1 Preghiera del profeta Abacuc,per le ignoranze. | 1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád. |
2 Ho sentito, o Signore, il tuo annunzio, e ne ho avuto spavento. Signore, la tua opera è nel mezzo degli anni, falla vivere; nel mezzo degli anni tu la farai manifesta, nello sdegno ti ricorderai della misericordia. | 2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened. |
3 Iddio verrà dal mezzodì, e il Santo dal monte di Faran. La gloria di lui ha coperto i cieli e del e le sue lodi è ripiena la terra. | 3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre? |
4 Il suo splendore brillerà come la a luce, le corna sono nelle sue mani, ivi è nascosta la sua possanza. | 4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások. |
5 Davanti alla sua faccia andrà la morte e il diavolo uscirà davanti ai suoi piedi. | 5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben, |
6 Si fermò e misurò la terra, guardò e distrusse le nazioni, andarono in pezzi i monti dei secoli, si curvarono le colline del mondo per le vie della sua eternità. | 6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged! |
7 Vidi sotto l'iniquità le tende d'Etiopia: saranno in agitazione i padiglioni della terra di Madian. | 7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened. |
8 Sei dunque adirato contro i fiumi, o Signore, o è contro i fiumi il tuo furore, o contro il mare il tuo sdegno? Tu monterai sui tuoi cavalli e le tue quadrighe saran la salvezza. | 8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!« |
9 Metterai in ordine e in posizione il tuo arco (secondo) i giuramenti fatti alle tribù: tu dividerai i fiumi della terra. | 9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj! |
10 Ti videro i, monti, e tremarono, sparirono le masse di acqua: l'abisso fece sentire la sua voce, il profondo (dell'abisso) levò in alto le mani. | 10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy? |
11 Il sole e la luna si fermarono nella loro dimora; andranno alla luce delle tue saette, allo splendore della tua lancia folgoreggiante. | 11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba. |
12 Nel fremito conculcherai la ferra, nel furore renderai stupefatte le nazioni. | 12 Elhagytad a bölcsesség forrását! |
13 Ti movesti per salvare il tuo popolo, per salvarlo col tuo Cristo. Tu percotesti il capo della casa dell'empio, mettendone a nudo i fondamenti sino in fondo. | 13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál! |
14 Maledicesti i suoi scettri, il capo dei suoi guerrieri, che venivano qual turbine a distruggermi, emettendo gridi di gioia come chi divora il povero di nascosto. | 14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke? |
15 Tu nel mare facesti una via pei tuoi cavalli, nel fango delle acque profonde. | 15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe? |
16 Ho sentito, e le mie viscere si son commosse, a tal voce tremano i miei labbri. Entri la: putredine nei miei ossi ed esca sotto di me; perchè io abbia riposo; nel giorno della tribolazione, e possa salire al nostro popolo armato» | 16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai, |
17 Infatti il fico non fiorirà, e non vi saran germogli nelle vigne. Il prodotto dell'ulivo ingannerà (l'attesa), e i campi non daranno da mangiare. Saran rapite le pecore dall'ovile, e nelle stalle non ci saranno armenti. | 17 akik az ég madaraival játszanak, |
18 Ma io mi rallegrerò nel Signore ed esulterò in Dio mio Gesù. | 18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek? |
19 Il Signore Diò è la mia forza: Egli farà i miei piedi simili a quelli dei cervi, e mi guiderà per luoghi elevati, vincitore, mentre canto dei salmi. | 19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe. |
20 I giovani videro la luce, abitarono sopra la terra; ma non han conosciuta la via della sapienza, | 20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték, |
21 non ne han saputi i sentieri. I loro figli non l'han accolta, ed essa è andata lungi da loro. | 21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is. |
22 Di lei non si sentì parlare nella terra di Canaan, non fu vista in Teman. | 22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták. |
23 Anche i figli d'Agar, che cercano la prudenza della terra, e i mercanti di Merra e di Teman e i favoleggiatori e i ricercatori della prudenza e dell'intelligenza, non conobbero la via della sapienza, nè si ricordarono dei suoi sentieri. | 23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire. |
24 O Israele, quanto è grande la casa di Dio, quanto è vasto il suo dominio! | 24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye! |
25 E' grande, senza confini, eccelso, immenso. | 25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen! |
26 Là vissero anticamente quei giganti famosi, d'alta statura e istruiti nella guerra. | 26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők. |
27 Il Signore non scelse questi. Essi non trovarono la via della sapienza, e per questo perirono, perchè non ebbero sapienza, | 27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek, |
28 perirono per la loro stoltezza. | 28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt. |
29 Chi salì al cielo a prendere la sapienza? Chi la trasse dalle nubi? | 29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből? |
30 Chi la trovò al di là dei mari e la portò a prezzo dell'oro più stimato? | 30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért? |
31 Nessuno ne conosce le vie, nessuno ne sa i sentieri. | 31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit; |
32 Ma colui che tutto sa la conobbe, la scoprì colla sua prudenza, colui che fondò per l'eternità la terra, e la riempì di animali e di quadrupedi, | 32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal. |
33 colui che spedisce la luce, ed essa parte, la chiama, ed essa tremante obbedisce; | 33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki. |
34 a cui le stelle brillano al loro posto, piene di letizia, | 34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön, |
35 e chiamate rispondono: « Eccoci » e brillano di gioia per colui che le creò. | 35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak. |
36 Egli è il nostro Dio, e nessun altro può a lui paragonarsi. | 36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható. |
37 Egli trovò tutte le vie della sapienza e le insegnò a Giacobbe suo servo, a Israele suo diletto. | 37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének. |
38 Dopo ciò fu visto sopra la terra a conversare cogli uomini. | 38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott. |