1 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר נִפְרַדְנוּ מֵהֶם וַנֵּרֶד בָּאֳנִיָּה וַנָּבוֹא דֶּרֶךְ יְשָׁרָה אֶל־קוֹס וּמִמָּחֳרָת אֶל־רוֹדוֹס וּמִשָּׁם אֶל־פַּטָּרָה | 1 Amikor azután elváltunk tőlük, kihajóztunk, és egyenes irányban haladva Kószba értünk, másnap Rodoszba, onnan pedig Patarába. |
2 שָׁם מָצָאנוּ אֳנִיָּה עֹבֶרֶת אֶל־פִינוּקְיָא וַנֵּרֶד־בָּהּ וַנַּעֲבֹר | 2 Amikor találtunk egy Föníciába menő hajót, beszálltunk és továbbhajóztunk. |
3 וַנֵּרֶא אֶת־פְּנֵי קַפְרוֹס וַנַּעַזְבֶנָּה לִשְׂמֹאל וַנַּעֲבֹר אֶל־סוּרְיָא וַנַּגִּיעַ אֶל־צוֹר כִּי־שָׁמָּה יוֹצִיאוּ אֶת־מַעֲמֶסֶת הָאֳנִיָּה | 3 Mikor feltűnt előttünk Ciprus, azt bal felől haladva elhagytuk, aztán Szíriába hajóztunk, és eljutottunk Tíruszba, mert a hajó ott készült kirakni a rakományt. |
4 וַנִּמְצָא אֶת־הַתַּלְמִידִים וַנֵּשֶׁב שָׁם שִׁבְעַת יָמִים וְהֵם אָמְרוּ אֶל־פּוֹלוֹס עַל־פִּי הָרוּחַ לְבִלְתִּי עֲלוֹת יְרוּשָׁלָיִם | 4 Miután a tanítványokat megtaláltuk, ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek által azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. |
5 וַיְהִי אַחֲרֵי מְלֹאת לָנוּ הַיָּמִים הָאֵלֶּה וַנֵּצֵא לָלֶכֶת לְדַרְכֵּנוּ וַיְלַוּוּ אֹתָנוּ כֻּלָּם עִם־נְשֵׁיהֶם וְעִם־טַפָּם עַד־מִחוּץ לָעִיר וַנִּכְרַע עַל־בִּרְכֵּינוּ עַל־חוֹף הַיָּם וַנִּתְפַּלָּל | 5 Néhány nap elteltével mégis elindultunk és továbbmentünk. Ők pedig mindannyian elkísértek bennünket feleségeikkel és gyermekeikkel, kikísértek a városból, és a parton letérdelve imádkoztunk. |
6 וַנְּבָרֶךְ אִישׁ אֶת־רֵעֵהוּ וַנַּעַל אֶל־הָאֳנִיָּה וְהֵמָּה שָׁבוּ אִישׁ לְבֵיתוֹ | 6 Miután elbúcsúztunk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők pedig visszatértek övéikhez. |
7 וַאֲנַחְנוּ כִּלִּינוּ אֶת־דֶּרֶךְ הַיָּם וַנֵּרֶד מִצּוֹר אֶל־עַכּוֹ וַנִּשְׁאַל לִשְׁלוֹם הָאַחִים וַנֵּשֶׁב אִתָּם יוֹם אֶחָד | 7 A hajóút befejezéseként lementünk Tíruszból Ptolemaiszba. Köszöntöttük a testvéreket, és egy napig náluk maradtunk. |
8 וּמִמָּחֳרָת נָסַעְנוּ פּוֹלוֹס וַאֲשֶׁר אִתּוֹ וַנָּבֹא אֶל־קִסְרִין וַנֵּלֶךְ אֶל־בֵּית פִילִפּוֹס הַמְבַשֵּׂר אֲשֶׁר הוּא אֶחָד מִן־הַשִּׁבְעָה וַנֵּשֶׁב עִמּוֹ | 8 Másnap továbbmentünk, és Cézáreába érkeztünk. Itt betértünk Fülöp evangélista házába, és megszálltunk nála, aki a hét közül az egyik volt. |
9 וְלוֹ הָיוּ אַרְבַּע בָּנוֹת בְּתוּלוֹת מִתְנַבְּאוֹת | 9 Négy hajadon leánya volt, s ezek prófétáltak. |
10 וַיְהִי בִּהְיוֹתֵנוּ שָׁם יָמִים רַבִּים וַיֵּרֶד נָבִיא אֶחָד מִיהוּדָה וּשְׁמוֹ אֲגָבוֹס | 10 Amíg mi néhány napig időztünk, egy Agabusz nevű próféta érkezett oda Júdeából. |
11 וַיָּבֹא אֶצְלֵנוּ וַיִּקַּח אֶת־אֵזוֹר פּוֹלוֹס וַיֶּאְסָר־בּוֹ אֶת־יָדָיו וְאֶת־רַגְלָיו וַיֹּאמֶר כֹּה אָמַר רוּחַ הַקֹּדֶשׁ כָּכָה יַאַסְרוּ הַיְּהוּדִים בִּירוּשָׁלַיִם אֶת־הָאִישׁ אֲשֶׁר־לוֹ הָאֵזוֹר הַזֶּה וְיַסְגִּירֻהוּ בִּידֵי הַגּוֹיִם | 11 Odajött hozzánk, fogta Pál övét, megkötözte vele a saját lábát és kezét, és így szólt: »A Szentlélek ezeket mondja: Azt a férfit, akié ez az öv, a zsidók így kötözik meg Jeruzsálemben, és átadják a pogányok kezébe.« |
12 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר שָׁמַעְנוּ אֶת־זֹאת וַנְּבַקֵּשׁ מִמֶּנּוּ אֲנַחְנוּ וְאַנְשֵׁי הַמָּקוֹם אֲשֶׁר לֹא־יַעֲלֶה יְרוּשָׁלָיִם | 12 Mikor ezt meghallottuk, mi is kértük őt, meg az ottaniak is, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. |
13 וַיַּעַן פּוֹלוֹס וַיֹּאמַר מַה־לָּכֶם אֲשֶׁר תִּבְכּוּ וַתִּשְׁבְּרוּ לְבָבִי כִּי־נָכוֹן אָנֹכִי לֹא־לְבַד לְהֵאָסֵר כִּי גַם־לָמוּת בִּירוּשָׁלַיִם עַל־שֵׁם יֵשׁוּעַ הָאָדוֹן | 13 De Pál így felelt: »Mit csináltok, miért sírtok és szomorítjátok a szívemet? Hiszen én kész vagyok az Úr Jézus nevéért nemcsak arra, hogy megkötözzenek, hanem hogy meg is haljak Jeruzsálemben.« |
14 וְלֹא־אָבָה שְׁמֹעַ וַנִּרֶף מִמֶּנּוּ לֵאמֹר רְצוֹן יְהוָֹה יֵעָשֶׂה | 14 S mivel nem tudtuk lebeszélni őt, megnyugodtunk, és így szóltunk: »Legyen meg az Úr akarata!« |
15 וְאַחֲרֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה נָשָׂאנוּ אֶת־כֵּלֵינוּ וַנַּעַל יְרוּשָׁלָיִם | 15 E napok után tehát útnak eredtünk, és felmentünk Jeruzsálembe. |
16 וַיֵּלְכוּ אִתָּנוּ גַּם־תַּלְמִידִים מִקִּסְרִין וַיָּבִיאוּ אֹתָנוּ לָלוּן בְּבֵית־אִישׁ כִּתִּי וּשְׁמוֹ מְנָסוֹן וְהוּא תַּלְמִיד מִיָּמִים רַבִּים | 16 Cézáreából a tanítványok közül is velünk tartottak néhányan. Magukkal hozták Mnázont, egy Ciprusról való régi tanítványt, hogy nála szálljunk meg. |
17 וַיְהִי כְּבֹאֵנוּ יְרוּשָׁלָיִם וַיְקַבְּלוּ אֹתָנוּ הָאַחִים בְּשִׂמְחָה | 17 Amikor Jeruzsálembe értünk, a testvérek szívesen fogadtak minket. |
18 וּמִמָּחֳרַת הַיּוֹם נִכְנַס פּוֹלוֹס עִמָּנוּ אֶל־יַעֲקֹב וַיָּבֹאוּ שָׁמָּה כָּל־הַזְּקֵנִים | 18 Másnap Pál velünk együtt bement Jakabhoz, és a presbiterek is mindnyájan összegyűltek. |
19 וַיִּשְׁאָלֵם לְשָׁלוֹם וַיְסַפֵּר אַחַת לְאַחַת אֵת אֲשֶׁר עָשָׂה הָאֱלֹהִים לַגּוֹיִם בְּשֵׁרוּתוֹ | 19 Miután köszöntötte őket, részletesen elmondta, mit művelt Isten a pogányok között az ő szolgálata által. |
20 וַיִּשְׁמְעוּ וַיְהַלְלוּ אֶת־הָאֱלֹהִים וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הִנְּךָ רֹאֶה אָחִינוּ כַּמָּה רִבְבוֹת יְהוּדִים בָּאוּ לְהַאֲמִין וְכֻלָּם מְקַנְּאִים לַתּוֹרָה | 20 Azok pedig, miután meghallgatták, dicsőítették Istent, neki pedig azt mondták: »Nézd, testvér, sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők lettek, de azért mind féltékenyen tartják a törvényt. |
21 וְהֵם שָׁמְעוּ עָלֶיךָ שְׁמוּעָה כִּי תְלַמֵּד אֶת־כָּל־הַיְּהוּדִים אֲשֶׁר בְּקֶרֶב הַגּוֹיִם לָסוּר מִמּשֶׁה בְּאָמְרְךָ כִּי־אֵין עֲלֵיהֶם לָמוּל אֶת־בְּנֵיהֶם וְלָלֶכֶת בְּחֻקּוֹת הַתּוֹרָה | 21 Rólad azonban azt hallották, hogy a Mózestől való elpártolásra tanítod azokat a zsidókat, akik a pogányok között vannak. Azt mondod nekik, hogy nem kell sem a fiaikat körülmetéltetniük, sem a szokásokat követniük. |
22 וְעַתָּה מַה־לַּעֲשׂוֹת הִנֵּה הֵאָסֹף יֵאָסֵף הֲמוֹן הָעָם כִּי יִשְׁמְעוּ כִּי־בָאתָ | 22 Mi tehát a teendő? Elkerülhetetlen, hogy a tömeg össze ne csődüljön, ha meghallják, hogy megjöttél. |
23 לָכֵן עֲשֵׂה זֹאת אֵפוֹא אֲשֶׁר נֹאמַר אֵלֶיךָ | 23 Tedd meg tehát azt, amit mondunk neked. Van nálunk négy férfi, akik fogadalmat vettek magukra. |
24 הִנֵּה יֵשׁ אִתָּנוּ אַרְבָּעָה אֲנָשִׁים אֲשֶׁר נֶדֶר עֲלֵיהֶם אֹתָם קַח־לְךָ וְהִטָּהֵר אִתָּם וְשַׁלֵּם הַהוֹצָאוֹת בַּעֲדָם לְמַעַן אֲשֶׁר־יְגַלְּחוּ אֶת־רֹאשָׁם וְיָדְעוּ כֻלָּם כִּי־שְׁמוּעַת שָׁוְא שָׁמְעוּ עָלֶיךָ וְכִי־אַתָּה בְעַצְמְךָ מִתְהַלֵּךְ בְּחֻקּוֹת הַתּוֹרָה | 24 Vedd őket magad mellé, szentelődj meg velük, fizess helyettük, hogy megnyiratkozzanak. Akkor mindenki tudni fogja, hogy nem igaz, amit rólad hallottak; ellenkezőleg, te is megtartod a törvényt, és aszerint élsz. |
25 וְעַל־דְּבַר הַמַּאֲמִינִים בַּגּוֹיִם כָּתַבְנוּ וְגָזַרְנוּ אֲשֶׁר לֹא יִשְׁמְרוּ דָּבָר מֵאֵלֶּה רַק לְהִשָּׁמֵר מִזִּבְחֵי אֱלִילִים וּמִן־הַדָּם וּמִבְּשַׂר הַנֶּחֱנָק וּמִן־הַזְּנוּת | 25 Ami pedig azokat illeti, akik a pogányok közül lettek hívők, mi megírtuk végzésünket, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fojtott állatoktól és a paráznaságtól.« |
26 וַיִּקַּח פּוֹלוֹס אֶת־הָאֲנָשִׁים וַיִּטָּהֵר אִתָּם וּמִמָּחֳרָת בָּא אֶל־הַמִּקְדָּשׁ וַיַּגֵּד כִּי־מָלְאוּ יְמֵי טָהֳרָתָם עַד כִּי־הָקְרַב קָרְבַּן כָּל־אֶחָד מֵהֶם | 26 Erre Pál maga mellé vette a férfiakat, másnap tisztulást végzett, velük együtt bement a templomba, és bejelentette, hogy a tisztulás napjai letelnek, amikor mindegyikükért bemutatják az áldozatot. |
27 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר קָרְבוּ שִׁבְעַת הַיָּמִים לִכְלוֹת וְהַיְּהוּדִים אֲשֶׁר מֵאַסְיָא רָאוּ אֹתוֹ בַּמִּקְדָּשׁ וַיְעוֹרְרוּ אֶת־כָּל־הֶהָמוֹן וַיִּשְׁלְחוּ־בוֹ אֶת־יְדֵיהֶם | 27 Mikor azonban a hét nap lassan már letelt, az Ázsiából való zsidók meglátták őt a templomban, fölizgatták az egész népet, és elfogták őt. |
28 וַיִּצְעֲקוּ לֵאמֹר אַנְשֵׁי יִשְׂרָאֵל עֲזֹרוּ זֶה הוּא הָאִישׁ הַמְלַמֵּד אֶת־כָּל־אָדָם אֲשֶׁר בְּכָל־הָאָרֶץ סָרָה עַל־הָעָם הַזֶּה וְעַל הַתּוֹרָה וְעַל הַמָּקוֹם הַזֶּה וְגַם־הֵבִיא אֶל־הַמִּקְדָּשׁ אֲנָשִׁים יְוָנִים וַיְחַלֵּל אֶת־הַמָּקוֹם הַקָּדוֹשׁ הַזֶּה | 28 Közben ezt kiáltozták: »Izraelita férfiak! Segítsetek! Ez az az ember, aki a nép, a törvény és ez ellen a hely ellen tanít mindenkit mindenütt, sőt még pogányokat is behozott a templomba, és megfertőzte ezt a szent helyet!« |
29 כִּי הָיוּ רֹאִים אֶת־טְרוֹפִימוֹס הָאֶפְסִי בָּעִיר אִתּוֹ וַיַּחְשְׁבוּ כִּי־פוֹלוֹס הֵבִיא אֹתוֹ אֶל־הַמִּקְדָּשׁ | 29 Vele látták ugyanis az efezusi Trofimoszt a városban, s róla gondolták, hogy Pál bevitte a templomba. |
30 וַתֵּהֹם כָּל־הָעִיר וַיָּרָץ הָעָם וַיִּקָּבֵץ וַיֹּאחֲזוּ אֶת־פּוֹלוֹס וַיִּמְשְׁכֻהוּ אֶל־מִחוּץ לַמִּקְדָּשׁ וּפִתְאֹם סֻגְּרוּ הַדְּלָתוֹת | 30 Meg is mozdult az egész város. A nép összecsődült, megragadták Pált, és kihurcolták a templomból, a kapukat pedig azonnal bezárták. |
31 וְהֵמָּה מְבַקְשִׁים לַהֲמִיתוֹ וְהַשְּׁמוּעָה בָאָה אֶל־שַׂר הָאֶלֶף שֶׁל־הַגְּדוּד כִּי כָל־יְרוּשָׁלַיִם נָבוֹכָה | 31 Mikor már azon voltak, hogy megöljék őt, az a hír jutott el a helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem zavargásban tört ki. |
32 וַיְמַהֵר וַיִּקַּח אִתּוֹ אַנְשֵׁי צָבָא וְשָׂרֵי מֵאוֹת וַיָּרָץ אֲלֵיהֶם וַיְהִי כִרְאוֹתָם אֶת־שַׂר הָאֶלֶף וְאֶת־אַנְשֵׁי הַצָּבָא וַיַּחְדְּלוּ מֵהַכּוֹת אֶת־פּוֹלוֹס | 32 Az mindjárt katonákat és századosokat vett maga mellé, és lesietett hozzájuk. Azok pedig, amikor meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését. |
33 וַיִּגַּשׁ שַׂר־הָאֶלֶף וַיַּחֲזֶק־בּוֹ וַיְצַו לְאָסְרוֹ בִנְחֻשְׁתָּיִם וַיִּשְׁאַל מִי הוּא־זֶה וּמֶה עָשָׂה | 33 Ekkor az ezredes odalépett, megfogta őt, és megkötöztette két lánccal. Aztán megkérdezte, hogy kicsoda ez, és mit tett. |
34 וַיַּעֲנוּ מִן־הָעָם אֵלֶּה בְכֹה וְאֵלֶּה בְכֹה וְלֹא יָכֹל לָדַעַת מְאוּמָה אֶל־נָכוֹן מֵרֹב הַשָּׁאוֹן וַיְצַו לְהוֹלִיכוֹ אֶל־הַמְצָד | 34 De a tömegből az egyik ember ezt, másik azt kiabált, s mivel pontosan nem tudott tájékozódni a zajongás miatt, a várba vitette őt. |
35 וַיְהִי כְּבוֹאוֹ עַד־הַמַּעֲלוֹת וַיִּשָּׂאֻהוּ אַנְשֵׁי הַצָּבָא מִפְּנֵי חֲמַת הָעָם | 35 Amikor azonban a lépcsőkhöz jutott, történt, hogy a nép erőszakossága miatt a katonáknak már vinniük kellett. |
36 כִּי־עַם רָב הֹלֵךְ אַחֲרָיו וְהֵם צֹעֲקִים וְאֹמְרִים הָסֵר אֹתוֹ | 36 A népsokaság ugyanis utána tódult, és azt kiáltozta: »Öld meg őt!« |
37 וַיְהִי טֶרֶם הוּבָא פּוֹלוֹס אֶל־הַמְצָד אָמַר אֶל־שַׂר הָאֶלֶף הֲתַנִּיחַ לִי לְדַבֵּר אֵלֶיךָ דָּבָר וַיֹּאמֶר הֲיָדַעְתָּ יְוָנִית | 37 Amikor már a várba készültek bevezetni Pált, ő így szólt az ezredeshez: »Szabad-e valamit mondanom neked?« Az megkérdezte: »Te tudsz görögül? |
38 הַאִם־אֵינְךָ הַמִּצְרִי אֲשֶׁר לִפְנֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה הֵעִיר מֶרֶד וְהוֹצִיא הַמִּדְבָּרָה אַרְבַּעַת אֲלָפִים אַנְשֵׁי דָמִים | 38 Nem te vagy az az egyiptomi, nem te keltettél a napokban zavargást, s kivezettél a pusztába négyezer szikárius férfit?« |
39 וַיֹּאמֶר פּוֹלוֹס אִישׁ יְהוּדִי אָנֹכִי מִטַּרְסוֹס בֶּן־עִיר קִילִיקְיָא אֲשֶׁר אֵינֶנָּה בְלִי־שֵׁם וְעַתָּה אֶשְׁאֲלָה מֵאִתְּךָ הַנִּיחָה לִּי לְדַבֵּר אֶל־הָעָם | 39 Pál azonban azt mondta neki: »Én zsidó ember vagyok a cilíciai Tarzusból, annak az ismert városnak vagyok a polgára. Kérlek azonban, engedd meg nekem, hogy szóljak a néphez!« |
40 וַיַּנַּח לוֹ וַיַּעֲמֹד פּוֹלוֹס עַל־הַמַּעֲלוֹת הֵנִיף יָדוֹ אֶל־הָעָם וַתְּהִי דְּמָמָה רַבָּה וַיְדַבֵּר בְּלָשׁוֹן עִבְרִית וַיֹּאמַר | 40 Mikor az megadta az engedélyt, Pál a lépcsőkön állva intett a népnek a kezével. Erre nagy csendesség lett. Ő pedig megszólalt zsidó nyelven, és ezt mondta: |