Tobit 3

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then Tobit sighed, and he began to pray with tears,	1 Telve nagy szomorúsággal, sírva fakadtam, s imádkozni kezdtem panaszkodva:
2 saying, “O Lord, you are just and all your judgments are just, and all your ways are mercy, and truth, and judgment.	2 »Igazságos vagy Uram, s minden tetted igazságos és minden utad irgalom és igazság, s te ítéled meg a világot.
3 And now, O Lord, remember me, and do not take vengeance for my sins, and do not call to mind my offenses, nor those of my parents.	3 Ezért tehát Uram, emlékezzél meg rólam, és tekints reám. Ne állj bosszút bűneim és hanyagságaim, sem pedig atyáim bűnei miatt, amelyeket elkövettek előtted.
4 For we have not obeyed your precepts, and so we have been handed over to plundering and to captivity, and to death, and to mockery, and as a disgrace before all the nations, among which you have dispersed us.	4 Mert nem engedelmeskedtünk parancsaidnak, ezért átadtál minket fosztogatásra, fogságra, halálra, szóbeszéd, gúny és intő példa lettünk a nemzeteknek, akik közé szétszórtál minket.
5 And now, O Lord, great are your judgments. For we have not acted according to your precepts, and we have not walked sincerely before you.	5 És most számosak igaz ítéleteid, amelyeket végrehajtasz rajtam bűneim és atyáim bűnei miatt, mert nem éltünk parancsaid szerint és nem jártunk hűségesen előtted.
6 And now, O Lord, do with me according to your will, and order my spirit to be received in peace. For it is more expedient for me to die, than to live.”	6 Nos tehát tégy velem úgy, ahogy neked tetszik, parancsold meg, hogy visszatérjen lelkem, hadd költözzek el a föld színéről, s visszatérjek a földbe. Jobb nekem meghalni, mint életben maradni, mert hamis gyalázkodást hallottam, s igen nagy a szomorúság bennem. Parancsold meg Uram, hogy megszabaduljak e szorongattatásból és bocsáss el az örök helyre. Ne fordítsd el tőlem arcodat Uram, mert jobb nekem meghalni, mint ilyen szorongatást látni életemben és ne kelljen gyalázkodást hallanom.«
7 And so, on the same day, it happened that Sarah, the daughter of Raguel, in Rages, a city of the Medes, also heard a reproach from one of her father’s servant maids.	7 Történt pedig ugyanezen a napon, hogy Sára, Ráguel leánya, a médiai Ekbatanában atyjának egyik szolgálóleánya részéről becsmérlést hallott.
8 For she had been given to seven husbands, and a demon named Asmodeus had killed them, as soon as they had approached her.	8 Hét férfinek adták ugyanis feleségül, de Azmódeus, a gonosz szellem megölte őket, mielőtt megtörtént volna vele, ami az asszonyokkal történni szokott. A szolgálóleány ezt mondta neki: »Te ölted meg férjeidet! Íme, már hetet adtak hozzád és egyikkel sem volt szerencséd.
9 Therefore, when she corrected the maid for her fault, she answered her, saying, “May we never see son or daughter from you upon the earth, you murderess of your husbands.	9 Miért büntetsz minket férjeid miatt, mivel meghaltak? Menj utánuk te is, ne lássunk tőled soha se fiút, se leányt.«
10 Would you also kill me, just as you have already killed seven husbands?” At these words, she proceeded to an upper room of her house. And for three days and three nights, she did not eat or drink.	10 Ezen a napon elkeseredve és könnyezve fölment a leány atyjának felső szobájába azzal a szándékkal, hogy felakasztja magát. De elgondolkodott és így szólt: »Ne gyalázzák esetleg apámat és mondják: ‘Egyetlen kedves lányod volt és keserűségében felakasztotta magát’, és idős atyámat szomorúsággal viszem az alvilágba. Helyesebb lesz, ha nem akasztom fel magam, hanem kérem az Urat, hogy haljak meg és ne halljam már a gyalázkodást életemben.«
11 But, continuing in prayer with tears, she beseeched God, so that he would liberate her from this reproach.	11 Ez után az ablaknál kitárt karral fohászkodott és ezt mondta: »Légy áldott Uram, irgalmas Isten, legyen áldott szent és tiszteletreméltó neved mindörökké. Áldjon téged minden műved örökké.
12 And it happened on the third day, while she was completing her prayer, blessing the Lord,	12 És most Uram, feléd irányítom arcomat és tekintetemet.
13 that she said: “Blessed is your name, O God of our fathers, who, though you had been angry, will show mercy. And in time of tribulation, you dismiss the sins of those who call upon you.	13 Add meg, hogy elhagyjam a földet és ne halljam a gyalázkodásokat.
14 To you, O Lord, I turn my face; to you, I direct my eyes.	14 Te tudod Uram, hogy tiszta maradtam a férfi minden tisztátalanságától
15 I beg you, O Lord, that you may absolve me from the chains of this reproach, or at least take me away from the earth.	15 és nem szennyeztem be nevemet, sem atyám nevét fogságom földjén. Egyedüli leánya vagyok atyámnak, nincs más gyermeke, aki örökölhetne utána, nincs testvére, sem közeli rokona, aki miatt meg kellene maradnom, hogy felesége legyek. Hét férjet már elvesztettem, mi értelme van még az életemnek? De ha nem akarod elvenni életemet Uram, tekints rám és könyörülj rajtam, ne kelljen több gyalázatot elviselnem.«
16 You know, O Lord, that I have never coveted a husband, and I have preserved my soul clean from all impure desire.	16 Ugyanabban az időben mindkettőjük imádsága meghallgatást nyert a fölséges Isten színe előtt,
17 I have never mingled myself with those who play. And I have not presented myself as a participant with those who walk with levity.	17 és elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt: Tóbit szeméről távolítsa el a fehér foltokat, hogy láthassa Isten világát, Sárát pedig, Ráguel leányát, adja feleségül Tóbiásnak, Tóbit fiának, kötözze meg Azmódeust, a gonosz szellemet, mert az előbbiekkel szemben Tóbiást illeti a jog, hogy őt elnyerje. Ekkor Tóbit visszatért az udvarról házába, Sára pedig, Ráguel leánya, lejött a fenti szobából.
18 But I consented to accept a husband, in your fear, not in my lust.
19 And, either I was unworthy of them, or they perhaps were not worthy of me. For perhaps you have preserved me for another husband.
20 For your counsel is not within the ability of man.
21 But all who worship you are certain of this: that one’s life, if it should be tested, shall be crowned, and if it should be in tribulation, shall be delivered, and if it should be corrected, shall be permitted to approach your mercy.
22 For you are not delighted with our perdition. For, after a storm, you create tranquility, and after tears and weeping, you pour out exultation.
23 May your name, O God of Israel, be blessed forever.”
24 At that time, the prayers of them both were heard in the sight of the glory of the most high God.
25 And the holy Angel of the Lord, Raphael, was sent to care for both of them, whose prayers were recited at the same time in the sight of the Lord.