületek mégis ördög.«
71 Hablaba de Judas, hijo de Simón Iscariote, porque éste le iba a entregar, uno de los Doce.	71 Ezt pedig Júdásra, az iskarióti Simon fiára értette, mert ez árulója lett, egy a tizenkettő közül.