Második Törvénykönyv 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 »Halljátok egek, amit szólok, hallja a föld számnak igéit!	1 Προσεχε, ουρανε, και θελω λαλησει? και ας ακουη η γη τους λογους του στοματος μου.
2 Esőként csepegjen tanításom, harmatként hulljon szólásom úgy, mint zápor a pázsitra, mint az esőcsepp a sarjúra.	2 Η διδασκαλια μου θελει σταλαξει ως η βροχη, ο λογος μου θελει καταβη ως η δροσος, ως η ψεκας επι την χλοην και ως ο ομβρος επι τον χορτον?
3 Hirdetem ugyanis az Úr nevét: ismerjétek el Istenünk fenségét!	3 διοτι θελω εξυμνησει το ονομα του Κυριου? αποδοτε μεγαλωσυνην εις τον Θεον ημων.
4 Isten tettei tökéletesek, útjai mind helyesek, hűséges az Isten, hamisság nincs benne, igaz ő és őszinte.	4 Αυτος ειναι ο Βραχος, τα εργα αυτου ειναι τελεια? διοτι πασαι αι οδοι αυτου ειναι κρισις? Θεος πιστος, και δεν υπαρχει αδικια εν αυτω? δικαιος και ευθυς ειναι αυτος.
5 Mégis vétkezett ellene, s gyalázata miatt nem fia többé a gonosz és elvetemült nemzedék.	5 Ουτοι διεφθαρησαν? η κηλις αυτων δεν ειναι κηλις των υιων αυτου? ειναι γενεα σκολια και διεστραμμενη.
6 Ezzel fizetsz talán az Úrnak? Balga és esztelen nép! Nem atyád-e ő neked, az övé voltál, ő alkotott és szilárdított téged?	6 Ταυτα ανταποδιδετε εις τον Κυριον, λαε μωρε και ασυνετε; δεν ειναι αυτος ο πατηρ σου, οστις σε εξηγορασεν; αυτος οστις σε επλασε και σε εμορφωσεν;
7 Emlékezzél meg csak az ősi napokról, gondolj csak át minden nemzedéket, kérdezd meg atyádat, s elbeszéli neked, véneidet, és elmondják neked!	7 Ενθυμηθητι τας αρχαιας ημερας, συλλογισθητι τα ετη πολλων γενεων? ερωτησον τον πατερα σου, και αυτος θελει σοι αναγγειλει, τους πρεσβυτερους σου, και αυτοι θελουσι σοι ειπει?
8 Amikor a Felséges a nemzeteket elosztotta, amikor Ádám fiait szétválasztotta, megszabta a népek határait Izraelt fiainak száma szerint,	8 οτε διεμεριζεν ο Υψιστος τα εθνη, οτε διεσπειρε τους υιους του Αδαμ, εστησε τα ορια των λαων κατα τον αριθμον των υιων Ισραηλ.
9 s az Úr osztályrésze lett az ő népe, Jákob az ő kötélmérte öröksége.	9 Διοτι η μερις του Κυριου ειναι ο λαος αυτου, ο Ιακωβ ειναι το μερος της κληρονομιας αυτου.
10 Megtalálta a puszta földjén a borzalom és a kietlen sivatag helyén. Felkarolta, oktatgatta, mint a szeme fényét óvta.	10 Εν γη ερημω ευρηκεν αυτον, και εν ερημια φρικης και ολολυγμου? περιωδηγησεν αυτον, επαιδαγωγησεν αυτον, εφυλαξεν αυτον ως κορην οφθαλμου αυτου.
11 Miként a sas, amely repülésre készteti fiait és felettük lebeg, kiterjesztette szárnyait, felkapta s tulajdon vállán hordozta.	11 Καθως ο αετος σκεπαζει την φωλεαν αυτου, περιθαλπει τους νεοσσους αυτου, εξαπλονων τας πτερυγας αυτου αναλαμβανει αυτους, και σηκονει αυτους επι των πτερυγων αυτου,
12 Egyedül az Úr vezette, idegen isten nem volt mellette.	12 ουτως ο Κυριος μονος ωδηγησεν αυτον, και δεν ητο μετ' αυτου ξενος Θεος.
13 Hegyes vidékre helyezte, hogy a mezők gyümölcsét egye, mézet szívjon a kőszálból, olajat a kemény sziklából.	13 Ανεβιβασεν αυτους επι τα εξοχα μερη της γης, και εφαγον τα γεννηματα των αγρων? και εθηλασεν αυτους μελι εκ της πετρας, και ελαιον εκ της σκληρας πετρας,
14 Élvezze tehenek vaját, juhok tejét, bárányok és básáni kosok kövérét, bakok húsát s búza velejét, s igya a szőlő színtiszta vérét.	14 Βουτυρον βοων και γαλα προβατων, με παχος αρνιων, και κριων θρεμματων της Βασαν, και τραγων, μετα του εξαιρετου ανθους του σιτου? και επιες οινον, αιμα σταφυλης.
15 Ám meghízott a kedves – és ficánkolt! Meghízott, kövér lett, meghájasodott, és elhagyta Istent, alkotóját, megvetette Istent, szabadító Szikláját!	15 Ο δε Ιεσουρουν επαχυνθη και απελακτισεν? επαχυνθης, επλατυνθης, υπερελιπανθης? τοτε ελησμονησε τον Θεον τον πλασαντα αυτον, και κατεφρονησε τον Βραχον της σωτηριας αυτου.
16 Idegen istenekkel ingerelték, utálatosságokkal bőszítették,	16 Παρωξυναν αυτον εις ζηλοτυπιαν με ξενους θεους, με βδελυγματα παρωξυναν αυτον εις θυμον?
17 démonoknak áldoztak, nem Istennek, isteneknek, kiket nem ismertek, újaknak, nemrég jötteknek, kiket atyáik nem tiszteltek.	17 εθυσιασαν εις δαιμονια, ουχι εις τον Θεον? εις θεους, τους οποιους δεν εγνωριζον, εις νεους θεους νεωστι εισαχθεντας, τους οποιους δεν ελατρευον οι πατερες σας?
18 Elhagytad Istent, szülődet, feledted az Urat, teremtődet.	18 τον δε Βραχον τον γεννησαντα σε εγκατελιπες, και ελησμονησας τον Θεον τον πλασαντα σε.
19 Látta ezt az Úr és haragra gerjedt, mert felingerelték fiai s lányai.	19 Και ειδεν ο Κυριος και απεστραφη αυτους, διοτι παρωργισαν αυτον οι υιοι αυτου και αι θυγατερες αυτου?
20 Mondta tehát: ‘Elrejtem arcomat előlük, hadd látom, mi lesz majd a végük, mert elvetemült nemzedék ez, hűtlenné vált gyermekek.	20 και ειπε, Θελω αποστρεψει το προσωπον μου απ' αυτων, θελω ιδει οποιον θελει εισθαι το τελος αυτων? διοτι αυτοι ειναι γενεα διεστραμμενη, υιοι εις τους οποιους δεν υπαρχει πιστις.
21 Ők azzal ingereltek, ami nem Isten, bőszítettek semmiségeikkel, én is ingerlem majd őket: népnek sem nevezhető néppel, bosszantom majd őket oktalan nemzettel.	21 Αυτοι με παρωξυναν εις ζηλοτυπιαν με τα μη οντα θεον? με τα ειδωλα αυτων με παρωργισαν? και εγω θελω παροξυνει αυτους εις ζηλοτυπιαν με τους μη οντας λαον, με εθνος ασυνετον θελω παροργισει αυτους.
22 Tűz lobban fel haragomban s égni fog az alvilágnak fenekéig, megemészti a földet, termésével együtt s elégeti a hegyek alapjait.	22 Διοτι πυρ εξηφθη εν τω θυμω μου, και θελει εκκαυθη εως εις τα κατωτατα του αδου, και θελει καταφαγει την γην μετα των γεννηματων αυτης, και θελει καταφλογισει τα θεμελια των ορεων.
23 Elhalmozom őket a bajokkal, elfogyasztom rajtuk nyilaimat,	23 Θελω επισωρευσει επ' αυτους κακα, παντα τα βελη μου θελω εκκενωσει επ' αυτους.
24 éhség emészti meg őket, s madarak falják fel őket szörnyű harapásokkal. Rájuk uszítom a fenevadak fogát, a porban csúszó-mászó állatoknak dühét,	24 Θελουσιν αναλωθη εκ της πεινης και καταφαγωθη με φλογωδεις νοσους, και με πικρον ολεθρον? και οδοντας θηριων θελω εξαποστειλει επ' αυτους, και φαρμακιον των ερποντων επι της γης.
25 kinn a kard fogja pusztítani őket, odahaza a rémület, ifjút, szüzet egyaránt, csecsemőt és aggastyánt.	25 Εξωθεν μαχαιρα, και εσωθεν τρομος, θελει καταναλωσει τον τε νεον και την παρθενον, το θηλαζον νηπιον και τον πολιον γεροντα.
26 Sőt azt mondanám: Hol vannak? Hadd szüntetem meg emlékezetüket az emberek között! –	26 Ειπα, Ηθελον διασκορπισει αυτους, ηθελον εξαλειψει το μνημοσυνον αυτων εκ μεσου των ανθρωπων,
27 De ettől elállok, hogy ne bosszantsanak ellenségei, fel ne fuvalkodjanak ellenei, s azt ne mondják: A mi diadalmas kezünk s nem az Úr cselekedte mindezt!	27 εαν δεν εφοβουμην την οργην του εχθρου, μη πως υψηλοφρονησωσιν οι εναντιοι αυτων, και ειπωσιν, Η χειρ ημων η υψηλη, και ουχι ο Κυριος, εκαμε παντα ταυτα.
28 Tanácstalan nemzet ez, s okosság nélkül való!	28 Διοτι ειναι εθνος ασυνετον, και δεν υπαρχει εν αυτοις φρονησις.
29 Bárcsak eszesek és értelmesek lennének, s fontolóra vennék végüket!	29 Ειθε να ησαν σοφοι, να ενοουν τουτο, να εσυλλογιζοντο το τελος αυτων
30 Hogy is kergethetne meg egy ember ezret, szalaszthatna meg kettő tízezret? Nemde csak úgy, hogy Sziklájuk eladja őket, s az Úr kiszolgáltatja őket?’	30 Πως ηθελε δυνηθη εις να διωξη χιλιους, και δυο να τρεψωσιν εις φυγην μυριαδας, εαν ο Βραχος αυτων δεν ηθελε πωλησει αυτους, και δεν ηθελε παραδωσει αυτους ο Κυριος;
31 - Hisz a mi Istenünk nem olyan, mint az ő isteneik, ezt ellenségeink is megítélhetik. –	31 Διοτι ο βραχος αυτων δεν ειναι ως ο Βραχος ημων? και αυτοι οι εχθροι ημων ας κρινωσιν.
32 Szőlőjük Szodoma szőlőjéből való, és Gomorra határából származó. Szőlőszemeik epeízű szemek, fürtjeik felette keserűek.	32 Επειδη εκ της αμπελου των Σοδομων ειναι η αμπελος αυτων, και εκ των αγρων της Γομορρας? η σταφυλη αυτων ειναι σταφυλη χολης, οι βοτρεις αυτων πικροι?
33 Boruk sárkányok epéje, s viperák gyógyíthatatlan mérge.	33 ο οινος αυτων φαρμακιον δρακοντων, και ανιατος ιος ασπιδος.
34 Nincsen ez eltéve nálam, s lepecsételve kincstáraimban?	34 Δεν ειναι τουτο αποτεταμιευμενον εις εμε, εσφραγισμενον εις τους θησαυρους μου;
35 Enyém a bosszú, én megfizetek annak idején, amikor meginog a lábuk. Közel van a veszedelem napja, sietve jő időpontja.	35 Εις εμε ανηκει η εκδικησις και η ανταποδοσις? ο πους αυτων εν καιρω θελει ολισθησει διοτι πλησιον ειναι η ημερα της απωλειας αυτων, και τα μελλοντα να ελθωσιν επ' αυτους σπευδουσι.
36 Akkor az Úr igazságot szolgáltat népének, s megkönyörül szolgáin, látva, hogy elerőtlenedett a kezük, odavannak a bezártak, s a szabadok is kimerültek.	36 Διοτι ο Κυριος θελει κρινει τον λαον αυτου, και θελει μεταμεληθη δια τους δουλους αυτου, οταν ιδη οτι απωλεσθη η δυναμις αυτων, και δεν εμεινεν ουδεν πεφυλαγμενον ουδε αφειμενον.
37 Akkor majd azt mondja: ‘Hol vannak isteneik, akikbe bizalmukat vetették,	37 Και θελει ειπει, Που ειναι οι θεοι αυτων, ο βραχος εις τον οποιον ειχον το θαρρος αυτων;
38 akik megették áldozataik háját, s megitták italáldozataik borát? Keljenek fel, segítsenek titeket, oltalmazzanak a bajban benneteket!	38 οιτινες ετρωγον το παχος των θυσιων αυτων, και επινον τον οινον των σπονδων αυτων; ας σηκωθωσι και ας σας βοηθησωσιν, ας γεινωσιν εις εσας σκεπη.
39 Lássátok be, hogy én vagyok egyedül s nincs más Isten rajtam kívül: én ölök és én éltetek, sebesítek és gyógyítok s nincs, aki kezemből kiszabadíthasson!	39 Ιδετε τωρα οτι εγω, εγω ειμαι, και δεν ειναι Θεος πλην εμου? εγω θανατονω και ζωοποιω? εγω πληγονω και ιατρευω? και δεν υπαρχει ο ελευθερων εκ της χειρος μου.
40 Égnek emelem kezemet, s örök életemre mondom:	40 Διοτι εγω υψονω εις τον ουρανον την χειρα μου, Και λεγω, Ζω εγω εις τον αιωνα?
41 Ha megélesítem villámló kardom s ítélethez fog kezem, bosszút állok ellenségeimen s megfizetek azoknak, akik gyűlölnek engem.	41 εαν ακονισω την αστραπηφορον μαχαιραν μου, και επιβαλω την χειρα μου εις κρισιν, θελω καμει εκδικησιν εις τους εχθρους μου, και θελω ανταποδωσει εις τους μισουντας με?
42 Vérrel részegítem nyilaimat, s hússal lakik jól kardom, a megöltek és a foglyok vérével, a tar fejű ellenség vérével.’	42 θελω μεθυσει τα βελη μου απο αιματος, και η μαχαιρα μου θελει καταφαγει κρεατα, απο του αιματος των πεφονευμενων και των αιχμαλωτων, απο της κεφαλης των αρχοντων των εχθρων.
43 Örvendjetek vele együtt, egek, és imádja őt Isten minden angyala, nemzetek, dicsérjétek népét, mert ő megtorolja szolgáinak vérét, bosszút áll ellenségeiken, s megkegyelmez népe földjének.«	43 Ευφρανθητε, εθνη, μετα του λαου αυτου? διοτι θελει εκδικησει το αιμα των δουλων αυτου, και αποδωσει εκδικησιν εις τους εναντιους αυτου, και καθαρισει την γην αυτου και τον λαον αυτου.
44 Mózes tehát elment és Józsuéval, Nún fiával együtt elmondta ez ének minden szavát a nép füle hallatára.	44 Και ηλθεν ο Μωυσης, και ελαλησε παντας τους λογους της ωδης ταυτης εις επηκοον του λαου, αυτος και Ιησους ο υιος του Ναυη.
45 Amikor aztán végig elmondta mindezeket a szavakat az egész Izraelnek,	45 Και ετελειωσεν ο Μωυσης λαλων παντας τους λογους τουτους προς παντα τον Ισραηλ.
46 ezt mondta nekik: »Véssétek szívetekbe mindezeket a szavakat, amelyekkel ma tanúságot teszek ellenetek, s parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák emlékezetükben ezeket, s tegyék meg és teljesítsék mindazt, ami ebben a törvényben írva van,	46 Και ειπε προς αυτους, Θεσατε τας καρδιας σας εις παντας τους λογους, τους οποιους εγω σημερον διαμαρτυρομαι προς εσας? τους οποιους θελετε παραγγειλει εις τα τεκνα σας να προσεχωσιν εις το να εκτελωσι, παντας τους λογους του νομου τουτου.
47 mert e parancsokat nem hiába kaptátok, hanem azért, hogy általuk életetek legyen, s teljesítésük fejében hosszú ideig lakjatok azon a földön, amelynek elfoglalására átkeltek a Jordánon.«	47 Διοτι ουτος δεν ειναι εις εσας λογος ματαιος? επειδη αυτη ειναι η ζωη σας? και δια του λογου τουτου θελετε μακροημερευσει επι της γης, προς την οποιαν διαβαινετε τον Ιορδανην δια να κληρονομησητε αυτην.
48 Még ugyanazon a napon így szólt az Úr Mózeshez:	48 Και ελαλησε Κυριος προς τον Μωυσην την αυτην εκεινην ημεραν, λεγων,
49 »Menj fel erre az Abárim (vagyis: Átkelés) hegységre, a Nébó hegyére, amely Moáb földjén, Jerikóval átellenben van és tekintsd meg Kánaán földjét, amelyet én majd Izrael fiainak adok birtokul. Aztán halj meg a hegyen,	49 Αναβα εις το ορος τουτο Αβαριμ, εις το ορος Νεβω, το εν τη γη Μωαβ κατεναντι της Ιεριχω? και θεωρησον την γην Χανααν, την οποιαν εγω διδω εις τους υιους Ισραηλ εις ιδιοκτησιαν?
50 amelyre felmégy és térj meg népedhez, miként a Hór hegyén Áron bátyád is meghalt és megtért népéhez,	50 και τελευτησον εν τω ορει οπου αναβαινεις, και προστεθητι εις τον λαον σου, καθως ο αδελφος σου Ααρων ετελευτησεν εν τω ορει Ωρ και προσετεθη εις τον λαον αυτου?
51 mert hűtlenül jártatok el velem szemben Izrael fiai között a Pörölés vizénél, a Szín-pusztában levő Kádesnél és nem bizonyítottatok engem szentnek Izrael fiai között.	51 διοτι ηπειθησατε εις εμε μεταξυ των υιων Ισραηλ εις τα υδατα της Μεριβα-καδης, εν τη ερημω Σιν? επειδη δεν με ηγιασατε εν μεσω των υιων Ισραηλ?
52 Átellenből megláthatod azt a földet, de be nem mehetsz abba az országba, amelyet én majd Izrael fiainak adok.«	52 οθεν απεναντι θελεις ιδει την γην, εκει ομως δεν θελεις εισελθει, εις την γην την οποιαν εγω διδω εις τους υιους Ισραηλ.