Az apostolok cselekedetei 21
12345678910111213141516171819202122232425262728
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | STUTTGARTENSIA-DELITZSCH |
---|---|
1 Amikor azután elváltunk tőlük, kihajóztunk, és egyenes irányban haladva Kószba értünk, másnap Rodoszba, onnan pedig Patarába. | 1 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר נִפְרַדְנוּ מֵהֶם וַנֵּרֶד בָּאֳנִיָּה וַנָּבוֹא דֶּרֶךְ יְשָׁרָה אֶל־קוֹס וּמִמָּחֳרָת אֶל־רוֹדוֹס וּמִשָּׁם אֶל־פַּטָּרָה |
2 Amikor találtunk egy Föníciába menő hajót, beszálltunk és továbbhajóztunk. | 2 שָׁם מָצָאנוּ אֳנִיָּה עֹבֶרֶת אֶל־פִינוּקְיָא וַנֵּרֶד־בָּהּ וַנַּעֲבֹר |
3 Mikor feltűnt előttünk Ciprus, azt bal felől haladva elhagytuk, aztán Szíriába hajóztunk, és eljutottunk Tíruszba, mert a hajó ott készült kirakni a rakományt. | 3 וַנֵּרֶא אֶת־פְּנֵי קַפְרוֹס וַנַּעַזְבֶנָּה לִשְׂמֹאל וַנַּעֲבֹר אֶל־סוּרְיָא וַנַּגִּיעַ אֶל־צוֹר כִּי־שָׁמָּה יוֹצִיאוּ אֶת־מַעֲמֶסֶת הָאֳנִיָּה |
4 Miután a tanítványokat megtaláltuk, ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek által azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. | 4 וַנִּמְצָא אֶת־הַתַּלְמִידִים וַנֵּשֶׁב שָׁם שִׁבְעַת יָמִים וְהֵם אָמְרוּ אֶל־פּוֹלוֹס עַל־פִּי הָרוּחַ לְבִלְתִּי עֲלוֹת יְרוּשָׁלָיִם |
5 Néhány nap elteltével mégis elindultunk és továbbmentünk. Ők pedig mindannyian elkísértek bennünket feleségeikkel és gyermekeikkel, kikísértek a városból, és a parton letérdelve imádkoztunk. | 5 וַיְהִי אַחֲרֵי מְלֹאת לָנוּ הַיָּמִים הָאֵלֶּה וַנֵּצֵא לָלֶכֶת לְדַרְכֵּנוּ וַיְלַוּוּ אֹתָנוּ כֻּלָּם עִם־נְשֵׁיהֶם וְעִם־טַפָּם עַד־מִחוּץ לָעִיר וַנִּכְרַע עַל־בִּרְכֵּינוּ עַל־חוֹף הַיָּם וַנִּתְפַּלָּל |
6 Miután elbúcsúztunk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők pedig visszatértek övéikhez. | 6 וַנְּבָרֶךְ אִישׁ אֶת־רֵעֵהוּ וַנַּעַל אֶל־הָאֳנִיָּה וְהֵמָּה שָׁבוּ אִישׁ לְבֵיתוֹ |
7 A hajóút befejezéseként lementünk Tíruszból Ptolemaiszba. Köszöntöttük a testvéreket, és egy napig náluk maradtunk. | 7 וַאֲנַחְנוּ כִּלִּינוּ אֶת־דֶּרֶךְ הַיָּם וַנֵּרֶד מִצּוֹר אֶל־עַכּוֹ וַנִּשְׁאַל לִשְׁלוֹם הָאַחִים וַנֵּשֶׁב אִתָּם יוֹם אֶחָד |
8 Másnap továbbmentünk, és Cézáreába érkeztünk. Itt betértünk Fülöp evangélista házába, és megszálltunk nála, aki a hét közül az egyik volt. | 8 וּמִמָּחֳרָת נָסַעְנוּ פּוֹלוֹס וַאֲשֶׁר אִתּוֹ וַנָּבֹא אֶל־קִסְרִין וַנֵּלֶךְ אֶל־בֵּית פִילִפּוֹס הַמְבַשֵּׂר אֲשֶׁר הוּא אֶחָד מִן־הַשִּׁבְעָה וַנֵּשֶׁב עִמּוֹ |
9 Négy hajadon leánya volt, s ezek prófétáltak. | 9 וְלוֹ הָיוּ אַרְבַּע בָּנוֹת בְּתוּלוֹת מִתְנַבְּאוֹת |
10 Amíg mi néhány napig időztünk, egy Agabusz nevű próféta érkezett oda Júdeából. | 10 וַיְהִי בִּהְיוֹתֵנוּ שָׁם יָמִים רַבִּים וַיֵּרֶד נָבִיא אֶחָד מִיהוּדָה וּשְׁמוֹ אֲגָבוֹס |
11 Odajött hozzánk, fogta Pál övét, megkötözte vele a saját lábát és kezét, és így szólt: »A Szentlélek ezeket mondja: Azt a férfit, akié ez az öv, a zsidók így kötözik meg Jeruzsálemben, és átadják a pogányok kezébe.« | 11 וַיָּבֹא אֶצְלֵנוּ וַיִּקַּח אֶת־אֵזוֹר פּוֹלוֹס וַיֶּאְסָר־בּוֹ אֶת־יָדָיו וְאֶת־רַגְלָיו וַיֹּאמֶר כֹּה אָמַר רוּחַ הַקֹּדֶשׁ כָּכָה יַאַסְרוּ הַיְּהוּדִים בִּירוּשָׁלַיִם אֶת־הָאִישׁ אֲשֶׁר־לוֹ הָאֵזוֹר הַזֶּה וְיַסְגִּירֻהוּ בִּידֵי הַגּוֹיִם |
12 Mikor ezt meghallottuk, mi is kértük őt, meg az ottaniak is, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe. | 12 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר שָׁמַעְנוּ אֶת־זֹאת וַנְּבַקֵּשׁ מִמֶּנּוּ אֲנַחְנוּ וְאַנְשֵׁי הַמָּקוֹם אֲשֶׁר לֹא־יַעֲלֶה יְרוּשָׁלָיִם |
13 De Pál így felelt: »Mit csináltok, miért sírtok és szomorítjátok a szívemet? Hiszen én kész vagyok az Úr Jézus nevéért nemcsak arra, hogy megkötözzenek, hanem hogy meg is haljak Jeruzsálemben.« | 13 וַיַּעַן פּוֹלוֹס וַיֹּאמַר מַה־לָּכֶם אֲשֶׁר תִּבְכּוּ וַתִּשְׁבְּרוּ לְבָבִי כִּי־נָכוֹן אָנֹכִי לֹא־לְבַד לְהֵאָסֵר כִּי גַם־לָמוּת בִּירוּשָׁלַיִם עַל־שֵׁם יֵשׁוּעַ הָאָדוֹן |
14 S mivel nem tudtuk lebeszélni őt, megnyugodtunk, és így szóltunk: »Legyen meg az Úr akarata!« | 14 וְלֹא־אָבָה שְׁמֹעַ וַנִּרֶף מִמֶּנּוּ לֵאמֹר רְצוֹן יְהוָֹה יֵעָשֶׂה |
15 E napok után tehát útnak eredtünk, és felmentünk Jeruzsálembe. | 15 וְאַחֲרֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה נָשָׂאנוּ אֶת־כֵּלֵינוּ וַנַּעַל יְרוּשָׁלָיִם |
16 Cézáreából a tanítványok közül is velünk tartottak néhányan. Magukkal hozták Mnázont, egy Ciprusról való régi tanítványt, hogy nála szálljunk meg. | 16 וַיֵּלְכוּ אִתָּנוּ גַּם־תַּלְמִידִים מִקִּסְרִין וַיָּבִיאוּ אֹתָנוּ לָלוּן בְּבֵית־אִישׁ כִּתִּי וּשְׁמוֹ מְנָסוֹן וְהוּא תַּלְמִיד מִיָּמִים רַבִּים |
17 Amikor Jeruzsálembe értünk, a testvérek szívesen fogadtak minket. | 17 וַיְהִי כְּבֹאֵנוּ יְרוּשָׁלָיִם וַיְקַבְּלוּ אֹתָנוּ הָאַחִים בְּשִׂמְחָה |
18 Másnap Pál velünk együtt bement Jakabhoz, és a presbiterek is mindnyájan összegyűltek. | 18 וּמִמָּחֳרַת הַיּוֹם נִכְנַס פּוֹלוֹס עִמָּנוּ אֶל־יַעֲקֹב וַיָּבֹאוּ שָׁמָּה כָּל־הַזְּקֵנִים |
19 Miután köszöntötte őket, részletesen elmondta, mit művelt Isten a pogányok között az ő szolgálata által. | 19 וַיִּשְׁאָלֵם לְשָׁלוֹם וַיְסַפֵּר אַחַת לְאַחַת אֵת אֲשֶׁר עָשָׂה הָאֱלֹהִים לַגּוֹיִם בְּשֵׁרוּתוֹ |
20 Azok pedig, miután meghallgatták, dicsőítették Istent, neki pedig azt mondták: »Nézd, testvér, sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők lettek, de azért mind féltékenyen tartják a törvényt. | 20 וַיִּשְׁמְעוּ וַיְהַלְלוּ אֶת־הָאֱלֹהִים וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הִנְּךָ רֹאֶה אָחִינוּ כַּמָּה רִבְבוֹת יְהוּדִים בָּאוּ לְהַאֲמִין וְכֻלָּם מְקַנְּאִים לַתּוֹרָה |
21 Rólad azonban azt hallották, hogy a Mózestől való elpártolásra tanítod azokat a zsidókat, akik a pogányok között vannak. Azt mondod nekik, hogy nem kell sem a fiaikat körülmetéltetniük, sem a szokásokat követniük. | 21 וְהֵם שָׁמְעוּ עָלֶיךָ שְׁמוּעָה כִּי תְלַמֵּד אֶת־כָּל־הַיְּהוּדִים אֲשֶׁר בְּקֶרֶב הַגּוֹיִם לָסוּר מִמּשֶׁה בְּאָמְרְךָ כִּי־אֵין עֲלֵיהֶם לָמוּל אֶת־בְּנֵיהֶם וְלָלֶכֶת בְּחֻקּוֹת הַתּוֹרָה |
22 Mi tehát a teendő? Elkerülhetetlen, hogy a tömeg össze ne csődüljön, ha meghallják, hogy megjöttél. | 22 וְעַתָּה מַה־לַּעֲשׂוֹת הִנֵּה הֵאָסֹף יֵאָסֵף הֲמוֹן הָעָם כִּי יִשְׁמְעוּ כִּי־בָאתָ |
23 Tedd meg tehát azt, amit mondunk neked. Van nálunk négy férfi, akik fogadalmat vettek magukra. | 23 לָכֵן עֲשֵׂה זֹאת אֵפוֹא אֲשֶׁר נֹאמַר אֵלֶיךָ |
24 Vedd őket magad mellé, szentelődj meg velük, fizess helyettük, hogy megnyiratkozzanak. Akkor mindenki tudni fogja, hogy nem igaz, amit rólad hallottak; ellenkezőleg, te is megtartod a törvényt, és aszerint élsz. | 24 הִנֵּה יֵשׁ אִתָּנוּ אַרְבָּעָה אֲנָשִׁים אֲשֶׁר נֶדֶר עֲלֵיהֶם אֹתָם קַח־לְךָ וְהִטָּהֵר אִתָּם וְשַׁלֵּם הַהוֹצָאוֹת בַּעֲדָם לְמַעַן אֲשֶׁר־יְגַלְּחוּ אֶת־רֹאשָׁם וְיָדְעוּ כֻלָּם כִּי־שְׁמוּעַת שָׁוְא שָׁמְעוּ עָלֶיךָ וְכִי־אַתָּה בְעַצְמְךָ מִתְהַלֵּךְ בְּחֻקּוֹת הַתּוֹרָה |
25 Ami pedig azokat illeti, akik a pogányok közül lettek hívők, mi megírtuk végzésünket, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fojtott állatoktól és a paráznaságtól.« | 25 וְעַל־דְּבַר הַמַּאֲמִינִים בַּגּוֹיִם כָּתַבְנוּ וְגָזַרְנוּ אֲשֶׁר לֹא יִשְׁמְרוּ דָּבָר מֵאֵלֶּה רַק לְהִשָּׁמֵר מִזִּבְחֵי אֱלִילִים וּמִן־הַדָּם וּמִבְּשַׂר הַנֶּחֱנָק וּמִן־הַזְּנוּת |
26 Erre Pál maga mellé vette a férfiakat, másnap tisztulást végzett, velük együtt bement a templomba, és bejelentette, hogy a tisztulás napjai letelnek, amikor mindegyikükért bemutatják az áldozatot. | 26 וַיִּקַּח פּוֹלוֹס אֶת־הָאֲנָשִׁים וַיִּטָּהֵר אִתָּם וּמִמָּחֳרָת בָּא אֶל־הַמִּקְדָּשׁ וַיַּגֵּד כִּי־מָלְאוּ יְמֵי טָהֳרָתָם עַד כִּי־הָקְרַב קָרְבַּן כָּל־אֶחָד מֵהֶם |
27 Mikor azonban a hét nap lassan már letelt, az Ázsiából való zsidók meglátták őt a templomban, fölizgatták az egész népet, és elfogták őt. | 27 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר קָרְבוּ שִׁבְעַת הַיָּמִים לִכְלוֹת וְהַיְּהוּדִים אֲשֶׁר מֵאַסְיָא רָאוּ אֹתוֹ בַּמִּקְדָּשׁ וַיְעוֹרְרוּ אֶת־כָּל־הֶהָמוֹן וַיִּשְׁלְחוּ־בוֹ אֶת־יְדֵיהֶם |
28 Közben ezt kiáltozták: »Izraelita férfiak! Segítsetek! Ez az az ember, aki a nép, a törvény és ez ellen a hely ellen tanít mindenkit mindenütt, sőt még pogányokat is behozott a templomba, és megfertőzte ezt a szent helyet!« | 28 וַיִּצְעֲקוּ לֵאמֹר אַנְשֵׁי יִשְׂרָאֵל עֲזֹרוּ זֶה הוּא הָאִישׁ הַמְלַמֵּד אֶת־כָּל־אָדָם אֲשֶׁר בְּכָל־הָאָרֶץ סָרָה עַל־הָעָם הַזֶּה וְעַל הַתּוֹרָה וְעַל הַמָּקוֹם הַזֶּה וְגַם־הֵבִיא אֶל־הַמִּקְדָּשׁ אֲנָשִׁים יְוָנִים וַיְחַלֵּל אֶת־הַמָּקוֹם הַקָּדוֹשׁ הַזֶּה |
29 Vele látták ugyanis az efezusi Trofimoszt a városban, s róla gondolták, hogy Pál bevitte a templomba. | 29 כִּי הָיוּ רֹאִים אֶת־טְרוֹפִימוֹס הָאֶפְסִי בָּעִיר אִתּוֹ וַיַּחְשְׁבוּ כִּי־פוֹלוֹס הֵבִיא אֹתוֹ אֶל־הַמִּקְדָּשׁ |
30 Meg is mozdult az egész város. A nép összecsődült, megragadták Pált, és kihurcolták a templomból, a kapukat pedig azonnal bezárták. | 30 וַתֵּהֹם כָּל־הָעִיר וַיָּרָץ הָעָם וַיִּקָּבֵץ וַיֹּאחֲזוּ אֶת־פּוֹלוֹס וַיִּמְשְׁכֻהוּ אֶל־מִחוּץ לַמִּקְדָּשׁ וּפִתְאֹם סֻגְּרוּ הַדְּלָתוֹת |
31 Mikor már azon voltak, hogy megöljék őt, az a hír jutott el a helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem zavargásban tört ki. | 31 וְהֵמָּה מְבַקְשִׁים לַהֲמִיתוֹ וְהַשְּׁמוּעָה בָאָה אֶל־שַׂר הָאֶלֶף שֶׁל־הַגְּדוּד כִּי כָל־יְרוּשָׁלַיִם נָבוֹכָה |
32 Az mindjárt katonákat és századosokat vett maga mellé, és lesietett hozzájuk. Azok pedig, amikor meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését. | 32 וַיְמַהֵר וַיִּקַּח אִתּוֹ אַנְשֵׁי צָבָא וְשָׂרֵי מֵאוֹת וַיָּרָץ אֲלֵיהֶם וַיְהִי כִרְאוֹתָם אֶת־שַׂר הָאֶלֶף וְאֶת־אַנְשֵׁי הַצָּבָא וַיַּחְדְּלוּ מֵהַכּוֹת אֶת־פּוֹלוֹס |
33 Ekkor az ezredes odalépett, megfogta őt, és megkötöztette két lánccal. Aztán megkérdezte, hogy kicsoda ez, és mit tett. | 33 וַיִּגַּשׁ שַׂר־הָאֶלֶף וַיַּחֲזֶק־בּוֹ וַיְצַו לְאָסְרוֹ בִנְחֻשְׁתָּיִם וַיִּשְׁאַל מִי הוּא־זֶה וּמֶה עָשָׂה |
34 De a tömegből az egyik ember ezt, másik azt kiabált, s mivel pontosan nem tudott tájékozódni a zajongás miatt, a várba vitette őt. | 34 וַיַּעֲנוּ מִן־הָעָם אֵלֶּה בְכֹה וְאֵלֶּה בְכֹה וְלֹא יָכֹל לָדַעַת מְאוּמָה אֶל־נָכוֹן מֵרֹב הַשָּׁאוֹן וַיְצַו לְהוֹלִיכוֹ אֶל־הַמְצָד |
35 Amikor azonban a lépcsőkhöz jutott, történt, hogy a nép erőszakossága miatt a katonáknak már vinniük kellett. | 35 וַיְהִי כְּבוֹאוֹ עַד־הַמַּעֲלוֹת וַיִּשָּׂאֻהוּ אַנְשֵׁי הַצָּבָא מִפְּנֵי חֲמַת הָעָם |
36 A népsokaság ugyanis utána tódult, és azt kiáltozta: »Öld meg őt!« | 36 כִּי־עַם רָב הֹלֵךְ אַחֲרָיו וְהֵם צֹעֲקִים וְאֹמְרִים הָסֵר אֹתוֹ |
37 Amikor már a várba készültek bevezetni Pált, ő így szólt az ezredeshez: »Szabad-e valamit mondanom neked?« Az megkérdezte: »Te tudsz görögül? | 37 וַיְהִי טֶרֶם הוּבָא פּוֹלוֹס אֶל־הַמְצָד אָמַר אֶל־שַׂר הָאֶלֶף הֲתַנִּיחַ לִי לְדַבֵּר אֵלֶיךָ דָּבָר וַיֹּאמֶר הֲיָדַעְתָּ יְוָנִית |
38 Nem te vagy az az egyiptomi, nem te keltettél a napokban zavargást, s kivezettél a pusztába négyezer szikárius férfit?« | 38 הַאִם־אֵינְךָ הַמִּצְרִי אֲשֶׁר לִפְנֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה הֵעִיר מֶרֶד וְהוֹצִיא הַמִּדְבָּרָה אַרְבַּעַת אֲלָפִים אַנְשֵׁי דָמִים |
39 Pál azonban azt mondta neki: »Én zsidó ember vagyok a cilíciai Tarzusból, annak az ismert városnak vagyok a polgára. Kérlek azonban, engedd meg nekem, hogy szóljak a néphez!« | 39 וַיֹּאמֶר פּוֹלוֹס אִישׁ יְהוּדִי אָנֹכִי מִטַּרְסוֹס בֶּן־עִיר קִילִיקְיָא אֲשֶׁר אֵינֶנָּה בְלִי־שֵׁם וְעַתָּה אֶשְׁאֲלָה מֵאִתְּךָ הַנִּיחָה לִּי לְדַבֵּר אֶל־הָעָם |
40 Mikor az megadta az engedélyt, Pál a lépcsőkön állva intett a népnek a kezével. Erre nagy csendesség lett. Ő pedig megszólalt zsidó nyelven, és ezt mondta: | 40 וַיַּנַּח לוֹ וַיַּעֲמֹד פּוֹלוֹס עַל־הַמַּעֲלוֹת הֵנִיף יָדוֹ אֶל־הָעָם וַתְּהִי דְּמָמָה רַבָּה וַיְדַבֵּר בְּלָשׁוֹן עִבְרִית וַיֹּאמַר |