1 וַיִּסְפֹּר שְׁלֹמֹה שִׁבְעִים אֶלֶף אִישׁ סַבָּל וּשְׁמֹונִים אֶלֶף אִישׁ חֹצֵב בָּהָר וּמְנַצְּחִים עֲלֵיהֶם שְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וְשֵׁשׁ מֵאֹות׃ פ | 1 Éppen azért kirendelt hetvenezer embert, hogy hordják a terhet a vállukon, és nyolcvanezret, hogy vágják a követ a hegyekben, s hozzájuk háromezer-hatszáz felügyelőt. |
2 וַיִּשְׁלַח שְׁלֹמֹה אֶל־חוּרָם מֶלֶךְ־צֹר לֵאמֹר כַּאֲשֶׁר עָשִׂיתָ עִם־דָּוִיד אָבִי וַתִּשְׁלַח־לֹו אֲרָזִים לִבְנֹות־לֹו בַיִת לָשֶׁבֶת בֹּו | 2 Elküldött ugyanis Hírámhoz, Tírusz királyához, ezzel az üzenettel: »Ahogy atyámmal, Dáviddal, cselekedtél, amikor cédrusfát küldtél neki, hogy megépíthesse magának azt a házat, amelyben aztán lakott is, |
3 הִנֵּה אֲנִי בֹונֶה־בַּיִת לְשֵׁם ׀ יְהוָה אֱלֹהָי לְהַקְדִּישׁ לֹו לְהַקְטִיר לְפָנָיו קְטֹרֶת־סַמִּים וּמַעֲרֶכֶת תָּמִיד וְעֹלֹות לַבֹּקֶר וְלָעֶרֶב לַשַּׁבָּתֹות וְלֶחֳדָשִׁים וּלְמֹועֲדֵי יְהוָה אֱלֹהֵינוּ לְעֹולָם זֹאת עַל־יִשְׂרָאֵל | 3 úgy cselekedj velem is, mert házat akarok építeni az Úr, az én Istenem nevének s azt arra akarom szentelni, hogy előtte jó illatot gyújtsanak, fűszereket égessenek, Eléje állandóan kenyereket tegyenek, s reggel és este, továbbá szombaton, a hónapok első napján s az Úrnak, a mi Istenünknek ünnepein állandóan bemutassák azokat az egészen elégő áldozatokat, amelyeket Izraelnek megparancsolt az Úr. |
4 וְהַבַּיִת אֲשֶׁר־אֲנִי בֹונֶה גָּדֹול כִּי־גָדֹול אֱלֹהֵינוּ מִכָּל־הָאֱלֹהִים | 4 A ház ugyanis, amelyet építeni akarok, nagy lesz, hiszen a mi Istenünk nagyobb minden istennél. |
5 וּמִי יַעֲצָר־כֹּחַ לִבְנֹות־לֹו בַיִת כִּי הַשָּׁמַיִם וּשְׁמֵי הַשָּׁמַיִם לֹא יְכַלְכְּלֻהוּ וּמִי אֲנִי אֲשֶׁר אֶבְנֶה־לֹּו בַיִת כִּי אִם־לְהַקְטִיר לְפָנָיו | 5 Éppen azért kinek volna annyi ereje, hogy neki méltó házat építsen? Ha az ég s az egek ege sem bírják őt befogadni, ki vagyok én, hogy házat tudjak építeni neki, hacsak nem arra, hogy jó illatú áldozatot mutassanak be előtte. |
6 וְעַתָּה שְׁלַח־לִי אִישׁ־חָכָם לַעֲשֹׂות בַּזָּהָב וּבַכֶּסֶף וּבַנְּחֹשֶׁת וּבַבַּרְזֶל וּבָאַרְגְּוָן וְכַרְמִיל וּתְכֵלֶת וְיֹדֵעַ לְפַתֵּחַ פִּתּוּחִים עִם־הַחֲכָמִים אֲשֶׁר עִמִּי בִּיהוּדָה וּבִירוּשָׁלִַם אֲשֶׁר הֵכִין דָּוִיד אָבִי | 6 Küldj tehát nekem valami ügyes embert, aki tud aranyból, ezüstből, rézből, vasból, bíbor, karmazsin, és kékszínű fonalból alkotni s tud metszeteket vésni azokkal a mesteremberekkel, akik nálam, Júdeában és Jeruzsálemben vannak s akiket atyám Dávid szerzett. |
7 וּשְׁלַח־לִי עֲצֵי אֲרָזִים בְּרֹושִׁים וְאַלְגּוּמִּים מֵהַלְּבָנֹון כִּי אֲנִי יָדַעְתִּי אֲשֶׁר עֲבָדֶיךָ יֹודְעִים לִכְרֹות עֲצֵי לְבָנֹון וְהִנֵּה עֲבָדַי עִם־עֲבָדֶיךָ | 7 Küldj továbbá cédrus- jegenye- és fenyőfát is nekem a Libanonról, hiszen tudom, hogy szolgáid hozzáértéssel vágják a Libanon fáját, és az én szolgáim is ott lesznek szolgáid mellett, |
8 וּלְהָכִין לִי עֵצִים לָרֹב כִּי הַבַּיִת אֲשֶׁר־אֲנִי בֹונֶה גָּדֹול וְהַפְלֵא | 8 hogy sok fát készítsenek nekem, mert a ház, amelyet építeni akarok, igen nagy és dicső lesz. |
9 וְהִנֵּה לַחֹטְבִים ׀ לְכֹרְתֵי ׀ הָעֵצִים נָתַתִּי חִטִּים ׀ מַכֹּות לַעֲבָדֶיךָ כֹּרִים עֶשְׂרִים אֶלֶף וּשְׂעֹרִים כֹּרִים עֶשְׂרִים אָלֶף וְיַיִן בַּתִּים עֶשְׂרִים אֶלֶף וְשֶׁמֶן בַּתִּים עֶשְׂרִים אָלֶף׃ פ | 9 Egyébként a favágó munkásoknak, szolgáidnak élelmezésére húszezer kór búzát, ugyanannyi kór árpát, húszezer bát bort s húszezer bát olajat adok.« |
10 וַיֹּאמֶר חוּרָם מֶלֶךְ־צֹר בִּכְתָב וַיִּשְׁלַח אֶל־שְׁלֹמֹה בְּאַהֲבַת יְהוָה אֶת־עַמֹּו נְתָנְךָ עֲלֵיהֶם מֶלֶךְ | 10 Erre Hírám, Tírusz királya abban a levélben, amelyet Salamonnak küldött, így felelt: »Mivel az Úr szereti népét, azért tett téged népe királyává!« |
11 וַיֹּאמֶר חוּרָם בָּרוּךְ יְהוָה אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל אֲשֶׁר עָשָׂה אֶת־הַשָּׁמַיִם וְאֶת־הָאָרֶץ אֲשֶׁר נָתַן לְדָוִיד הַמֶּלֶךְ בֵּן חָכָם יֹודֵעַ שֵׂכֶל וּבִינָה אֲשֶׁר יִבְנֶה־בַּיִת לַיהוָה וּבַיִת לְמַלְכוּתֹו | 11 Majd így folytatta: »Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki az eget és a földet teremtette és aki Dávid királynak bölcs, tudós, értelmes és okos fiút adott, hogy házat építsen az Úrnak és palotát önmagának. |
12 וְעַתָּה שָׁלַחְתִּי אִישׁ־חָכָם יֹודֵעַ בִּינָה לְחוּרָם אָבִי | 12 Éppen azért elküldök hozzád egy okos és tudós embert, Hírámot, az én mesteremet, |
13 בֶּן־אִשָּׁה מִן־בְּנֹות דָּן וְאָבִיו אִישׁ־צֹרִי יֹודֵעַ לַעֲשֹׂות בַּזָּהָב־וּבַכֶּסֶף בַּנְּחֹשֶׁת בַּבַּרְזֶל בָּאֲבָנִים וּבָעֵצִים בָּאַרְגָּמָן בַּתְּכֵלֶת וּבַבּוּץ וּבַכַּרְמִיל וּלְפַתֵּחַ כָּל־פִּתּוּחַ וְלַחְשֹׁב כָּל־מַחֲשָׁבֶת אֲשֶׁר יִנָּתֶן־לֹו עִם־חֲכָמֶיךָ וְחַכְמֵי אֲדֹנִי דָּוִיד אָבִיךָ | 13 aki egy Dán leányai közül való asszonynak a fia, és akinek az atyja tíruszi volt. Ő tud alkotni aranyból, ezüstből, rézből, vasból, márványból, fából, bíbor- és kékszínű fonalból, bisszusból és karmazsinból és tud mindenféle metszetet vésni, és okosan megtervezni mindent, amire a munkában szükség van a te kézműveseiddel s uramnak, atyádnak, Dávidnak, kézműveseivel együtt. |
14 וְעַתָּה הַחִטִּים וְהַשְּׂעֹרִים הַשֶּׁמֶן וְהַיַּיִן אֲשֶׁר אָמַר אֲדֹנִי יִשְׁלַח לַעֲבָדָיו | 14 Azért tehát csak küldd el azt a búzát, árpát, olajat és bort, amelyet ígértél, uram, szolgáidnak. |
15 וַאֲנַחְנוּ נִכְרֹת עֵצִים מִן־הַלְּבָנֹון כְּכָל־צָרְכֶּךָ וּנְבִיאֵם לְךָ רַפְסֹדֹות עַל־יָם יָפֹו וְאַתָּה תַּעֲלֶה אֹתָם יְרוּשָׁלִָם׃ פ | 15 Mi pedig majd vágunk fát a Libanonról, amennyire csak szükséged van, s eltutajozzuk a tengeren Joppéba: Jeruzsálembe szállítani a te dolgod lesz.« |
16 וַיִּסְפֹּר שְׁלֹמֹה כָּל־הָאֲנָשִׁים הַגֵּירִים אֲשֶׁר בְּאֶרֶץ יִשְׂרָאֵל אַחֲרֵי הַסְּפָר אֲשֶׁר סְפָרָם דָּוִיד אָבִיו וַיִּמָּצְאוּ מֵאָה וַחֲמִשִּׁים אֶלֶף וּשְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וְשֵׁשׁ מֵאֹות | 16 Erre Salamon megszámoltatott valamennyi idegen férfit, aki Izrael földjén volt, az után a számlálás után, amelyet atyja, Dávid végeztetett, és százötvenháromezer-hatszázat talált. |
17 וַיַּעַשׂ מֵהֶם שִׁבְעִים אֶלֶף סַבָּל וּשְׁמֹנִים אֶלֶף חֹצֵב בָּהָר וּשְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וְשֵׁשׁ מֵאֹות מְנַצְּחִים לְהַעֲבִיד אֶת־הָעָם | 17 Ezekből hetvenezret arra rendelt, hogy vállukon terhet hordjanak, nyolcvanezret arra, hogy követ fejtsenek a hegységben, háromezer-hatszázat pedig arra, hogy a nép munkafelügyelői legyenek. |