Mikeás jövendölése 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Halljátok meg, amit az Úr mond: »Rajta, szállj perbe a hegyek előtt, és hallják meg szavadat a dombok.«	1 Audite quæ Dominus loquitur : Surge, contende judicio adversum montes, et audiant colles vocem tuam.
2 Hallják meg az Úr perelő szavát a hegyek és a föld erős alapjai, mert az Úrnak pere van népével, és Izraellel perbe száll.	2 Audiant montes judicium Domini, et fortia fundamenta terræ ; quia judicium Domini cum populo suo, et cum Israël dijudicabitur.
3 »Én népem, mit tettem neked? Vagy miben voltam terhedre? Felelj nekem!	3 Popule meus, quid feci tibi ? aut quid molestus fui tibi ? Responde mihi.
4 Talán mert kihoztalak Egyiptom földjéről, és megszabadítottalak a rabszolgaházból, és elküldtem előtted Mózest, Áront és Mirjámot?	4 Quia eduxi te de terra Ægypti, et de domo servientium liberavi te, et misi ante faciem tuam Moysen, et Aaron, et Mariam.
5 Én népem, gondolj csak arra, mit tervezett Bálák, Moáb királya, és mit felelt neki Bálám, Beór fia – Szittimtől Gilgálig –, és el kell ismerned az Úr igazát.«	5 Popule meus, memento, quæso, quid cogitaverit Balach, rex Moab, et quid responderit ei Balaam, filius Beor, de Setim usque ad Galgalam, ut cognosceres justitias Domini.
6 »Hogyan áldozzam méltóképpen az Úrnak? Hajtsak-e térdet a fölséges Istennek? Vigyek-e neki egészen elégő áldozatokat és egyesztendős borjúkat?	6 Quid dignum offeram Domino ? curvabo genu Deo excelso ? Numquid offeram ei holocautomata et vitulos anniculos ?
7 Meg lehet-e engesztelni az Urat kosok ezreivel, vagy az olajpatakok sok ezrével? Adjam-e oda elsőszülöttemet vétkemért, ágyékom gyümölcsét életem bűnéért?«	7 numquid placari potest Dominus in millibus arietum, aut in multis millibus hircorum pinguium ? numquid dabo primogenitum meum pro scelere meo, fructum ventris mei pro peccato animæ meæ ?
8 Megmondta neked, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: azt, hogy mindenképpen igazságot cselekedj, szeresd az irgalmasságot, és hűségesen járj Isteneddel.	8 Indicabo tibi, o homo, quid sit bonum, et quid Dominus requirat a te : utique facere judicium, et diligere misericordiam, et sollicitum ambulare cum Deo tuo.
9 Kiáltja az Úr szava a városnak – és üdvössége lesz azoknak, akik nevedet félik –: »Halljátok meg, törzs és akik összegyűltetek! – De ki fogadja meg?	9 Vox Domini ad civitatem clamat, et salus erit timentibus nomen tuum : audite, tribus, et quis approbabit illud ?
10 Vajon tűrhetem-e még a hamis vékát, és a teljes haragra méltó, megkisebbített éfát?	10 Adhuc ignis in domo impii thesauri iniquitatis, et mensura minor iræ plena.
11 Jóváhagyhatom-e én a hamis mérleget és a zacskó csalfa súlyait?	11 Numquid justificabo stateram impiam, et saccelli pondera dolosa ?
12 Gazdagjai megteltek gonoszsággal, lakói hazugságot beszéltek, és csalárd a szájukban a nyelvük.	12 In quibus divites ejus repleti sunt iniquitate, et habitantes in ea loquebantur mendacium, et lingua eorum fraudulenta in ore eorum.
13 Ezért kezdtelek én is megverni téged, elpusztítani bűneid miatt.	13 Et ego ergo cœpi percutere te perditione super peccatis tuis.
14 Ha eszel, jól nem fogsz lakni, és önmagadban szenvedsz megaláztatást; amire szert teszel, meg nem mentheted, és akiket megmentesz, én kardélre adom.	14 Tu comedes, et non saturaberis, et humiliatio tua in medio tui : et apprehendes, et non salvabis, et quos salvaveris, in gladium dabo.
15 Vetsz majd, de nem aratsz; taposod az olajbogyót, de nem kenheted meg magadat olajjal; mustot sajtolsz, de nem iszol bort.	15 Tu seminabis, et non metes : tu calcabis olivam, et non ungeris oleo ; et mustum, et non bibes vinum.
16 Mert Omri parancsaihoz tartod magadat, és Ácháb házának minden cselekedetéhez; az ő szándékaik szerint jársz, hogy romlásba taszítsalak és a benned lakókat gúny tárgyává tegyem; hordozni fogjátok népem gyalázatát.«	16 Et custodisti præcepta Amri, et omne opus domus Achab, et ambulasti in voluntatibus eorum : ut darem te in perditionem, et habitantes in ea in sibilum, et opprobrium populi mei portabitis.