Ezekiel jövendölése 39

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Te pedig, emberfia, jövendölj Góg ellen és mondd: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened fordulok, Góg, Mosok és Tubál első fejedelme;	1 וְאַתָּה בֶן־אָדָם הִנָּבֵא עַל־גֹּוג וְאָמַרְתָּ כֹּה אָמַר אֲדֹנָי יְהוִה הִנְנִי אֵלֶיךָ גֹּוג נְשִׂיא רֹאשׁ מֶשֶׁךְ וְתֻבָל
2 körbe kergetlek és elővezetlek, felvonultatlak a legtávolabbi északról és Izrael hegyeire vezetlek.	2 וְשֹׁבַבְתִּיךָ וְשִׁשֵּׁאתִיךָ וְהַעֲלִיתִיךָ מִיַּרְכְּתֵי צָפֹון וַהֲבִאֹותִךָ עַל־הָרֵי יִשְׂרָאֵל
3 Összetöröm íjadat balkezedben, és kiütöm nyilaidat jobbkezedből.	3 וְהִכֵּיתִי קַשְׁתְּךָ מִיַּד שְׂמֹאולֶךָ וְחִצֶּיךָ מִיַּד יְמִינְךָ אַפִּיל
4 Izrael hegyein esel majd el, te és egész sereged és veled levő népeid; a vadaknak, a madaraknak, minden szárnyasnak és a föld vadállatainak adlak, hogy felfaljanak.	4 עַל־הָרֵי יִשְׂרָאֵל תִּפֹּול אַתָּה וְכָל־אֲגַפֶּיךָ וְעַמִּים אֲשֶׁר אִתָּךְ לְעֵיט צִפֹּור כָּל־כָּנָף וְחַיַּת הַשָּׂדֶה נְתַתִּיךָ לְאָכְלָה
5 A mező színén esel majd el, mert én szóltam – mondja az Úr Isten. –	5 עַל־פְּנֵי הַשָּׂדֶה תִּפֹּול כִּי אֲנִי דִבַּרְתִּי נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה
6 Tüzet bocsátok Magógra és azokra, akik biztonságban laknak a szigeteken; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!	6 וְשִׁלַּחְתִּי־אֵשׁ בְּמָגֹוג וּבְיֹשְׁבֵי הָאִיִּים לָבֶטַח וְיָדְעוּ כִּי־אֲנִי יְהוָה
7 Szent nevemet ismertté teszem majd Izraelben, népem között, és nem engedem többé meggyalázni szent nevemet; és megtudják a nemzetek, hogy én vagyok az Úr, Izrael Szentje!	7 וְאֶת־שֵׁם קָדְשִׁי אֹודִיעַ בְּתֹוךְ עַמִּי יִשְׂרָאֵל וְלֹא־אַחֵל אֶת־שֵׁם־קָדְשִׁי עֹוד וְיָדְעוּ הַגֹּויִם כִּי־אֲנִי יְהוָה קָדֹושׁ בְּיִשְׂרָאֵל
8 Íme, eljön és meglesz – mondja az Úr Isten –; ez az a nap, amelyről szóltam.	8 הִנֵּה בָאָה וְנִהְיָתָה נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה הוּא הַיֹּום אֲשֶׁר דִּבַּרְתִּי
9 Akkor kijönnek a lakók Izrael városaiból, és felgyújtják és elégetik a fegyvereket, a pajzsokat és a lándzsákat, az íjakat és a nyilakat, a buzogányokat és a dárdákat, és tüzet gyújtanak velük hét esztendőn át.	9 וְיָצְאוּ יֹשְׁבֵי ׀ עָרֵי יִשְׂרָאֵל וּבִעֲרוּ וְהִשִּׂיקוּ בְּנֶשֶׁק וּמָגֵן וְצִנָּה בְּקֶשֶׁת וּבְחִצִּים וּבְמַקֵּל יָד וּבְרֹמַח וּבִעֲרוּ בָהֶם אֵשׁ שֶׁבַע שָׁנִים
10 Nem hordanak fát a környékről, az erdőkben sem vágnak, mert a fegyvereket tüzelik majd el; prédát szednek prédálóiktól és kifosztják fosztogatóikat – mondja az Úr Isten. –	10 וְלֹא־יִשְׂאוּ עֵצִים מִן־הַשָּׂדֶה וְלֹא יַחְטְבוּ מִן־הַיְּעָרִים כִּי בַנֶּשֶׁק יְבַעֲרוּ־אֵשׁ וְשָׁלְלוּ אֶת־שֹׁלְלֵיהֶם וּבָזְזוּ אֶת־בֹּזְזֵיהֶם נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה׃ ס
11 Ez lesz azon a napon: Nevezetes helyet adok majd Gógnak temetőül Izraelben, a Vándorok völgyét a tengertől keletre, és útját állja majd a vándorlóknak; ott temetik el Gógot és egész sokaságát, és neve ez lesz: ‘Góg sokaságának völgye.’	11 וְהָיָה בַיֹּום הַהוּא אֶתֵּן לְגֹוג ׀ מְקֹום־שָׁם קֶבֶר בְּיִשְׂרָאֵל גֵּי הָעֹבְרִים קִדְמַת הַיָּם וְחֹסֶמֶת הִיא אֶת־הָעֹבְרִים וְקָבְרוּ שָׁם אֶת־גֹּוג וְאֶת־כָּל־הֲמֹונֹה וְקָרְאוּ גֵּיא הֲמֹון גֹּוג
12 Hét hónapon át temeti őket Izrael háza, hogy megtisztítsák az országot.	12 וּקְבָרוּם בֵּית יִשְׂרָאֵל לְמַעַן טַהֵר אֶת־הָאָרֶץ שִׁבְעָה חֳדָשִׁים
13 Eltemeti őt az ország egész népe, és nevezetes napjuk lesz ez, amelyen megdicsőítem majd magamat – mondja az Úr Isten. –	13 וְקָבְרוּ כָּל־עַם הָאָרֶץ וְהָיָה לָהֶם לְשֵׁם יֹום הִכָּבְדִי נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה
14 Férfiakat fognak kirendelni, akik szüntelen járják az országot, hogy eltemessék és felkutassák azokat, akik ott maradtak a föld színén, hogy megtisztítsák azt; hét hónap múlva kezdik meg a kutatást.	14 וְאַנְשֵׁי תָמִיד יַבְדִּילוּ עֹבְרִים בָּאָרֶץ מְקַבְּרִים אֶת־הָעֹבְרִים אֶת־הַנֹּותָרִים עַל־פְּנֵי הָאָרֶץ לְטַהֲרָהּ מִקְצֵה שִׁבְעָה־חֳדָשִׁים יַחְקֹרוּ
15 Keresztül-kasul bejárják az országot; és ha emberi csontot látnak, jelt állítanak melléje, míg el nem temetik a halottak eltakarítói Góg sokaságának völgyében.	15 וְעָבְרוּ הָעֹבְרִים בָּאָרֶץ וְרָאָה עֶצֶם אָדָם וּבָנָה אֶצְלֹו צִיּוּן עַד קָבְרוּ אֹתֹו הַמְקַבְּרִים אֶל־גֵּיא הֲמֹון גֹּוג
16 Egy városnak pedig Amóna lesz a neve – és megtisztítják a földet.	16 וְגַם שֶׁם־עִיר הֲמֹונָה וְטִהֲרוּ הָאָרֶץ׃ ס
17 Ezért most, emberfia, így szól az Úr Isten: Mondd valamennyi szárnyasnak, valamennyi madárnak és a mező minden vadállatának: Gyűljetek egybe, siessetek, fussatok össze mindenünnen az én áldozatomra, amelyet én öltem le nektek, a nagy áldozatra Izrael hegyein, hogy húst egyetek és vért igyatok!	17 וְאַתָּה בֶן־אָדָם כֹּה־אָמַר ׀ אֲדֹנָי יְהֹוִה אֱמֹר לְצִפֹּור כָּל־כָּנָף וּלְכֹל ׀ חַיַּת הַשָּׂדֶה הִקָּבְצוּ וָבֹאוּ הֵאָסְפוּ מִסָּבִיב עַל־זִבְחִי אֲשֶׁר אֲנִי זֹבֵחַ לָכֶם זֶבַח גָּדֹול עַל הָרֵי יִשְׂרָאֵל וַאֲכַלְתֶּם בָּשָׂר וּשְׁתִיתֶם דָּם
18 Egyétek a hősök húsát és igyátok a föld fejedelmeinek vérét, a kosokét és a bárányokét, a bakokét és a bikákét, az összes hízottakét és kövérekét.	18 בְּשַׂר גִּבֹּורִים תֹּאכֵלוּ וְדַם־נְשִׂיאֵי הָאָרֶץ תִּשְׁתּוּ אֵילִים כָּרִים וְעַתּוּדִים פָּרִים מְרִיאֵי בָשָׁן כֻּלָּם
19 Egyetek kövérséget a jóllakásig, és igyatok vért a megrészegülésig abból az áldozatból, amelyet én ölök le számotokra.	19 וַאֲכַלְתֶּם־חֵלֶב לְשָׂבְעָה וּשְׁתִיתֶם דָּם לְשִׁכָּרֹון מִזִּבְחִי אֲשֶׁר־זָבַחְתִּי לָכֶם
20 Lakjatok jól az én asztalomon a lovakból, az erős lovasokból és az összes harcos férfiből – mondja az Úr Isten. –	20 וּשְׂבַעְתֶּם עַל־שֻׁלְחָנִי סוּס וָרֶכֶב גִּבֹּור וְכָל־אִישׁ מִלְחָמָה נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה
21 Mert megmutatom dicsőségemet a nemzetek között, és az összes nemzet meglátja ítéletemet, amit végrehajtottam, és kezemet, amelyet rájuk vetettem.	21 וְנָתַתִּי אֶת־כְּבֹודִי בַּגֹּויִם וְרָאוּ כָל־הַגֹּויִם אֶת־מִשְׁפָּטִי אֲשֶׁר עָשִׂיתִי וְאֶת־יָדִי אֲשֶׁר־שַׂמְתִּי בָהֶם
22 Így megtudja majd Izrael háza, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük, attól a naptól fogva és azután.	22 וְיָדְעוּ בֵּית יִשְׂרָאֵל כִּי אֲנִי יְהוָה אֱלֹהֵיהֶם מִן־הַיֹּום הַהוּא וָהָלְאָה
23 S megtudják majd a nemzetek is, hogy gonoszsága miatt jutott a fogságba Izrael háza. Mivel elhagytak engem, elrejtettem előlük arcomat, az ellenség kezére adtam őket, és mindnyájan kardélre jutottak.	23 וְיָדְעוּ הַגֹּויִם כִּי בַעֲוֹנָם גָּלוּ בֵית־יִשְׂרָאֵל עַל אֲשֶׁר מָעֲלוּ־בִי וָאַסְתִּר פָּנַי מֵהֶם וָאֶתְּנֵם בְּיַד צָרֵיהֶם וַיִּפְּלוּ בַחֶרֶב כֻּלָּם
24 Tisztátalanságuk és gonoszságuk szerint cselekedtem velük, és elrejtettem előlük arcomat.	24 כְּטֻמְאָתָם וּכְפִשְׁעֵיהֶם עָשִׂיתִי אֹתָם וָאַסְתִּר פָּנַי מֵהֶם׃ ס
25 Ezért így szól az Úr Isten: Most jóra fordítom Jákob sorsát, megkönyörülök Izrael egész házán, és buzgólkodni fogok szent nevemért.	25 לָכֵן כֹּה אָמַר אֲדֹנָי יְהוִה עַתָּה אָשִׁיב אֶת־ [שְׁבִית כ] (שְׁבוּת ק) יַעֲקֹב וְרִחַמְתִּי כָּל־בֵּית יִשְׂרָאֵל וְקִנֵּאתִי לְשֵׁם קָדְשִׁי
26 De hordozni fogják szégyenüket és minden hűtlenségüket, amit ellenem elkövettek, amikor majd biztonságban laknak országukban, és senkitől sem félnek.	26 וְנָשׂוּ אֶת־כְּלִמָּתָם וְאֶת־כָּל־מַעֲלָם אֲשֶׁר מָעֲלוּ־בִי בְּשִׁבְתָּם עַל־אַדְמָתָם לָבֶטַח וְאֵין מַחֲרִיד
27 Visszavezetem őket a népek közül, egybegyűjtöm őket ellenségeik országaiból, és megmutatom közöttük szentségemet számtalan nemzet szeme láttára.	27 בְּשֹׁובְבִי אֹותָם מִן־הָעַמִּים וְקִבַּצְתִּי אֹתָם מֵאַרְצֹות אֹיְבֵיהֶם וְנִקְדַּשְׁתִּי בָם לְעֵינֵי הַגֹּויִם רַבִּים
28 Akkor megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük, mert elvittem ugyan őket a nemzetek közé, de ismét összegyűjtöm őket saját országukba, és senkit sem hagyok ott közülük.	28 וְיָדְעוּ כִּי אֲנִי יְהוָה אֱלֹהֵיהֶם בְּהַגְלֹותִי אֹתָם אֶל־הַגֹּויִם וְכִנַּסְתִּים עַל־אַדְמָתָם וְלֹא־אֹותִיר עֹוד מֵהֶם שָׁם
29 S arcomat nem rejtem el többé előlük, mert kiöntöm lelkemet Izrael egész házára« – mondja az Úr Isten.	29 וְלֹא־אַסְתִּיר עֹוד פָּנַי מֵהֶם אֲשֶׁר שָׁפַכְתִּי אֶת־רוּחִי עַל־בֵּית יִשְׂרָאֵל נְאֻם אֲדֹנָי יְהוִה׃ פ