János jelenései 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 A trónon ülő jobbjában láttam egy belül és kívül teleírt könyvet, amely hét pecséttel volt lepecsételve .	1 וָאֵרֶא בִּימִין הַיּשֵׁב עַל־הַכִּסֵּא סֵפֶר כָּתוּב פָּנִים וְאָחוֹר וְחָתוּם בְּשִׁבְעָה חֹתָמוֹת
2 Láttam egy erős angyalt, aki hangosan hirdette: »Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és feltörje annak pecsétjeit?«	2 וָאֵרֶא מַלְאָךְ אַבִּיר קוֹרֵא בְקוֹל־גָּדוֹל מִי הוּא הַזֹּכֶה לִפְתֹּחַ הַסֵּפֶר וּלְהַתִּיר אֶת־חוֹתָמָיו
3 És sem az égben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem beletekinteni abba.	3 וְלֹא־יָכֹל אִישׁ גַּם בַּשָּׁמַיִם גַּם בָּאָרֶץ גַּם מִתַּחַת לָאָרֶץ לִפְתֹּחַ אֶת־הַסֵּפֶר אוֹ לְהַבִּיט אֵלָיו
4 Nagyon sírtam, mert senkit sem találtak méltónak, hogy a könyvet felnyissa vagy hogy abba beletekintsen.	4 וָאֵבְךְּ בְּכִי גָדוֹל עַל־אֲשֶׁר לֹא־נִמְצָא אִישׁ זֹכֶה לִפְתֹּחַ אֶת־הַסֵּפֶר וְלִקְרֹא בוֹ אוֹ־לְהַבִּיט אֵלָיו
5 Erre a vének egyike így szólt hozzám: »Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja , hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak hét pecsétjét!«	5 וַיֹּאמֶר אֵלַי אֶחָד מִן־הַזְּקֵנִים אַל־תִּבְכֶּה הִנֵּה נִצַּח הָאַרְיֵה אֲשֶׁר הוּא מִשֵּׁבֶט יְהוּדָה שֹׁרֶשׁ דָּוִד לִפְתֹּחַ אֶת־הַסֵּפֶר וּלְהַתִּיר שִׁבְעַת חוֹתָמָיו
6 Akkor láttam, hogy íme, a trón és a négy élőlény között és a vének között a Bárány állt mintegy megölve . Hét szarva és hét szeme volt, amelyek Istennek az egész földre küldött hét szelleme .	6 וָאֵרֶא וְהִנֵּה בֵּין הַכִּסֵּא וְאַרְבַּע הַחַיּוֹת וּבֵין הַזְּקֵנִים שֶׂה עֹמֵד כְּמוֹ טָבוּחַ וְלוֹ שֶׁבַע קַרְנַיִם וְשִׁבְעָה עֵינַיִם אֲשֶׁר הֵם שִׁבְעָה רוּחוֹת הָאֱלֹהִים הַשְּׁלוּחִים אֶל־כָּל־הָאָרֶץ
7 Odament, és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet .	7 וַיָּבֹא וַיִּקַּח אֶת־הַסֵּפֶר מִימִין הַיּשֵׁב עַל־הַכִּסֵּא
8 Amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt; mindegyiküknek hárfája és arany csészéje volt, tele illatszerekkel, amelyek a szentek imádságai.	8 וַיְהִי בְּקַחְתּוֹ אֶת־הַסֵּפֶר וַיִּפְּלוּ לִפְנֵי הַשֶּׂה אַרְבַּע הַחַיּוֹת וְעֶשְׂרִים וְאַרְבָּעָה הַזְּקֵנִים וְאִישׁ אִישׁ כִּנּוֹר בְּיָדוֹ וְקַעֲרוֹת זָהָב מְלֵאוֹת קְטֹרֶת אֲשֶׁר־הֵנָּה תְּפִלּוֹת הַקְּדוֹשִׁים
9 Új éneket énekeltek, amely így hangzott : »Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet, és felnyisd annak pecsétjeit, mert megöltek, és saját véreddel megváltottál Istennek, minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből,	9 וַיָּשִׁירוּ שִׁיר חָדָשׁ לֵאמֹר לְךָ נָאֶה לָקַחַת אֶת־הַסֵּפֶר וְלִפְתֹּחַ אֶת־חוֹתָמָיו כִּי אַתָּה נִשְׁחַטְתָּ וּבְדָמְךָ קְנִיתָנוּ לֵאלֹהִים מִכָּל־מִשְׁפָּחָה וְלָשׁוֹן וְכָל־עַם וָגוֹי
10 és Istenünk számára uralommá és papokká tetted őket, és uralkodni fognak a föld felett!«	10 וַתַּעַשׂ אֹתָם מְלָכִים וְכֹהֲנִים לֵאלֹהֵינוּ וְיִמְלְכוּ עַל־הָאָרֶץ
11 Sok angyalt láttam, és hallottam szavukat a trón körül, s az élőlényekét és a vénekét, és számuk tízezernyi tízezer és ezernyi ezer volt ,	11 וָאֵרֶא וָאֶשְׁמַע קוֹל מַלְאָכִים רַבִּים סָבִיב לַכִּסֵּא וְלַחַיּוֹת וְלַזְּקֵנִים מִסְפָּרָם רִבּוֹ רְבָבוֹת וְאַלְפֵי אֲלָפִים
12 akik hangosan azt kiáltották: »Méltó a Bárány, akit megöltek , hogy övé legyen a hatalom és gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!«	12 קֹרְאִים בְּקוֹל גָּדוֹל נָאֶה לַשֶּׂה הַטָּבוּחַ לָקַחַת עֹז וְעשֶׁר וְחָכְמָה וּגְבוּרָה וְהָדָר וְכָבוֹד וּבְרָכָה
13 Minden teremtményt, amely az égben van, a földön és a föld alatt, és amely a tengeren és a tengerben van, mindezeket hallottam, amint azt mondták: »A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom, örökkön örökké!«	13 וְכָל־בְּרִיָּה אֲשֶׁר בַּשָּׁמַיִם וּבָאָרֶץ וּמִתַּחַת לָאָרֶץ וַאֲשֶׁר עַל־הַיָּם וְכֹל אֲשֶׁר בָּהֶם אֶת־כֻּלָּם שָׁמַעְתִּי אֹמְרִים לֵאמֹר לַיּשֵׁב עַל־הַכִּסֵּא וְלַשֶּׂה הַבְּרָכָה וְהֶהָדָר וְהַכָּבוֹד וְהָעֹז לְעוֹלְמֵי עוֹלָמִים
14 A négy élőlény azt felelte: »Ámen!« A vének arcra borultak és imádták az örökkön örökké élőt.	14 וַתֹּאמַרְנָה אַרְבַּע הַחַיּוֹת אָמֵן וְעֶשְׂרִים וְאַרְבָּעָה הַזְּקֵנִים נָפְלוּ עַל־פְּנֵיהֶם וַיִּשְׁתַּחֲווּ לְחֵי עוֹלְמֵי הָעוֹלָמִים