Evangélium Lukács szerint 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek.	1 Il primo giorno dopo il sabato, di buon mattino, si recarono alla tomba, portando con sé gli aromi che avevano preparato.
2 A követ a sírtól elhengerítve találták.	2 Trovarono la pietra rotolata via dal sepolcro;
3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.	3 ma, entrate, non trovarono il corpo del Signore Gesù.
4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában.	4 Mentre erano ancora incerte, ecco due uomini apparire vicino a loro in vesti sfolgoranti.
5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között?	5 Essendosi le donne impaurite e avendo chinato il volto a terra, essi dissero loro: "Perché cercate tra i morti colui che è vivo?
6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt:	6 Non è qui, è risuscitato. Ricordatevi come vi parlò quando era ancora in Galilea,
7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’«	7 dicendo che bisognava che il Figlio dell'uomo fosse consegnato in mano ai peccatori, che fosse crocifisso e risuscitasse il terzo giorno".
8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai.	8 Ed esse si ricordarono delle sue parole.
9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.	9 E, tornate dal sepolcro, annunziarono tutto questo agli Undici e a tutti gli altri.
10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak.	10 Erano Maria di Màgdala, Giovanna e Maria di Giacomo. Anche le altre che erano insieme lo raccontarono agli apostoli.
11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik.	11 Quelle parole parvero loro come un vaneggiamento e non credettero ad esse.
12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament.	12 Pietro tuttavia corse al sepolcro e chinatosi vide solo le bende. E tornò a casa pieno di stupore per l'accaduto.
13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,	13 Ed ecco in quello stesso giorno due di loro erano in cammino per un villaggio distante circa sette miglia da Gerusalemme, di nome Èmmaus,
14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.	14 e conversavano di tutto quello che era accaduto.
15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.	15 Mentre discorrevano e discutevano insieme, Gesù in persona si accostò e camminava con loro.
16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.	16 Ma i loro occhi erano incapaci di riconoscerlo.
17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak.	17 Ed egli disse loro: "Che sono questi discorsi che state facendo fra voi durante il cammino?". Si fermarono, col volto triste;
18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?«	18 uno di loro, di nome Clèopa, gli disse: "Tu solo sei così forestiero in Gerusalemme da non sapere ciò che vi è accaduto in questi giorni?".
19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.	19 Domandò: "Che cosa?". Gli risposero: "Tutto ciò che riguarda Gesù Nazareno, che fu profeta potente in opere e in parole, davanti a Dio e a tutto il popolo;
20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt.	20 come i sommi sacerdoti e i nostri capi lo hanno consegnato per farlo condannare a morte e poi l'hanno crocifisso.
21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.	21 Noi speravamo che fosse lui a liberare Israele; con tutto ciò son passati tre giorni da quando queste cose sono accadute.
22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak,	22 Ma alcune donne, delle nostre, ci hanno sconvolti; recatesi al mattino al sepolcro
23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él.	23 e non avendo trovato il suo corpo, son venute a dirci di aver avuto anche una visione di angeli, i quali affermano che egli è vivo.
24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.«	24 Alcuni dei nostri sono andati al sepolcro e hanno trovato come avevan detto le donne, ma lui non l'hanno visto".
25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!	25 Ed egli disse loro: "Sciocchi e tardi di cuore nel credere alla parola dei profeti!
26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?«	26 Non bisognava che il Cristo sopportasse queste sofferenze per entrare nella sua gloria?".
27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.	27 E cominciando da Mosè e da tutti i profeti spiegò loro in tutte le Scritture ciò che si riferiva a lui.
28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni.	28 Quando furon vicini al villaggio dove erano diretti, egli fece come se dovesse andare più lontano.
29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon.	29 Ma essi insistettero: "Resta con noi perché si fa sera e il giorno già volge al declino". Egli entrò per rimanere con loro.
30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik.	30 Quando fu a tavola con loro, prese il pane, disse la benedizione, lo spezzò e lo diede loro.
31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől.	31 Allora si aprirono loro gli occhi e lo riconobbero. Ma lui sparì dalla loro vista.
32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?«	32 Ed essi si dissero l'un l'altro: "Non ci ardeva forse il cuore nel petto mentre conversava con noi lungo il cammino, quando ci spiegava le Scritture?".
33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.	33 E partirono senz'indugio e fecero ritorno a Gerusalemme, dove trovarono riuniti gli Undici e gli altri che erano con loro,
34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!«	34 i quali dicevano: "Davvero il Signore è risorto ed è apparso a Simone".
35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.	35 Essi poi riferirono ciò che era accaduto lungo la via e come l'avevano riconosciuto nello spezzare il pane.
36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«	36 Mentre essi parlavano di queste cose, Gesù in persona apparve in mezzo a loro e disse: "Pace a voi!".
37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.	37 Stupiti e spaventati credevano di vedere un fantasma.
38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?	38 Ma egli disse: "Perché siete turbati, e perché sorgono dubbi nel vostro cuore?
39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.«	39 Guardate le mie mani e i miei piedi: sono proprio io! Toccatemi e guardate; un fantasma non ha carne e ossa come vedete che io ho".
40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát.	40 Dicendo questo, mostrò loro le mani e i piedi.
41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?«	41 Ma poiché per la grande gioia ancora non credevano ed erano stupefatti, disse: "Avete qui qualche cosa da mangiare?".
42 Erre adtak neki egy darab sült halat.	42 Gli offrirono una porzione di pesce arrostito;
43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle.	43 egli lo prese e lo mangiò davanti a loro.
44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.«	44 Poi disse: "Sono queste le parole che vi dicevo quando ero ancora con voi: bisogna che si compiano tutte le cose scritte su di me nella Legge di Mosè, nei Profeti e nei Salmi".
45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.	45 Allora aprì loro la mente all'intelligenza delle Scritture e disse:
46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból.	46 "Così sta scritto: il Cristo dovrà patire e risuscitare dai morti il terzo giorno
47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.	47 e nel suo nome saranno predicati a tutte le genti la conversione e il perdono dei peccati, cominciando da Gerusalemme.
48 Ti tanúi vagytok ezeknek.	48 Di questo voi siete testimoni.
49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.«	49 E io manderò su di voi quello che il Padre mio ha promesso; ma voi restate in città, finché non siate rivestiti di potenza dall'alto".
50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket.	50 Poi li condusse fuori verso Betània e, alzate le mani, li benedisse.
51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe.	51 Mentre li benediceva, si staccò da loro e fu portato verso il cielo.
52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe.	52 Ed essi, dopo averlo adorato, tornarono a Gerusalemme con grande gioia;
53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.	53 e stavano sempre nel tempio lodando Dio.