Premier livre des Rois 12

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Roboam se rendit à Sichem, car tout Israël était venu là pour le proclamer roi.	1 Roboám ugyanis elment Szíchembe, mert ott gyűlt egybe egész Izrael, hogy őt királlyá tegye.
2 Jéroboam fils de Nabat en fut averti quand il était encore en Égypte où il s’était enfui loin du roi Salomon: aussitôt il rentra d’Égypte.	2 Ám Jeroboám, Nábát fia, aki még Egyiptomban bujdosott Salamon király színe elől, értesült ennek haláláról, visszatért Egyiptomból.
3 On l’envoya chercher, après quoi Jéroboam et toute la communauté d’Israël s’en vinrent trouver Roboam et lui dirent:	3 El is küldtek hozzá és elhívatták. Elment tehát Jeroboám s Izrael egész sokasága és szóltak Roboámhoz, s azt mondták:
4 “Ton père nous a imposé un joug pesant. Si tu allèges ces travaux forcés, ce joug pesant que ton père nous a fait porter, nous te servirons.”	4 »Apád igen kemény igát rakott ránk: nos, te könnyíts most egy kissé apád kemény uralmán s a súlyos igán, amelyet ránk rakott, s akkor mi szolgálni fogunk neked.«
5 Il leur répondit: “Allez, vous reviendrez me voir dans trois jours.” Et le peuple s’en alla.	5 Ő azt mondta nekik: »Menjetek el, s harmadnap majd térjetek vissza hozzám.« Amikor aztán a nép elment,
6 Le roi Roboam consulta les anciens qui avaient été les conseillers de son père Salomon quand il vivait. Il leur dit: “Que me conseillez-vous de répondre à ce peuple?”	6 tanácsot tartott Roboám király a vénekkel, akik apjának, Salamonnak szolgálatában álltak, amikor még az élt, s azt mondta: »Mit tanácsoltok nekem, hogyan feleljek e népnek?«
7 Ils lui répondirent: “Si aujourd’hui tu te fais leur serviteur, si tu te montres conciliant dans ta réponse, ils seront pour toujours à ton service.”	7 Azok ezt mondták neki: »Ha engedsz ma e népnek és szolgálsz neki, s helyt adsz kérésüknek, s szelíd szóval szólsz hozzájuk, akkor ők szolgáid lesznek minden időben.«
8 Mais Roboam n’écouta pas le conseil des anciens, il se tourna vers les jeunes gens qui avaient grandi avec lui, et il leur demanda leur avis.	8 Ám ő figyelmen kívül hagyta a vének tanácsát, amelyet neki adtak, s az ifjakhoz fordult, akik vele nevelkedtek, s az ő szolgálatában álltak,
9 Il leur dit: “Que me conseillez-vous de répondre à ce peuple? Vous savez qu’ils me disent: ‘Rends moins pénible le joug que ton père nous a fait porter.’ ”	9 s azt mondta nekik: »Mit tanácsoltok, hogyan feleljek e népnek, amely azt mondta nekem: ‘Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád ránk rakott?’«
10 Les jeunes gens qui avaient grandi avec lui répondirent: “Ces gens-là t’ont dit: ‘Ton père nous a fait porter un joug pesant, allège notre fardeau!’ Tu vas leur répondre: ‘Mon petit doigt est plus gros que les reins de mon père.	10 Azt mondták erre neki az ifjak, akik vele nevelkedtek: »Ezt mondd a népnek, amely így szólt hozzád: ‘Apád súlyossá tette igánkat, te könnyíts rajtunk’ – ezt mondd nekik: Az én kisujjam vastagabb, mint apám dereka.
11 Mon père vous a fait porter un joug pesant? Avec moi ce sera pire. Mon père vous a corrigés avec des lanières de cuir? Avec moi, les fouets auront des pointes de fer.’ ”	11 Nos tehát: apám súlyos igát rakott rátok, de én még súlyosabbá teszem igátokat; apám ostorral vert titeket, én meg skorpióval foglak verni benneteket.«
12 Au troisième jour Jéroboam et tout le peuple d’Israël revinrent auprès de Roboam, puisque le roi leur avait dit: “Dans trois jours vous reviendrez.”	12 Harmadnapon elment tehát Jeroboám s az egész nép Roboámhoz, miként a király meghagyta, amikor azt mondta: »Harmadnap térjetek vissza hozzám.«
13 Le roi parla sèchement au peuple; il ne tint pas compte du conseil des anciens,	13 Ekkor a király kemény feleletet adott a népnek, figyelmen kívül hagyta a vének tanácsát, amelyet neki adtak,
14 mais il leur dit, comme voulaient les jeunes gens: “Si mon père a rendu votre joug pesant, avec moi ce sera pire. Si mon père vous a corrigés avec des lanières de cuir, avec moi les fouets auront des pointes de fer.”	14 s az ifjak tanácsa szerint szólt hozzájuk, s azt mondta: »Apám súlyossá tette igátokat, de én még súlyosabbá teszem igátokat; atyám ostorral vert titeket, én meg skorpióval foglak verni benneteket.«
15 Le roi ne voulut donc pas entendre le peuple; il y eut là une intervention de Yahvé, afin de réaliser cela même qu’il avait dit à Jéroboam fils de Nabat par la bouche d’Ahiya de Silo.	15 Nem hallgatta meg tehát a király a népet, mert az Úr elfordult tőle, hogy teljesítse szavát, amelyet a silói Ahiás által Jeroboámhoz, Nábát fiához intézett.
16 Lorsque tout Israël vit que le roi ne l’écoutait pas, le peuple répliqua au roi: “Quelle part avons-nous avec David? Nous n’avons rien à hériter du fils de Jessé. Allez, Israël! À tes tentes! Et maintenant, David, assure toi-même la nourriture de ta maison!” Et tout Israël regagna ses foyers.	16 Így tehát, amikor a nép látta, hogy nem akarja meghallgatni őket a király, azt válaszolták neki: »Mi részünk van Dávidban, s mi örökségünk Izáj fiában? Eredj sátraidba, Izrael; törődj ezentúl a magad házával, Dávid!« Azzal Izrael elment sátraiba. –
17 (Les Israélites qui habitaient les villes de Juda reconnurent Roboam comme roi.)	17 De Izrael azon fiain, akik Júda városaiban laktak, Roboám uralkodott. –
18 Le roi Roboam envoya Adoram, le chef de la corvée, mais tout Israël le reçut avec des pierres et il mourut. Roboam fut obligé de monter sur son char et de s’enfuir à Jérusalem.	18 Erre Roboám király hozzájuk küldte Adurámot, a robotfelügyelőt, de azt egész Izrael halálra kövezte. Ekkor Roboám király sietve szekerére szállt, s Jeruzsálembe menekült.
19 Et depuis ce jour jusqu’à maintenant, Israël a renié la maison de David.	19 Így pártolt el Izrael Dávid házától mind a mai napig.
20 Quand tout Israël apprit que Jéroboam était revenu, ils l’envoyèrent chercher pour l’assemblée, et ils le firent roi sur tout Israël; seule la tribu de Juda resta fidèle à la maison de David.	20 Amikor aztán meghallotta egész Izrael Jeroboám visszatértét, az történt, hogy érte küldtek, s elhívták az összegyűlt gyülekezet elé, s egész Izrael királyává tették; Dávid házát senki sem követte az egy Júda törzsén kívül.
21 Après son retour à Jérusalem, Roboam convoqua toute la maison de Juda ainsi que la tribu de Benjamin, environ 180 000 hommes d’élite entraînés au combat. C’était pour faire la guerre à la maison d’Israël et rendre le royaume à Roboam fils de Salomon.	21 Amikor Roboám Jeruzsálembe érkezett, egybegyűjtötte Júda egész házát és Benjamin törzsét, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy harcba szálljanak Izrael házával, s így visszaszerezzék a királyságot Roboámnak, Salamon fiának.
22 À ce moment une parole de Dieu fut adressée à Chémaya, l’homme de Dieu:	22 Ám az Úr szózatot intézett Semejához, az Isten emberéhez, ezekkel a szavakkal:
23 “Voici ce que tu diras à Roboam fils de Salomon, roi de Juda, à toute la maison de Juda et de Benjamin, et au reste du peuple:	23 »Szólj Roboámhoz, Salamon fiához, Júda királyához s Júda meg Benjamin egész házához s a többi néphez, s mondd:
24 N’allez pas combattre vos frères, les fils d’Israël. Que chacun retourne chez soi, car c’est moi qui ai arrangé tout cela.” Ils écoutèrent la parole de Yahvé et, comme il leur disait, ils s’en retournèrent chacun chez soi.	24 Ezt üzeni az Úr: Ne vonuljatok fel, s ne szálljatok harcba testvéreitekkel, Izrael fiaival: térjen vissza mindenki a házába, mert tőlem eredt ez a dolog.« – Hallgattak is az Úr szavára, s visszatértek útjukról, amint az Úr parancsolta nekik.
25 Jéroboam fortifia Sichem dans la montagne d’Éphraïm; il y habita un temps, puis il la quitta pour Pénuel qu’il fortifia également.	25 Jeroboám pedig kiépíttette Szíchemet Efraim hegységén, s ott letelepedett. Majd kiköltözött onnan, s kiépíttette Fánuelt.
26 Jéroboam se dit: “Le royaume pourrait bien revenir à la maison de David.	26 Jeroboám már most azt gondolta magában: »Még majd visszaszáll a királyság Dávid házára,
27 Si ce peuple continue de monter à Jérusalem pour offrir des sacrifices dans la Maison de Yahvé, le cœur du peuple se retournera vers Yahvé et vers Roboam roi de Juda, et ils me tueront.”	27 ha e nép feljár, hogy az Úr házában, Jeruzsálemben áldozzon; így urához, Roboámhoz, Júda királyához fordul e nép szíve, s engem megölnek, s visszatérnek hozzá.«
28 Après avoir pris conseil, le roi Jéroboam fit donc deux veaux en or et il dit au peuple: “Ne montez plus à Jérusalem, la chose a assez duré. Israël, voici ton Dieu qui t’a fait sortir du pays d’Égypte!”	28 Gondolkodott, s tanakodott tehát, s két aranyborjút készíttetett, s azt mondta a népnek: »Ne járjatok fel többé Jeruzsálembe: íme, itt vannak isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről.«
29 Il plaça l’un des veaux à Béthel et l’autre à Dan.	29 Egyiket Bételben állíttatta fel, a másikat pedig Dánban;
30 C’est de là qu’est parti le péché d’Israël; le peuple escorta l’un des veaux jusqu’à Béthel, et ils allèrent en procession devant l’autre jusqu’à Dan.	30 lett is bűn ebből a dologból, mert a nép egészen Dánig, a borjút járt imádni.
31 Jéroboam construisit des sanctuaires, ou Hauts-Lieux, il y établit des prêtres pris parmi le peuple, qui n’appartenaient pas à la tribu de Lévi.	31 Majd magaslati templomokat építtetett, s papokat szerzett a köznépből, olyanokat, akik nem voltak Lévi fiai közül valók.
32 Jéroboam institua une fête le quinzième jour du huitième mois, comme la fête qui existait en Juda, et il sacrifia sur l’autel. Il le fit à Béthel où il offrit des sacrifices aux veaux qu’il avait faits, et c’est à Béthel qu’il établit les prêtres pour les Hauts-Lieux qu’il avait construits.	32 Aztán ünnepet rendezett a nyolcadik hónapban, a hó tizenötödik napján, annak az ünnepnek a mintájára, amelyet Júdában szoktak ünnepelni és felment az oltárra – hasonlóképpen cselekedett Bételben –, hogy áldozzon a borjúknak, amelyeket készíttetett, s beiktatta Bételben azoknak a magaslatoknak a papjait, amelyeket alkottatott.
33 Il monta donc à l’autel le quinzième jour du huitième mois, une date qu’il avait choisie lui-même et dont il avait fait une fête pour les fils d’Israël; il monta à l’autel et y brûla de l’encens.	33 Felment tehát az oltárra, amelyet Bételben építtetett a nyolcadik hó tizenötödik napján, amelyet a maga szívéből koholt és ünnepet szerzett Izrael fiainak, s felment az oltárra, hogy illatot gyújtson.