1 Josué était mort. Les Israélites consultèrent Yahvé: “Qui de nous, dirent-ils, montera le premier à l’attaque contre les Cananéens?” | 1 Józsue halála után megkérdezték Izrael fiai az Urat: »Ki vonuljon fel közülünk elsőként a kánaániak ellen, hogy megkezdje a harcot?« |
2 Yahvé répondit: “C’est Juda qui montera, j’ai livré le pays entre ses mains.” | 2 Az Úr azt felelte: »Júda menjen fel, íme, kezébe adtam a földet.« |
3 Ceux de Juda dirent à leurs frères de Siméon: “Venez nous aider dans notre héritage contre les Cananéens, et à notre tour nous irons vous aider dans votre héritage.” Et ceux de Siméon vinrent les aider. | 3 Azt mondta erre Júda Simeonnak, a testvérének: »Jöjj fel velem sorsszabta földemre, és hadakozz a kánaániak ellen, hogy aztán én is elmenjek veled sors szabta földedre!« Simeon el is ment vele. |
4 Juda monta donc et Yahvé livra entre leurs mains les Cananéens et les Périsites à Bézek: ils écrasèrent 10 000 hommes. | 4 Felvonult tehát Júda, és az Úr a kezükbe adta a kánaániakat és a perizitákat, úgyhogy Bezeknél megvertek tízezer embert. |
5 À Bézek ils rencontrèrent Adoni-Bézek; ils engagèrent le combat et écrasèrent Cananéens et Périsites. | 5 Meglepték ugyanis Bezeknél Adonibezeket, hadakoztak ellene, és megverték a kánaániakat és a perizitákat. |
6 Adoni-Bézek prit la fuite et ils le poursuivirent. Ils le prirent et lui coupèrent les pouces des mains et des pieds. | 6 Adonibezek megfutamodott, de üldözőbe vették és megfogták, és levágták a keze és lába ujjait. |
7 Adoni-Bézek dit alors: “70 rois, avec les pouces des mains et des pieds coupés, ramassaient les miettes sous ma table, Dieu me rend aujourd’hui ce que je leur ai fait.” On l’emmena à Jérusalem et il y mourut. | 7 Azt mondta ekkor Adonibezek: »Hetven király szedegette asztalom alatt az étkek hulladékait, akiknek levágattam kezük s lábuk ujjait. Ahogy én cselekedtem, úgy fizetett nekem Isten.« Aztán elvitték Jeruzsálembe, és ott meghalt. |
8 Les fils de Juda combattirent contre Jérusalem et s’en emparèrent, ils la passèrent au fil de l’épée et incendièrent la ville. | 8 Júda fiai ugyanis hadakoztak Jeruzsálem ellen, bevették, lakóit kardélre hányták, és az egész várost felgyújtották. |
9 Après cela, les fils de Juda descendirent combattre les Cananéens qui habitaient la Montagne, le Négueb et le Bas-Pays. | 9 Aztán lementek, és azok ellen a kánaániak ellen hadakoztak, akik a Hegyvidéken, a Délvidéken és az Alföldön laktak. |
10 Juda marcha contre les Cananéens qui habitaient Hébron (Hébron s’appelait autrefois Kiryat-Arba); ils battirent Chéchaï, Ahiman et Talmaï. | 10 Elment ugyanis Júda azok ellen a kánaániak ellen, akik Hebronban laktak – ennek neve régente Kirját-Arbe volt –, és megverte Sesájt, Áhimánt és Talmájt. |
11 Ils partirent de là combattre contre les habitants de Débir (Débir s’appelait autrefois Kiryat-Séfer). | 11 Onnan aztán tovább ment és Debir lakói ellen vonult. Ennek régi neve Kirját-Széfer (azaz Írások-városa) volt. |
12 Caleb dit alors: “Je donnerai ma fille Aksa en mariage à celui qui attaquera Kiryat-Séfer et s’en emparera.” | 12 Azt mondta ekkor Káleb: »Aki megveri és elpusztítja Kirját-Széfert, annak odaadom lányomat, Áxát feleségül.« |
13 Otniel, fils de Kénaz, frère cadet de Caleb, s’en empara, et c’est à lui qu’il donna sa fille Aksa. | 13 Amikor aztán Otoniel, Kenez fia, Káleb öccse bevette, neki adta Áxát, a lányát feleségül. |
14 Dès qu’elle arriva, il la poussa à demander à son père un champ. Comme elle descendait de son âne, Caleb lui dit: “Que veux-tu?” | 14 Az pedig, amikor hozzáment, rábeszélte a férjét, hogy kérjen az apjától szántóföldet. A férfi leszállt a szamaráról, mire Káleb megkérdezte tőle: »Mi lelt?« |
15 Elle répondit: “Fais-moi plaisir. Puisque tu m’as envoyée dans le pays du Négueb, donne-moi au moins des sources d’eau.” Caleb lui donna donc les Fontaines-d’en-Haut et les Fontaines-d’en-Bas. | 15 Ő így felelt: »Adj nekem búcsúajándékot, mert száraz földet juttattál nekem: adj vízzel öntözöttet is.« Erre Káleb neki adta a felső forrás és az alsó forrás vidékét. |
16 Les fils de Hobab le Kénite, beau-frère de Moïse, montèrent avec les fils de Juda, de la Ville des Palmiers jusqu’au désert de Juda, au sud d’Arad. Là ils s’établirent au milieu du peuple. | 16 Mózes kenita rokonának fiai is felmentek a Pálmák városából Júda fiaival Júda osztályrészének arra a pusztájára, amely Aradtól délre van, és az amalekitákkal laktak. |
17 Juda partit alors avec son frère Siméon. Ils écrasèrent les Cananéens qui habitaient Séfat et lui jetèrent l’anathème, c’est pourquoi on appela la ville Horma. | 17 Júda viszont elment Simeonnal, a testvérével, s közösen megverték azokat a kánaániakat, akik Szefaátban laktak. Megölték őket, ezért a várost elnevezték Hormának (azaz Átkozottnak). |
18 Juda ne s’empara pas de Gaza et de son territoire, ni d’Ashkélon et de son territoire, ni d’Ékron et de son territoire. | 18 Aztán Júda bevette Gázát, határával együtt, továbbá Askalont és Akkaront határukkal együtt. |
19 Juda se rendit maître de la montagne avec l’aide de Yahvé, mais il ne put chasser les habitants de la plaine, car ils avaient des chars de fer. | 19 Az Úr tehát Júdával volt, s ő elfoglalta a Hegyvidéket. A Völgy lakóit azonban nem tudta elpusztítani, mert azoknak sok kaszás-szekerük volt. |
20 Comme Moïse l’avait ordonné, on donna Hébron à Caleb; il en chassa les trois fils d’Anak. | 20 Hebront Kálebnek adták, amint Mózes megparancsolta, s ő eltörölte belőle Enák három fiát. |
21 Quant aux Jébusites qui habitaient Jérusalem, les fils de Benjamin ne les dépossédèrent pas, et jusqu’à ce jour les Jébusites habitent Jérusalem avec les fils de Benjamin. | 21 Benjamin fiai azonban nem pusztították el a jebuzitákat, Jeruzsálem lakóit, így a jebuziták ott maradtak Benjamin fiai között Jeruzsálemben mind a mai napig. |
22 Les gens de la maison de Joseph firent une expédition contre Béthel, et Yahvé était avec eux. | 22 Felvonult József háza is Bétel ellen, és az Úr velük volt. |
23 Ils montèrent leur camp devant Béthel (la ville s’appelait autrefois Louz). | 23 Amikor ugyanis körülvették a várost – azt azelőtt Lúzának hívták –, |
24 Les guetteurs virent un homme qui sortait de la ville et ils lui dirent: “Montre-nous par où on peut entrer dans la ville, et nous te ferons grâce.” | 24 megláttak egy embert, aki a városból jött ki, és azt mondták neki: »Mutasd meg nekünk a város bejáróját, akkor irgalmasságot cselekszünk veled.« |
25 Il leur montra donc comment entrer dans la ville. Ils la passèrent au fil de l’épée, mais ils laissèrent aller cet homme avec toute sa famille. | 25 Amikor megmutatta nekik, kardélre hányták a várost, de azt az embert és egész rokonságát elbocsátották. |
26 L’homme alla au pays des Hittites et il y construisit une ville qu’il appela Louz (c’est le nom qu’elle porte encore aujourd’hui). | 26 Amikor elbocsátották, az elment a hetiták földjére, ott várost épített, és elnevezte Lúzának; így is hívják azt mind a mai napig. |
27 Manassé ne put s’emparer de la ville de Beth-Chéan, ni de ses dépendances; de même à Tanak, à Dor, à Yibléam et à Méguiddo: les Cananéens s’obstinèrent à rester dans ce pays. | 27 Manassze azonban nem törölte el Bétsánt, Tánákot és ezek leányvárosait, sem Dór lakóit meg Jeblaámot és Megiddót és ezek leányvárosait, így a kánaániak velük kezdtek lakni. |
28 Mais lorsque Israël devint plus fort, il réduisit les Cananéens à la corvée, sans les éliminer pour autant. | 28 Amikor aztán Izrael megerősödött, jobbágyaivá tette, de elpusztítani nem akarta őket. |
29 Éphraïm non plus ne déposséda pas les Cananéens qui habitaient Guézer, les Cananéens continuèrent donc d’y habiter avec lui. | 29 Efraim sem ölte meg azokat a kánaániakat, akik Gézerben laktak, hanem megtelepedett mellettük. |
30 Zabulon ne déposséda pas les habitants de Kitron ni ceux de Nahalol; les Cananéens demeurèrent ainsi au milieu de Zabulon mais ils furent réduits à la corvée. | 30 Zebulon nem pusztította el Keton és Naálol lakóit, hanem a kánaániak közöttük maradtak, és csak jobbágyaikká lettek. |
31 Asher ne déposséda pas les habitants d’Akko ni ceux de Sidon, de Mahaleb, d’Akzib, de Helbah, d’Afek et de Réhob. | 31 Áser sem pusztította el Akkó, Szidon, Ahaláb, Akázíb, Helba, Áfek és Rohób lakosait, |
32 Les gens d’Asher demeurèrent donc au milieu des Cananéens qui habitaient le pays, car ils ne les avaient pas dépossédés. | 32 hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, és nem ölte meg őket. |
33 Nephtali ne déposséda pas les habitants de Beth-Chémech, ni ceux de Beth-Anat; il habita donc au milieu des Cananéens qui habitaient le pays, mais il imposa des corvées aux habitants de Beth-Chémech et de Beth-Anat. | 33 Naftali sem pusztította el Bétsemes és Bétanát lakóit, hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, a bétsemesiek és a bétanátiak pedig a jobbágyaik lettek. |
34 Les Amorites refoulèrent dans la montagne les fils de Dan, ils les empêchèrent de descendre dans la plaine. | 34 Dán fiait az amoriták felszorították a Hegyvidékre, és nem adtak nekik helyet, hogy lejöhessenek a síkságra. |
35 Les Amorites restèrent à Har-Hérès, à Ayyalon et Chaalbim, mais lorsque la maison de Joseph devint plus forte, eux aussi furent réduits à la corvée. | 35 Az amoriták a Háresz hegyen, Ajjalonban és Sálebímben laktak. József házának a keze azonban rájuk nehezedett, és ők annak jobbágyaivá lettek. |
36 (Le territoire des Édomites s’étend de la Montée des Scorpions jusqu’à la Roche, et continue ensuite en montant.) | 36 Az amoritáké volt Skorpió-magaslattól, a Sziklától fölfelé eső terület. |