1 Le vigilie dell'avarizia consuman le carni, e le sue cure levano il sonno. | 1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot. |
2 I pensieri dell'avvenire sturbano la quiete, come la grave malattia fa vegliar l'uomo. | 2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket. |
3 Faticò il ricco per adunare ricchezze, e nel suo riposo è ricolmo di beni. | 3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik. |
4 Lavora il povero per bisogno di vitto, e se fa fine di lavorare diventa mendico. | 4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut. |
5 Chi è amante dell'oro, non sarà giusto, e chi va dietro alla corruzione, di essa sarà ripieno. | 5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele. |
6 Molti sono andati in precipizio a causa dell'oro, e la bellezza di lui fu la loro perdizione. | 6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt. |
7 Legno d'inciampo è l'oro per quelli, che a lui fan sagrifizio: guai a quelli, che gli van dietro; ma tutti gli imprudenti periranno per esso. | 7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta. |
8 Beato il ricco, che è trovato senza colpa, ed il quale non va dietro all'oro né sua speranza ripone nel denaro, e nei tesori. | 8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben! |
9 Chi è costui, e gli darem lode? perché egli ha fatto cose mirabili nella sua vita. | 9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében! |
10 Egli fu provato per mezzo dell'oro, e trovato perfetto; ed avranne gloria eterna. Egli potea peccare, e non peccò, far del male, e nol fece: | 10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett! |
11 Per questo i beni di lui sono stabili nel Signore, e le sue limosine saran celebrate da tutta la congregazione de' santi. | 11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit. |
12 Se' tu assiso a splendida mensa? non essere tu ivi il primo a spalancare la gola. | 12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként! |
13 Non dire: molta è la roba, che è in tavola. | 13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!« |
14 Ricordati, che una mala cosa è l'occhio cattivo. | 14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem! |
15 Non v'ha di peggio di quest'occhio tralle cose create? per questo egli in veggendo, piange con tutto il suo volto. | 15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz, |
16 Non essere il primo a stendere la mano, affinchè maltrattato dall'invidioso tu non abbi ad arrossire. | 16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj. |
17 Nel prendere le vivande non urtare cogli altri. | 17 Ne tolakodj étkezés közben! |
18 Giudica del genio del tuo prossimo dal tuo. | 18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak! |
19 Serviti da uomo frugale di quelle cose, che li son messe davanti, affinchè non avvenga, che col molto mangiare tu ti renda odioso. | 19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt. |
20 Sii il primo a finire per verecondia, e non essere smoderato per non disgustare veruno. | 20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz! |
21 E se siedi in mezzo a molti, non istender la mano prima di quelli, e non essere il primo a chiedere da bere. | 21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként! |
22 Quanto poco vino è sufficiente ad un uomo bene educato! e in dormendo non ne sarai inquietato, e non ne sentirai incomodo. | 22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat. |
23 Le vigilie, la colica, e i dolori sono per l'uomo intemperante. | 23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert. |
24 Il sonno salubre è per l'uomo parco: egli dorme sino al mattino, e l'anima di lui sarà lieta con esso. | 24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát. |
25 Che se tu se' stato forzato a mangiar molto, vattene dalla conversazione, vomita, e ti troverai sollevato, e non cagionerai malattia al tuo corpo. | 25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek. |
26 Figliuolo ascoltami, e non disprezzarmi, e da ultimo conoscerai quel, che siano le mie parole. | 26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat: |
27 In tutte le operazioni tue sii diligente, e non si accosterà a te nissun malore. | 27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség. |
28 Colui, che è liberale nel dar del pane, è benedetto dalle labbra di molti e la testimonianza, che rendesi alla bontà di lui, è sicura. | 28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága. |
29 Contro di chi è spilorcio nel dar del pane mormora tutta la città, e la testimonianza renduta alla spilorceria di lui è verace. | 29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre! |
30 Non provocare i bravi bevitori: perocché molti sono stati sterminati dal vino. | 30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített! |
31 Il fuoco prova la durezza del ferro; così il vino bevuto fino all'ebbrezza manifesta i cuori de' superbi. | 31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel! |
32 Buona vita per gli uomini è il vino usato con sobrietà: sarai sobrio, se ne berai con moderazione. | |
33 Qual vita è quella di chi sta senza vino? | |
34 Che è quello, che ci priva della vita? la morte. | |
35 Il vino da principio fa creato per giocondità, non per l'ubbriachezza. | |
36 Il vino bevuto moderatamente rallegra l'anima, e il cuore. | |
37 Il ber temperato è salute dell'anima, e del corpo. | |
38 Il troppo vino fa le contese, e l'ira, e molte rovine. | |
39 Il vino bevuto in copia è l'amarezza dell'anima. | |
40 L'ubbriacchezza fa ardito lo stolta ad offendere, snerva le forze, ed è cagion di ferite. | |
41 In un convito dove si beve, non riprendere il prossimo, e noi disprezzare nella sua allegria: | |
42 Non dirgli parola di ingiuria, e noi pressare col chiedergli il tuo. | |